Beszélgetések jogról és morálról - a szabadság fényében (3). Házigazda: Erdő Péter bíboros, vendége Sólyom László volt köztársasági elnök. Szerkesztő: Zimányi Ágnes
Korunk sarkalatos problémája, hogy az emberiség élete, társadalmi mozgása a jogból és az erkölcsből álló kettős normarendszer tiszteletével szabályozható-e vagy helyette lehetséges-e a tudatos manipulációra és műszaki ellenőrzésre alapuló alternatív rendszer működtetése? Collegium Esztergom című műsorunk harmadik részében a témáról Erdő Péter bíboros vendégével, Sólyom László egyetemi tanárral, volt köztársasági elnökkel beszélget.
Akárhogyan is: a születés az egyik legfontosabb dolog az ember életében. Nem mindegy, hogy mindez milyen körülmények között történik. Konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémián, ahol orvosok, szülésznők, pszichológusok és szülők mondták el a véleményüket a témáról.
irodalom gyerekeknek. Lackfi János: Kövér Lajos aranykeze. Felolvassa: Reviczky Gábor. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Harangozó Eszter. Rendező: E. Román Kata. (5/5.)
Rendezőasszisztens: Nagy Rita.
Szerkesztő: Gerbei Anita
Fili. Mikszáth Kálmán novellájából Nagy Gábor olvasott fel. Hangmérnök: Horváth János, zenei szerkesztő: Dévény Mária, rendező: Sárospataki Zsuzsanna.
Felelős szerkesztő: E. Román Kata. (3/3.)
Gondolatok az új Alkotmány és a nemzeti vagyon kapcsolatáról. Bencze Izabella jogásszal, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettesével Pécsi Krisztina beszélget.
Pécsi Györgyi és Elek Tibor műsora. Egy bujdosó írónő: Tormay Cecile. Kollarits Krisztina irodalomtörténésszel beszélgetünk most megjelent könyvéről. Szerkesztő: Nagy Rita
Fili. Mikszáth Kálmán novellájából Nagy Gábor olvasott fel. Hangmérnök: Horváth János, zenei szerkesztő: Dévény Mária, rendező: Sárospataki Zsuzsanna.
Felelős szerkesztő: E. Román Kata. (3/3.)
1. Régizenei felfedezőútjaink során ma a reneszánsz Ibériát keressük föl - Advent idején. A korszak egyik legkedveltebb házimuzsika-hangszerét, a klavichordot Spanyolország területén különösen elterjedtnek mutatja a kutatás. Talán ennek az asztalra helyezhető billentyűs hangszernek a pengetősökhöz mérhető hangja okozza népszerűségét spanyol földön? Vagy megszólaltatásához szükséges visszafogott testtartás illik a szigorú spanyol etiketthez? Netán az ország erős katolikus hagyományai teszik? A klavichord ugyanis - számos esetben templomi orgonisták gyakorlóhangszere - hamar az egyházi énekek házi megszólaltatójává lett. Egyúttal pedig a barokk hangszeres fantáziák egyik úttörőjévé! Hisz az ismert himnuszok és motetták fölötti merengés egyenesen vezet a dallamok variálásához. Ezzel találkozunk a XVII. századi spanyol Antonio de Cabezón műveiben is. Ez a burgosi születésű nemes gyermekkorában elvesztette szeme világát. Zenei tehetségével azonban odáig vitte, hogy II. Fülöp király muzsikusaként Tizianóéval vetekedő rangot érdemelt ki. Most a Miasszonyunk Kyriéjére szerzett fantáziája következik René Clemencic előadásában.
A Miasszonyunk Kyriéje után most két világi dallam variációja szólal meg klavichordon: egy olasz Pavane és az Isabel kezdetű népszerű spanyol reneszánsz madrigál, Antonio de Cabezón feldolgozásában.