A címszerepben: Mikó István. Dramaturg: Deres Péter Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente Szerkesztő: E. Román Kata Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa:Poór Tünde Rendező:Lázár Csaba (36/36.)
Technika, történelem, orvoslás. Magazin a tudomány világából. Szerkesztő: Sályi András
Diákolimpia. Magyarország évek óta igen jól szerepel a különböző diákolimpiákon - legyen szó matematikáról, fizikáról, vagy épp (most először) biológiáról. A magyarországi tanulámányi versenyek hagyománya nagyon sokat jelent a sikeres szereplésben. A világ színpadán viszont a kínai diákok verhetetlenek, évek óta első helyen szerepelnek szinte minden tudomnyterületen. - Könnyű nekik! - mondhatnánk. - Sokan vannak. - A dologban van igazság, de ha azt vesszük, hogy India - egyébként nayszerű - eredményei nem közelítik meg Kínáét, akkor érzékelhetük, hogy másról is szó van. A diákolimpia valamelyest képet ad egy ország oktatási rendszeréről, legalábbis az elit oktatás szintjéről. Mert ha az induló diákok közül kivennénk a három legeredményesebb középiskola tanulóit, akkor láthatnánk, hogy a magyar sikerek nem a jéghegy csúcsát jelentik.
Virágos katona. Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata (25/13.)
vasárnapi versműsor. Füst Milán versei. Szerkesztő Varga Zoltán
"S minden tudásban kerestem egyre új tudást
S a dicsőségben nagyobb dicsőségeket
S hol világos volt az ég, nagyobb világolást
S az asszonyölnél égetőbb és még nagyobb sötétet..."
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Szabadalmi jogok, brand- avagy márkaépítés, a szellemi tulajdon kérdései. Hogy mi köze mindennek a gazdasághoz? Sokkal több, mint ahogy az átlagember gondolná. Különös tekintettel arra a harcra, ami a nagyvilágban folyik egy-egy új technológia kifejlesztéséért. Az innováció a gazdaság egyik legfontosabb motorja, és e téren a szellemi tulajdon védelmezőinek is van tennivalója. Vendégünk Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.
Tolcsvay László 60 éves. Vele beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga.
16 éves korától komponálja saját dalait. Később Koncz Zsuzsa és Halász Judit dalainak zeneszerzője. A Tolcsvay Trió és a Fonográf Együttes tagja. Hangszerei: gitár, bendzsó, szájharmonika, szintetizátor, zongora. Az ő műve a Doctor Herz és az Isten pénze című musical, s a Mária evangéliuma című rockopera. Magyar mise című oratóriumát a külhoni közönség is megismerhette. Bábel című művét a Győri Balett vitte színre. Erkel-díjas, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének kitüntetettje.
Mai műsorunk a Kalocsai Iskolanővérek jubileumi évéhez kapcsolódik. 150 éves ugyanis a Kalocsai Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek Társulata és a Szent József zárdatemplom. A Társulat, Kunszt József kalocsai érsek hívására 1860-ban telepedett le Kalocsán. A jubileumi év kiemelkedő eseménye volt az évfordulón Kalocsán bemutatott ünnepi szentmise, amelyet Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius mutatott be a zárdatemplomban. A szentbeszédet Bábel Balázs érsek mondta. Az összeállításban Bábel Balász kalocsa-kecskeméti érseket, Bódy Márknét, volt tanítványt, Koczkás Emma Mária Eszter iskolanővért és Csatlós Mária Ilona általános rendfőnököt hallják.
A kalocsai Katona István Ház időszaki kiállítással emlékezik a kalocsai iskolanővérek és a jezsuiták kínai missziójára. 1925-1950 között 26 iskolanővér segítette a jezsuiták tamingi misszióját. A kiállításon Lakatos Adéllal a Katona István Ház igazgatójával jártunk. A kiállítás a Katona István Házban október 30-án bezár.
Virágos katona. Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata (25/13.)
1-2. Köszöntjük a Zenek Kincsestár kedves hallhatóit! Komponista és előadói személyiség legendássá vált, ritka egybefonódásának leszünk tanúi az előttünk álló szerdai zongorás esteken, Alfred Brendel Schubert-felvételeiből válogatva. Mint köztudott, Schubert életművének csak töredéke vált ismertté a szerző tragikusan rövid élete során. Artur Schnabel volt az első zongoraművész, aki fölfedezte e Beethoven és Schumann árnyékában már-már feledésre ítélt életművet. Pedig épp Schumann volt az, aki a legelsők között méltatta a zongorakomponista Schubertet: "előbbre való másoknál, néha magánál Beethovennél is, éspedig abban, hogy zongoraszerűbben tudott írni". Schubert számon tartott 22 szonátájának terjedelmes volta arra kényszerít bennünket, hogy egy-egy szonátát olykor két szerda esti műsor között osszunk meg. Így teszünk ma is, amikor az opus 53-as, a Deutsch-jegyzékben a 850-es szám alatt szereplő D-dúr szonáta első két tételét játsszuk le. Schubert életművének ismeretében meglepő az 1825-ben keletkezett, sorrendben 18. szonáta vitális, már-már fölényeskedő hangvétele. Az ifjonti erővel felzengő, indulószerű kezdőallegróban éppen csak megcsillannak a lírikus Schubert legnagyobb erényei, és a Con moto lassútételben is találunk valamiféle kimódoltságot, hiányoljuk belőle a nagy lírikus spontaneitását, könnyedén ömlő tragikumát. A magyarázat életrajzi: a szonáta keletkezésének idején, 1825 nyarán Schubert, hosszas betegeskedés után, Salzkammergutban vakációzott barátaival "mennyei környezetben, amely -mint szüleinek írta- mélyen megindította" . A zongoránál Alfred Brendel.
3. A D-dúr szonáta harmadik és negyedik tétele egy hét múlva hangzik fel. Alfred Brendel addig is az első, C-dúr Moments musicaux-t játssza el a 780-as jegyzékszámú, utólagosan egybeszerkesztett ciklusból.