Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után
0:07
vallási műsorok
Simone Weil könyvéből Gyarmathy Dóra olvas fel
0:15
aktuális és hírműsorok
0:30
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Gyermekszegénység – Kihívások, társadalompolitika gyakorlat és sikeres megoldások az Európai Unióban.
A TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. kutatást végzett a gyermekszegénység témakörében az Európai Bizottság Munka, Szociális és Egyenlő Esélyek Főigazgatósága megbízásából. Gábos András vezető kutatóval Pécsi Krisztina beszélget.
1:00
irodalmi és versműsorok
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (36/11.)
A címszerepben: Mikó István. Dramaturg: Deres Péter Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente Szerkesztő: E. Román Kata Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa:Poór Tünde Rendező:Lázár Csaba (36/36.)
1:30
aktuális és hírműsorok
1:34
egyéb kulturális műsorok
Ópusztaszeri kirándulás. Szerkesztő-műsorvezető: Gyarmathy Dóra
2:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Madocsai Bea. - Sacré coeur tábor az évkezdés előtt
2:30
egyéb műsorok
Bachtól a Beatlesig a muzsika hangjaival Szerkesztő-műsorvezető: Ruff Béla
3:30
zenei műsorok
4:30
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
4:50
aktuális és hírműsorok
5:00
vallási műsorok
Vianney Szent János gondolatai és elmélkedései című könyvből Poór Tünde olvas fel részleteket
5:10
vallási műsorok
5:30
aktuális és hírműsorok
5:57
vallási műsorok
6:00
egyéb műsorok
6:01
vallási műsorok
Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk. Szerkesztő: Katona István püspök
6:30
aktuális és hírműsorok
6:48
ismeretterjesztő műsorok
a mai nap jeles eseményei
7:00
vallási műsorok
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból.
7:30
aktuális és hírműsorok
lapszemle, közlekedés, sport
7:50
publicisztika
Szikora József olvassa fel írását
8:00
aktuális és hírműsorok
8:20
aktuális és hírműsorok
8:30
aktuális és hírműsorok
közlekedés, lapszemle
8:52
aktuális és hírműsorok
9:00
szolgáltató és életviteli műsorok
Szerkesztő: Magyar Bertalan
9:30
aktuális és hírműsorok
9:34
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta. Szerkesztő: Csuth Judit
10:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Bánsághy Nóra. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
10:30
aktuális és hírműsorok
10:34
gyermek- és ifjúsági műsorok
irodalom gyerekeknek. Lázár Ervin: A hétfejű tündér. Szereplők: Incze József,Konrád Antal, Laczó Brigitta, Soltész Bözse, Szélyes Imre,Terescsik Eszter, Végh Péter. Rendező: Lázár Csaba. (7/4.)
Dramaturg: Harangozó Eszter. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő:Cs. Nagy Tamás. Szerkesztő: Szabó Csilla. Rendezőasszisztens: Gerbei Anita.
11:00
irodalmi és versműsorok
irodalmi fejtörő rádiónk társalgójából. A műsor telefonszáma: 255 3333. Játékvezető: Szabó András
11:26
aktuális és hírműsorok
11:30
aktuális és hírműsorok
11:34
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
12:00
egyéb műsorok
12:01
vallási műsorok
12:03
vallási műsorok
12:10
vallási műsorok
12:30
aktuális és hírműsorok
12:34
zenei műsorok
játék és muzsika délben. Szerkesztő-műsorvezető: Varga F. István
12:45
zenei műsorok
népi zenekarok muzsikája
13:00
irodalmi és versműsorok
Virágos katona. Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata. (25/7.)
13:30
aktuális és hírműsorok
13:34
mezőgazdaság és környezetkultúra
harmóniában a természettel. Szerkesztő: Radóczy Jusztina. Utazások Indiába, a PTE szervezésében kutatások a szegénység és a kultúra jegyében. Gyurok Jánossal szociológussal beszélgetünk.
14:00
zenei műsorok
Péter Ferenc műsora
14:30
aktuális és hírműsorok
14:34
vallási műsorok
Simone Weil könyvéből Gyarmathy Dóra olvas fel
14:45
ismeretterjesztő műsorok
15:00
szolgáltató és életviteli műsorok
zenés délután utazóknak és otthonülőknek
16:30
aktuális és hírműsorok
16:34
szolgáltató és életviteli műsorok
Gasztronómiai magazinműsor. Szerkesztő: Gerbei Anita
17:00
zenei műsorok
rock-kedd
17:30
aktuális és hírműsorok
17:34
gyermek- és ifjúsági műsorok
irodalom gyerekeknek. Lázár Ervin: A hétfejű tündér. Hangjáték sorozat. Rendező: Lázár Csaba (7/4.)
Szereplők: Incze József, Soltész Bözse, Terescsik Eszter, Végh Péter, Szélyes Imre, Konrád Antal és Laczó Brigitta. Dramaturg: Harangozó Eszter. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő:Cs. Nagy Tamás. Szerkesztő: Szabó Csilla. Rendezőasszisztens: Gerbei Anita. A műsor az Országos Rádió és Televízió Testület támogatásával készült.
18:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Bánsághy Nóra. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
18:30
aktuális és hírműsorok
18:34
egyéb kulturális műsorok
Bencze Ilona színésznő rendez és könyvet ír. Vele beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
19:00
egyéb műsorok
19:01
vallási műsorok
19:30
aktuális és hírműsorok
19:34
aktuális és hírműsorok
19:45
publicisztika
Becsöngettek. Jávor Béla jegyzete
Dr. Szerdahelyi Andor négy évig volt a latintanárom. Termetre nem volt nála kisebb a tanári karban, talán halkabb sem volt lelhető, kevésbé egyszerűen öltözött csak Lantosy Károly lehetett, aki télen-nyáron ballonban járt. Kevesebb haja csak Jablonkay Pali bácsinak volt. Mondhatjuk, megjelenésre a legszerényebb személy volt összes tanárunk között. És mint tanár? Nem volt szigorú, sőt, ha az ismételten puskázó dolgozatát mégis a szemetes kosárba dobatta, s őt a folyósóra küldte, mindenki tudta, hogy három perc múlva visszaszólítja (Hívd vissza azt a szerencsétlent, még megfázik) és a dolgozatfüzet is ismét előkerül a szemetesládából. Nem követelt erőszakosan, nem szekundáztatott, nem volt büntető dolgozat. Nem kellett félni tőle, sőt egy idő után a dörzsöltek rájöttek, elég ímmel-ámmal tanulni, az órák farvizén el lehet evezni kényelmesen is. Én már másodiktól a bátyám szótárát használtam s sosem tűnt fel neki, hogy már a harmadikos-negyedikes szószedetek is benne vannak. Akkor most miért ünnepelem mégis? Miért éppen róla neveztetett el a fényes múltat megélt budai Rákóczi gimnázium öregdiákjainak társasága? Miért, hogy halála után még le sem telt a horatiusi "nonumque prematur in annum" vagyis az a kilenc év, amely megméri a művet, és már emléktábla hirdeti személyét abban a csendes budai utcában, ahol évtizedekig lakott. Vajon összeszámolta már valaki, hány gimnáziumi tanárnak van emléktáblája e hazában? De hisz évszázadokon át tekintély volt a tanár, a tanító, legyenek bár bencés szerzetesek, kiket még Géza fejedelem hívott Szent Márton hegyére több, mint ezer éve, s akik megtanították a magyarokat nem csak a műveltségre, de a kereszténységre, a jó értelmű európaiságra, akik ebből a hevesvérű, hirtelen természetű egykor barbárként indult népből (hány újmagyar nyilait vonom most e mondattal magamra), országot megtartó, azt belakó, minden más jövevényt magába olvasztó, európai rangú népet neveltek. S akkor nem beszéltünk a másfél századdal később érkezett ciszterekről, nyomukban a franciskánusokról, akik, mint a dudva, még a török sem tudta kigyomlálni őket e nemzet talajából, s ezért lettek nevükben is barátok; aztán a premontreiekről, a piaristákról, akik évszázadokon át nevelték és adták a kiművelt főket az országnak, s amely szerzetesekkel oly rútul bánt el kétszer is az állami hatalom, előbb a "felvilágosult" Kalapos király, aki ugyanazt elővételezte, mint a kommunista diktatúra, pár kivétellel feloszlatta, szétzavarta a szerzeteseket, javaikat eladatta, s évtizedek, évszázadok teltek el, mire e kolostorokban újra megkezdődhetett az élet. S persze nem csak egyháziak, de Eötvös törvényétől kezdve a néptanítók is masszírozták a gyermekfejeket. Gárdonyi Géza Az én falumban állít örök emléket a néptanítóknak, akik ma már elképzelhetetlen körülmények között tanították a falu könnyű- és nehézsorsú gyermekeit, vagy Móra Ferenc egy emberöltővel később még ugyanazt a nótát furulyázza, s e sorban említeni kötelesség nem csak a néptanítót, de aki a néptanítást kormányprogrammá tette az erejét és önbecsülését vesztett országban, egy nevében nem magyar gróf, aki tízéves minisztersége alatt többet tett a magyar oktatásért és kultúráért, mint a halála óta eltelt nyolcvan év alatt bármelyik utóda. Kölcseyvel szólva: hatott, alkotott és gyarapított, s nem rajta múlt, hogy a haza fényre nem derült, de hol tartanánk ma Klebersberg Kuno nélkül? A tanító, a tanár ezer évig volt szolgája a nemzetnek, skapuláréban, csuhában vagy csak csizmásan, nadrágosan, ahogy azt Vas Gereben jól írta, a nemzet napszámosa volt mindig, s a napszám, amit a nemzettől kapott, anyagiakban bár kicsiny volt, de erkölcsiekben a legnagyobb. A tanítónak tekintélye volt, mert ez a melléknévi igenévből lett főnév az egyik legfontosabb emberi tevékenységet jelöli, a tudás átadását, mert amióta az emberiség megtanulta a szavak használatát, a horda vadásza, a kompánia halásza, a gyűjtögetők majd a szántóvetők első embere újra meg újra elmondta, megmutatta utódainak, a fiataloknak mindazt, amit a közösség már tudott. Mert a tudás olyan, mint a kovász, meg kell őrizni és át kell adni, mert ha elvész, sokkal nehezebb újra a semmiből megalkotni. Ez a mester és a tanítvány örök kapcsolata. Semmit sem lehet jól csinálni, csak ha az ember eltanulja azt mesterétől, mert mindenkinek kell, hogy mestere legyen. Ahogy a gvárdián, az apát, vagy a perjel a novíciusoknak és a kispapoknak adta át a plébánia, a kolostor vagy az apátság vezetésének tudományát, a regula ismeretét, úgy tanulta meg a céhlegény a mesterséget a csizmadia, a lakatos vagy a szitakötő mesterétől, így tanult meg lapot írni az újdondász, a slapaj az öreg rutinos hírlapíróktól. Ahogy a zenekarok prímhegedűsei mellett ülnek a fiatal vonósok, úgy tanultam én az ügyvédség művészetét Piskóty Tihamértól, Salamon Andortól, Bakó Györgytől, öreg és tapasztalt ügyvédektől. De politikát sem lehet úgy csinálni, hogy ne legyen kitől megtanulni a mesterség fortélyait, mert ha magunktól kell rájönnünk mindenre, akkor úgy néz ki a dolog, ahogy az elmúlt két évtizedben történt. 1949-től kimaradt negyven év, eltűntették a mestereinket és mi autodidakta segédleveleinkkel próbálunk rátalálni az egykor már rég kitaposott ösvényekre, megkeresni az évszázados fogásokat, rálelni a régi ízekre és mozdulatokra. Részben, mert nem volt kitől megtanulni, hisz mestereinket felakasztották, emigrációba kényszerítették, börtönbe zárták vagy internálták. Részben, mert elhittük a zagyva és híg szemináriumokon, hogy új világot építünk, ahol már nincs helye a régi szónak. Pedig csak új és zavaros világot kezdtünk építeni, amely alapok nélkül, homokra épülve omlott össze a nyolcvanas évek végére és temetett maga alá mindannyiunkat úgy, hogy két évtized sem volt elég összeszedni magunkat. Ekkor, 1948/49-ben kezdődött a tanítók és tanárok tekintélyvesztése, amikor a régi vágású, tudós pedagógusokat leparancsolták a katedráról, szétdobálták őket, diplomájuk megszerzett szakát elvették tőlük és új ismeretek megszerzésére kényszerítették őket. Nevelői erkölcseiket gyorstalpaló, szakérettségis kollegákkal higították, s eljutottunk odáig, hogy a pálya presztizse elveszett, már nem csak anyagiakban, de megbecsülésben sem részesültek tanáraink, tanítóink. Megélhetés és megbecsülés hiányában egyre alacsonyabb pontszámokkal is be lehetett kerülni a tanítóképzőkbe, tanárképző főiskolákra, a tanár már csak "leadta" a tananyagot, nem nevelte, csak oktatta a diákot. S hova jutottunk mára? Tanárverésekig, tanulói zsarnokságig, ahol a tanár fél bemenni a tanórára, nem mer rossz jegyet adni, netán buktatni. Mert ha nem a diák, akkor a szülője sóz oda egyet, hisz oda a tekintély, oda a megbecsülés, oda a renomé, a pedagógus nem több mint egy szolgáltató, mint a patyolat, a cipész vagy a fodrász. S mivé vált érettségi rendszerünk, miként járatták le hozzá nem értő politikusok ezt a nemes oktatási intézményt? Miként vált üzletté a felsőoktatásunk, ahol a minél több hallgató a cél, s főként ezek megtartása és a normatív állami támogatás fialtatása. S vált oktatási céllá a minőség helyett a mennyiség, s kapnak diplomát egyre növekvő mértékben, akik azelőtt még érettségiig sem jutottak volna. Quo usque tandem abutére Catilina patientia nostra? - kérdezte egykor Szerdahelyi tanár úr kedvenc auctora, Marcus Tullius Cicero, Meddig élsz még vissza türelmünkkel Catilina? - kérdezhetnénk joggal ma is, és e beszéde végén Cicero azt is hozzátette: O tempora, o mores! vagyis: Ó idők, ó erkölcsök! Hihetetlen mélységből kell mindent újra felépíteni, a romboláshoz negyven és húsz év kellett, vajon mennyi kell a helyreállításhoz? Mert attól, hogy egyházi iskolákat nyitunk, automatikusan nem lesz minden tökéletes, attól, hogy visszaállítjuk a nyolcosztályos gimnázium tekintélyét még nem lesz minden érettségizett kiművelt fő. Mindent az alapoktól, a legalsó szinttől kell felépíteni és ez a legnagyobb feladat, mert minden nemzet felemelkedésének alapja a kiművelt emberfők minél nagyobb száma. A zsenik hajszálvékony rétege mögött ott kell álljon a szellemileg gazdag középosztály, s ehhez olyan tanárok kellenek, mint dr. Szerdahelyi Andor, közismert becenevén, Cox tanár úr volt. És akkor most választ adhatok a feltett kérdésemre. Miért éppen ő az, aki már életében, de alig fél évtizeddel halála után annyi elismerést kap tanítványaitól? Miért az emléktábla, miért a minden szeptember első vasárnapi koszorúzás a sírjánál? Mert bár halk volt és nem volt szigorú, de ahogy tanított, az célba ért. Kevesen tudnak latinul tanítványai közül, de mindegyikünkben erős igénnyé vált az antikvitás iránti rajongás, a görög és latin erkölcs tisztasága, a bukolikus költészet, a haza, a bölcsesség, a természet, a szép asszonyok és a bor szeretete. És persze ahogy az antik költők szerették isteneiket - bár Cox tanár úr soha egy szóval sem mondta ezt - (abban a korban nem is mondhatta), de egész életével, tanításával azt a példát adta, hogy szeresd Uradat, Istenedet. Hát ezért, mert izzig - vérig tanár, magister natus, vagyis született pedagógus volt, aki hatott sok ezer tanítványára, hatott korára és hatott miránk, akik oly sokféle családból jöttünk eléje ebbe a kies budai gimnáziumba. Hisz az a jó tanár, aki nem csak szóval, de egész élete példájával tanít és nevel. Quintus Horatius Flaccus kétezer évvel ezelőtt azt írta: "Áll ércnél maradandóbb művem, emelkedett emlékem, s magasabb, mint a királyi sír, és sem kapzsi vihar, sem dühös északi szél nem döntheti már földre, se számtalan évek hosszú sora, sem rohanó idő. Meg nem halhatok én teljesen..." Ez Szerdahelyi Andor sírverse is lehet. És minden igazi tanáré, akikre e héten illik emlékezni, hisz megint becsöngettek. Nem csak a diákoknak. Az egész országnak.
20:00
ismeretterjesztő műsorok
beszélgetések nemzeti örökségünkről. Szerkesztő: Kovács Gergelyné
21:00
irodalmi és versműsorok
Virágos katona. Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata. (25/7.)
21:30
aktuális és hírműsorok
Kárpát-medencei sajtófigyelővel
21:52
publicisztika

Jegyzet
(ism.)

Szikora József olvassa fel írását
22:00
22:20
vallási műsorok
Vianney Szent János gondolatai és elmélkedései című könyvből Poór Tünde olvas fel részleteket
22:30
aktuális és hírműsorok
22:34
egyéb kulturális műsorok

Akvarell
(ism.)

kulturális paletta
23:00
vallási műsorok
hitéletünk krónikája. Szerkesztő: Zimányi Ágnes
"Ha békére törekszel, védd a teremtett világot" - XVI. Benedek pápa idei béke világnapi üzenetének mottójával szeptember elsején Esztergomból "zöld" zarándoklat indult, a teremtésvédelemért felelős európai püspökök és a püspöki konferenciák megbízottainak részvételével. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által szervezett zarándoklat Pozsony érintésével haladt Mariazellbe, Európa jelentős Mária kegyhelyére. A zarándoklat egyik célja az volt, hogy bemutassa a világnak az Egyház a Teremtés ajándékát szemlélő látásmódját. A résztvevők az öt napos zarándoklat alatt, Mária közbenjárásával, Isten segítségét és bocsánatát kérték, és kölcsönösen ötleteket, tapasztalatokat cseréltek egymással. A zarándoklat megnyitóján előadást tartott Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára, és Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke is. Műsorunkban őket hallják. Ökumenikus találkozó volt a pocsaji görög katolikus templomban. Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök és Siluan Manuila, a magyarországi román ortodox egyházmegye püspökének részvételével. A katolikus-ortodox találkozóról Kocsis Fülöp püspök számol be. A közelmúltban Magyarországon járt Fouad Twal jeruzsálemi latin szertartású pátriárka, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend nagy perjelje, lelki elöljárója. Az eseményről beszámoltunk. Ezúttal Tringer László a lovagrend magyarországi helytartója beszél a pátriárka látogatásának jelentőségéről. A közelmúltban több könyv is megjelent Origenészről, vagy Origenésszel kapcsolatban. Magyarul is olvasható, például, az alexandriai gondolkodó, Kelszosz ellen írt, hitvédő műve. A keresztény teológia nagy mesteréről Kránitz Mihály egyetemi tanárral beszélgetünk.