A Pázmány Péter Katolikus Egyetem két munkatársa, Szalay Márta és Stágel Bence beszél az egyetemen uniós támogatással megvalósuló fejlesztésről. Ennek négy eleme a minőségbiztosítás, az "alumni", azaz öregdiák szervezés, a diplomás pályakövető rendszer és a vezetői irányítási rendszer.
Erdei tó. Theodor Storm novellájából Jónás Gabriella olvas fel. Fordította: Szász Imre. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (3/2.)
Igényesen magyarul, a helyes kiejtés kézikönyve címen megjelent Wacha Imre nyelvész legújabb munkája. A szerzővel beszélgettünk.
TOLLHEGYEN: Buvári Márta: Vizezők
Hermányi Gabriella, a Veres Pálné Gimnázium tanárával a "Hézagpótlás - A kortárs magyar irodalom tanítása" című kötetben megjelent cikke kapcsán beszélgetett Gyarmathy Dóra.
kulturális paletta. Kecskeméten ad koncertet az Új Liszt Ferenc Kamarakórus. Doyenek a Nemzeti Galériában és Márton Munkácsi, a világhírű magyar fotós képei a Ludwig Múzeumban. Szerkesztő: Nagy Rita
Múlt hétfőn átszakadt az ajkai timföldgyár gátja. Vörös iszap borítja Kolontár és Devecser térségét. Helyszíni összeállítással jelentkezünk. Devecseren készült fényképeinket megtekinthetik fotóalbumunkban.
irodalom gyerekeknek. Tarbay Ede: Meleghozók. Felolvassa: Benedek Miklós. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata. (5/4.)
Szerkesztő: Gyarmathy Dóra. Dramaturg: Nagy Rita. Rendezőasszisztens: Szabó Csilla.
334. adásunk vendégei:
- Nagy Z. Róbert, a Herbáció c.folyóirat főzerkesztője
- Kirrné Feicht Ágnes, a 18. kerület főkertésze
- Dr. Borsos Béláné Ney Katalin A Vérbeli Várbeliek c. könvről, és a Budai Várról
- Kovács Attila Zoltán a Kráter Kiadó szerkesztője
kívánságműsor, Ungváry Ildikó és Varga Ramona műsora. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen
irodalom gyerekeknek. Tarbay Ede: Meleghozók. Felolvassa: Benedek Miklós. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata. (5/4.)
Szerkesztő: Gyarmathy Dóra. Dramaturg: Nagy Rita. Rendezőasszisztens: Szabó Csilla.
125 éve született, 50 esztendeje hunyt el a XX. századi magyar zeneművészet egyik legsokoldalúbb mestere, Weiner Leó. A Dohnányi által képviselt konzervatív, késő romantikus iskola és Bartók forradalmi modernitása között némiképp háttérbe szorult ez a komponistaként és zenepedagógusként egyaránt nagy formátumú muzsikus. Alig találni azonban olyat a múlt század világhírre szert tett magyar zenészei között, akiknek pályáján ne állna ott Weiner Leó útmutatása és példája. Mesterének vallotta őt Reiner Frigyes, Doráti Antal, Ferencsik János, Fischer Annie, Rév Lívia - és a sor hosszan folytatható. Hogy a zeneszerző Weiner viszonylag mégis kevéssé ismert, az jórészt a bartóki életmű bombasztikus újdonságának tudható be. Weiner maga jóval visszafogottabb volt: Bartók művét nagy tisztelettel, ugyanakkor némi idegenkedéssel fogadta. Amikor - Lajtha László jóvoltából - megismerkedett a magyar népzene kincseivel, szembeötlően eltérő felfogásban avatta ezt a koncertmuzsika részévé, mint Bartók tette. Különleges státuszt foglal el e szempontból a nem túl nagy terjedelmű Weiner-életműben a ma felhangzó Concertante zongorára és zenekarra. 1923-ban keletkezett, egy időben Bartók Táncszvitjével és Kodály Psalmus Hungaricusával. Weiner muzsikája ilyen kortársak mellett is megőrizte sajátosan ízléses, mégis egyéni zamatát. Bónis Ferencet idézzük: "A Concertino első tétele tavaszi fantázia: csupa karcsú és kecses vonal, álmodozó líra. A második tétele erőteljes tánc-fantázia. Szellemes, magával ragadó muzsika, a magyar népdal világának érdekes, egyéni stilizációja." A mű budapesti premierjének szólistája Dohnányi Ernő volt, a most következő felvételen Isabelle Oehmichen ül a hangszernél, a Weiner Kamarazenekart Weninger Richárd dirigálja.