Kedves Hallgatóink! Romantikus komponistáink, Chopin és Schumann születésének kétszázadik évfordulóján dalmatinéval indítjuk vasárnap reggeli zenei összeállításunkat. Aligha véletlen, hogy Schumann, aki kompozíciós törekvéseit majd minden esetben irodalmi és filozofikus szándékokkal harmonizálta, a dal műfajában is egyedülállóan komplex megoldásokra jutott. Megzenésítései a vers tökéletes kifejezésére törekszenek oly módon, hogy az énekhang mellé társuló kíséret is kamarazenei mélységű mondanivalót kap - ilyesmire korábban leginkább csak Haydn és Schubert dalaiban találunk példát. Ahogy egy 1860-as elemző, Franz Brendel megállapítja: "Schumann dalai lelki mélység tekintetében egyedülállóak… és ebben a tekintetben kevés műalkotás állítható melléjük." A most következő kilenc dal nem alkot ciklust, verselőik is különféle rangú és korú költők: az ismertebbek Goethe, Mörike és Heine, akik mellé mára elfeledett szerzők - Julius Mosen, Christian L'Egru, Robert Reinick vagy Hermann Kletke - társulnak. 1840-ben, "a dalok évében" járunk - ekkor született Schumann 250 dalának több mint fele, nem kis részben Clara Wieck iránti rajongásának hála. A menyasszonya számára dedikált, Mirtuszok ciklust képviseli válogatásunkban a Nußbaum és a Lutusblume című dal. A dalok az elhangzás sorrendjében: Mignon; A diófa; Üzenetek; A lótuszvirág; Szerenád; Éji dal; Az álomhozó; Az elfeledett leány; A jövendőmondó. Bernarda Fink énekel, partnere Roger Vignoles.
10-18. Schumann kilenc dala után most következzék kilenc Chopin-keringő Jean-Marc Luisada és - ami a befejezésül felhangzó két valcert illeti - Lilya Zilberstein felvételéről. A zenetörténet kevés olyan kiegyenlített nívójú életművet ismer, mint amilyen Chopiné, ezért az 1829 és 1847 között keletkezett alkotások időrendje másodlagos fontosságú. Annál is inkább, mivel csak az első három, a Gesz-dúr, f-moll és Desz-dúr keringő jelent meg nyomtatásban a komponista életében, az opus 70-es szám alatt, maguk is több év termését és több keringőtípust fogva át. A továbbiak - az e-moll, Asz-dúr, E-dúr, a két Esz-dúr és az a-moll keringő - csupán Chopin hagyatékából váltak szélesebb körben ismertté és kedveltté.
"Bilincs és glória" - Márton Áron püspökre emlékezünk halálának 30. évfordulóján.
A püspök szerepében: Blaskó Péter. Narrátor: Császár Angela. Szerkesztő: E. Román Kata. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Márton Áron püspök írásaiból és beszédeiből E. Román Kata válogatott. Megismételjük 2005. szeptember 29-edikén elhangzott műsorunkat.
A műsor után Sík Sándor zsoltárfordításait Kézdy György mondja el.
irodalom gyerekeknek. Bari Károly: Az erdő anyja. Felolvassa: Jónás Judit. Zenei improvizációk: Rostás Mihály és Lakatos Mónika. Rendező: E. Román Kata (5/1.)
Marton Árpád műsora mű-kedvelőknek és művész-barátoknak. Rembrandt, a remény festője
Amikor egyik leghíresebb rézkarcát áruba bocsátotta, Rembrandt megszégyenítette a legfölkapottabb festőket is. A Jézust és a kisdedeket ábrázoló kép, amelyet máig is "Százforintos lap" néven emlegetnek, nem szerepel ugyan a szegedi REÖK október 31-ig látható kiállításán, de érzékeltesen jelzi: a grafikus Rembrandt munkáinak minősége és elismertsége semmiben sem marad el a zseniális újító hírében álló festőétől, a holland elit körülrajongott megörökítőjétől. Két, önmagában is teljes értékű életmű formálódik párhuzamosan - tudjuk meg Nátyi Róbert művészettörténésztől, a kiállítás kurátorától -, noha fejlődésről jóformán csak jelképesen szólhatunk: ahogyan a festmények esetében, Rembrandt a kisgrafika világában is szinte szempillantás alatt válik felülmúlhatatlan alkotóvá, már-már teljes fegyverzetben lépve ki átlagosnál alig jobb mesterei tanműhelyéből. S ha a rembrandti piktúra fejlődésvonala már-már a színek meghaladásának útján halad a színek fölötti, univerzális fény megragadása felé, az ismert, "nagy" Rembrandt-képekről ismert tanulság éppígy megjelenik a rézkarcokon is, melyeknek virtuóz fény-árnyék dinamizmusa és a testetlenségig, az érzékfeletti régiókig elérő érzékenysége a színek mellőzésével is teljes létélményt, az élet vonzalmas misztériumát tárja elénk. A paradox tapasztalat most Szegeden válik átélhetővé: minél közelebbről szemléljük Rembrandt aprólékosan kidolgozott rézkarcait, annál ellenállhatatlanabbul vonnak be azok örvénylő, mozgalmas mélységes világukba, amelyen a létezés kimeríthetetlen gazdagsága pezseg át. A szegedi kiállítás nem csupán Magyarországon számít szenzációnak: a rézkarcok legutóbb jó negyed évszázada kerültek utoljára galériafalra a bécsi Künsterhaus raktáraiból.
betekintés a liturgia világába. 270.rész. A hit liturgiája -a Szentírás. Verbényi István, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet irodavezetője olvassa fel jegyzetét
Virágos katona. Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata (25/21.)
A műsorban a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet munkatársaival: Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér intézetvezetővel, Grolyóné Szabó Éva óvodaszakértővel, Csébi Józsefné és Rajkányi Lajosné közoktatási szakértőkkel a katolikus közoktatás helyzetéről, az idei tanév főbb feladatairól és továbbképzéseiről beszélget Sallai Éva.
Fogpótlás, implantáció. Folytatjuk az egy héttel ezelőtt kezdett témát. Arról is szó esik, hogy miért jobb az egyik, mint a másik beültetendő implantátum - miközben a különbség szabad szemmel láthatatlan.
irodalom gyerekeknek. Bari Károly: Az erdő anyja. Felolvassa: Jónás Judit. Zenei improvizációk: Rostás Mihály és Lakatos Mónika. Rendező: E. Román Kata (5/1.)
XVI. Benedek pápa Angliában boldoggá avatta John Henry Newman bíborost. Az új boldog másodvédőszentje a Sümegcsehiben felépült kis templomnak. A Newman templomról és Boldog John Henry Newman bíborosról Barsi Balázs ferences szerzetest hallják.
Megtörte, tanítványainak adta - a kenyértörés bibliai jelképeiről Szőke Ágnes latintanár beszél.
Ha Szent Gellért püspök nevét halljuk, először mint Szent Imre herceg nevelője jut eszünkbe, majd vértanúságának képeit idézzük magunk elé. Kevésbé ismert, hogy Gellért püspök személyében az első magyarországi filozófia-teológiai mű szerzőjét tisztelhetjük. Szent Gellért püspökről Frenyó Zoltán filozófussal beszélgetünk.
XVI. Benedek pápa, 70. születésnapján, kitüntetésben részesítette Roska Tamás akadémikust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara alapító dékánját. A Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének parancsnoki fokozata a pajzzsal díj, melyet Juliusz Janusz apostoli nuncius adott át az ünnepeltnek, a világegyház elismerését fejezi ki, aziránt az elkötelezett munkásság iránt, amelyet Roska Tamás hitvalló keresztényként és tudósként az előző évtizedekben végzett. Az eseményről összeállítást készítettünk, amelyben Erdő Péter bíborost és Roska Tamást hallják.
A Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Kiskunfélegyházán tartotta XIX. országos találkozóját. A központi téma ebben az évben a megbocsátás volt. Erről a főszervezőt, Bartha Angéla szociális testvért, hallják.
Móricz Árpád református lelkipásztor gyülekezetével a vajdasági Bácskossuthfalván él. Vele magyarországi látogatása alkalmából beszélgettünk.
Koszorú és korona: bibliai jelentésünkről Szőke Ágnes latintanár beszél.
Majd Major Sándor Kismaros nyugalmazott plébánosa gondolatait hallják arról, hogy a múlandók helyett az örök és maradandó értéket keressük.
Szeptember utolsó vasárnapja a Szentírásvasárnap. A Bibliáról Rózsa Huba biblikus professzorral beszélgetünk.
Virágos katona. Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata (25/21.)