családi magazin. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Sályi András
Nem állítottam át az órámat - talán nem fakadt ebből kellemetlensége annak a hölgynek, aki kedd reggel a metrón ezzel a kijelentéssel fordult beszélgetőtársához. Akik nem felejtették el a vekkert a téli időszámítás szerint beállítani, így egy órával többet aludhattak.
Egy évben kétszer, tavasszal és ősszel állítunk óránkon. De mi a története ennek az óraállítgatásnak? És milyen hatással van mindennapjainkra, környezetünkre? Erről hallhatnak családi magazinunkban.
Szerkesztő: Madocsai Bea - Albertini János beszél családjáról, pályájáról, és öccséről, Albertini Péter pap-orvos-költőről.
Albertini Péter:
Szomjúság
versek
Én pénzt adni nem tudok, csak virágokat. Fogadd szívesen, amit a szívem ad. Tíz éves voltam, táncoltam egy szalmakazal tetején. Megcsúsztam és háttal a földre zuhantam. Amikor föleszméltem, láttam, hogy pár centivel a fejemtől egy betonvályú van. Isten irgalmazott. Budapesten születtem 1941-ben. családunk Zsámbékra költözött, itt nőttem fel. Kalocsán és a budapesti Piarista Gimnáziumban tanultam, kiváló tanárok vezetésével. Gyermekkori álmom volt régésznek, papnak, orvosnak lenni. Mind a hármat megadta az Úr Isten. Megismertem Rómát, az Örök Várost, - pap lettem-. Elvégeztem az orvosi egyetemet. Kórházi beosztott orvos lettem idősek osztályán. Nyugdíjas vagyok 2002 óta, Istennel és emberrel békésségben. Hálát adok Istennek, hogy az Egyház, a történelem és az emberi sors megpróbáltatásai között is fennmaradt, az emberi lélek oltalmazója.
A kötet a Püski kiadó könyvesboltjában kapható.
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (30/13.)
A 2007. január-február hónapban elhangzott műsor ismétlése.
vasárnapi versműsor
"...idegen lesz majd és hideg/ minden akár e bécsi utca/ elgurulsz mint egy villamos/ utánad felgörbül a vágány..."
Kányádi Sándor versei. Szerkesztő Varga Zoltán
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Választ a magyart! Konferencia a Heti Válasz, és a "Magyarok a piacon klub" szervezésében.
Vajon az Európai Unió keretei között lehet-e olyan gazdaságpolitikát folytatni, mely a hazai vállalatoknak kedvez? Ha megnézzük az állami közbeszerzésekről szóló statisztikákat a "régi" uniós tagállamokban, akkor a válasz határozott igen. Az elmúlt évek magyarországi gyakorlata ilyen értelemben eltért az európai gyakorlattól - a magyar vállalkozások hátrányára.
A műsorban a kormányzat és az üzleti világ szereplői szólalnak meg köztük a a "Magyarok a Piacon Klub" képviselői.
családi magazin. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Sályi András
Nem állítottam át az órámat - talán nem fakadt ebből kellemetlensége annak a hölgynek, aki kedd reggel a metrón ezzel a kijelentéssel fordult beszélgetőtársához. Akik nem felejtették el a vekkert a téli időszámítás szerint beállítani, így egy órával többet aludhattak.
Egy évben kétszer, tavasszal és ősszel állítunk óránkon. De mi a története ennek az óraállítgatásnak? És milyen hatással van mindennapjainkra, környezetünkre? Erről hallhatnak családi magazinunkban.
portrék, hírek a fotográfia világából. Lucien Hervé 100, a Szépművészeti Múzeum kiállítása. Escher Károly életmű-kiállítás a Mai Manó házban. Dr. Szász János fotói Pécsett. Szerkesztő: Zanati Zsófia, zenei szerkesztő:Keceli Zsuzsa.
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (30/13.)
A 2007. január-február hónapban elhangzott műsor ismétlése.
Gopcsa Katalin művészettörténésszel a veszprémi Szt.Mihály templom restaurált üvegablakairól és a kortárs üvegművészek helyzetéről beszélgetünk.
Gopcsa Katalin, a veszprémi Laczkó Dezső Muzeum közelmúltban nyugdijba vonult, de aktívan tevékeny múzeológusa tartott előadást a veszprémi Szt.Mihály templom restaurált üvegablakairól egy szakmai konferencián.A 20. század harmincas éveiben készült művek alkotői is hasonlóképpen a feledés homályába vesznének,akárcsak a maiak ha a kutatás nem szorgalmazná köztudatba emelésüket.Egy másik, de már a kortárs üvegművészet helyzetével foglalkozó kerekasztal beszélgetésnek is ő volt a vezetője.A két érdekes téma okán beszélgettünk a kutatómunka hiányosságairól, és a kortárs művészek műveinek sokkal látványosabb megísmertetéséről, akár a finnek példája nyomán.
1-2. A Deutsch-féle műjegyzék 958-as sorszámához érve Schubert életének utolsó esztendejébe, 1828-ba lépünk. Három zongoraszonáta koronázza meg ezt a tragikus és kurtára szabott életművet: az első c-mollban, a második A-dúrban, a harmadik B-dúrban járja be utoljára még egyszer a schuberti líra fájdalmasan szép rétjeit. Igaz ugyan, hogy Schubert lelkülete mindvégig a nosztalgikus fájdalom, a veszteségérzés és az élet csodái ébresztette ámulat beteljesületlenségének jegyeit hordozza, mégis igazat adhatunk Erdélyi Miklósnak, aki szerint "a három utolsó szonátában már semmilyen külsőség, hangzásbeli vagy kifejezésbeli túlzás nincsen. Mintha Schubert végleg elfordulna a pianisztikus effektusoktól, hogy teljesen átadhassa magát a lírai intenzitásnak. Mintha érezné közeli halálát. Ezek az utolsó szonáták hatalmas tanúi Schubert végső magányosságának." Alfred Brendel ma a komoly kezdőallegrót és a mélységesen tragikus Adagiót játssza el.
3-4. A c-moll szonáta harmadik és negyedik tételét egy hét múlva játsszuk le, most pedig a 780-as jegyzékszámú Moments musicaux-k közül következik kettő: a 2., Asz-dúr és a 3. f-moll darab.