Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.L. Simon Lászlóval, a parlament kulturális-és sajtóbizottságának elnökével kultúrpolitikai kérdésekről Sallai Éva beszélget.
A címszerepben: Mikó István. Dramaturg: Deres Péter Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente Szerkesztő: E. Román Kata Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa:Poór Tünde Rendező:Lázár Csaba
Cseri Kálmán református lelkipásztor, a budapesti II. kerület díszpolgára mesél életét meghatározó kedvenc olvasmányélményeiről. Szerkesztő Poór Tünde.
irodalom gyerekeknek. Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról. Felolvassa: Schell Judit. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Harangozó Eszter. Rendező: E. Román Kata. (3/3.)
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Szerkesztő: Nagy Rita. Rendezőasszisztens: Zanati Zsófia.
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
A reklám és a gazdaság. Tudjuk, a cégér mindenkinek kell. De ma mintha a reklám elvinné a kevésbé jól sikerült terméket is. Reklám és design. Forma és tartalom.
irodalom gyerekeknek. Berg Judit: Mesék a Tejúton túlról. Felolvassa: Schell Judit. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Harangozó Eszter. Rendező: E. Román Kata. (3/3.)
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Szerkesztő: Nagy Rita. Rendezőasszisztens: Zanati Zsófia.
Szerkesztő-műsorvezető: Dvorszky Hedvig
Válogatás a kortárs magyar iparművészet elmúlt évtizedének anyagából.
A MAOE Iparművész alelnökével Pannonhalmi Zsuzsával beszélgetünk a mai helyzetről.
A Kortárs magyar iparművészet igen gazdag, szines és számos műfajában- pl. a textil,-kerámia-plakátművészet területén -nemzetközi hírű alkotói 2011-re országos kiterjedéssel kiállítássorozatot szerveznek.Ennek előkészítő bemutatkozása van jelenleg a MAOE budapesti, városligeti Olof Palme sétányon lévő székházában.Kilenc szakosztály szép anyaga látható ott.Erről és a szakma érvényesülése előtt álló feladatokról beszélgetek Pannonhalmi Zsuzsa keramikussal, a MAOE iparművész alelkökével.
1. Alfred Brendel Schubert-ciklusának bemutatását nemzeti gyásznapunk alkalmából Schubert egyik magyar dallamfeldolgozásával folytatjuk. A mélabús bécsi komponista hangulatát a zselizi Eszterházy-birtokon töltött két nyár során beteljesületlen szerelmek felhői fátyolozzák. Schubert szótlan rajongásának egyik tárgya Karolina grófkisasszony, a másik - állítólag - a kastély egyik szobaleánya. Schoberhez intézett soraiban mindenesetre más okát adja borongós kedvének: "Itt ülök, mélyen a magyarok országában, …anélkül, hogy egyetlen ember akadna itt, akivel okos szót válthatnék. …Jókedvem …távolléted miatt gyakran elhomályosul és néha nagyon nyomorúságos napokat élek át." Ebben a hangulatban, a derűs négykezesek és a drámai Magyar divertimento árnyékában keletkezett a h-moll magyar dallam.
2-3. A h-moll magyar dallam után most a Deutsch jegyzékében 845-ös számon szereplő a-moll szonáta első két tétele szólal meg Alfred Brendel előadásában. A második zselizi tartózkodást követő évben, 1845-ben keletkezett mű szinte nőiesen lírai kezdőtételét Schumann álmodozónak nevezte. Puhasága azonban mélységes fájdalmat fejez ki! A meseszép szonátáról egy korabeli lipcsei kritikus azt állapította meg, hogy oldott formája alapján akár fantáziának is nevezhetnők. A második tétel Andante variációkkal, az alaphangnemmel párhuzamos C-dúrban.