Végül is használ a százharminckét faktoros napvédő tej, vagy sem? És egyáltalán: jó-e, ha az ember napra megy, vagy bújjunk az árnyékba? Elővegyük-e a nagymama szalmakalapját, vagy bátran dacoljunk a napsugarakkal? A kérdésekre mindenkinek magának kell válaszokat adnia, de mindenesetre némi segítséget nyújthat a bőrgyógyász tanácsa. Amit érdemes kikérni, sőt időnként érdemes elmenni szűrővizsgálatra is. A melanóma a napozás hatására is megjelenhet, érdemes ebben is mértéket tartani.
Mai műsorunkban a békéscsabai Páduai Szt. Antal templomot mutatjuk be, amelynek kettős aktualisa is van. A 100 éve avatott kéttornyú teplomot, egyéves felújítás után, a közeljövőben, augusztus 20-én veszik birtokukba ismét a hívek. A nap békéscsabai városi programjának keretében ökumenikus kenyérszentelésés áldás lesz a fő téren, amit riportunk főszereplője, Szigeti Antal katolikus plébános, valamint Kutyej Pál evangélikus lelkész, Marti Miklós református lelkész végez, s ezt ünnepi szentmisét követi a műsorunk helyszínéül szolgáló belvárosi római katolikus templomban sorra kerülő szentmise. A másik aktulitás, hogy a jövőben az egyházmegye székesegyházi társtemploma lesz a békéscsabai.
Nagyboldogasszony ünnep reggelén csíksomlyói Mária-énekek váltják fel romantikus komponistáink, Chopin és Schumann szerzeményeit. A magyarság kultikus Mária-kegyhelyét a hagyomány szerint Hunyadi János alapította 1441-ben. Szerepel IV. Jenő pápa 1444-ben kelt oklevelében is. A templom nyugati homlokzatán olvasható évszámból következtetve az istennháza 1448-ban készült el. A kegyhely zenei örökségéről először 1659-ben kelt feljegyzés: új orgonát vettek Brassóban, az első orgonista pedig népénekeink egyik legelső egybegyűjtője és kiadója, Kájoni János lett. Nem igazolható adatok szerint Csíksomlyó már a 13. században máriás kegyhely, a katolikus székelység lelki központja. Amikor a csíki katolikusokat János Zsigmond erőszakkal unitárius hitre akarta téríteni, azok 1567. pünkösd szombatján a hargitai ütközetben legyőzték. A győzelmet Szűz Mária segítségének tulajdonították, s innen ered a pünkösdi búcsújárás. A mai kegytemplom 1802-79 között épült. Szentélyében a Napbaöltözött asszony késő gótikus kegyszobra a 16. sz. elejéről való. Nevei a nép ajkán: Segítő Mária, Csodákkal ékeskedő Mária, Csíki csodálatos Boldogasszony, Sok csodákkal jeleskedő Mária. A csíksomlyói búcsúsok szenténekei nem csak eme Mária-neveknek, de keresztény évszázadaink Mária-tiszteletének is hűséges őrizői. A kegytemplom énekkara most e századok máriás lelkiségének emlékeit elevenítik fel Adorján Attila és Bíró János előénekesek valamint Borcsa Gergely orgonista közreműködésével, Bíró János csíksomlyói kántor vezényletével.
Grimm: Az ördög három aranyhajszála. Főbb szereplők: Hankó Attila, Kisfalvi Kriszta, Csankó Zoltán és Besztercei Zsuzsa. Szerkesztő: Varga Andrea (2/1.)
- Emlékek Mariazell-ből
- "Magyar Nagyasszonyok" - Józsa Judit kerámiaművész új tárlata
- "Él magyar, áll Buda még!" - budavári épületek megújulása. Vendégünk: Aczél Péter Budapest I. kerületének főépítésze
A 18. alkalommal rendezték meg az Ifjúsági anyanyelvi tábort ezúttal Vácot - a tábornyitó után a diákokat kérdeztük.
Dóra Zoltán, a tanári ragadványnevekről beszél.
Hajdú Mihályt Családnevek Enciklopédiája szerkesztőjét Andrónyi Kolos kérte a kötet bemutatására.
kívánságműsor. Szerkesztő: Lengyel Ákos, zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu cím