Május, június a katolikus egyházban a bérmálások ideje. Ilyenkor a főpásztorok egyházmegyéjükben számtalan helyre elmennek, és sok fiatalt, felnőttet megbérmálnak. Az bérmálás szentségéről, az idei bérma-utakról Spányi Antal székesfehérvári püspököt kérdezzük.
Május a Szűzanya hónapja is, amikor még nagyobb figyelem irányul Jézus édesanyjára, Máriára. Erről Beran Ferenc egyetemi docens beszél.
A Szociális Testvérek Társasága május 11-én ünnepelte Boldog Salkaházi Sára vértanú szociális testvért. A Társaság ősi bencés hagyományokra épülve vált mai korunk modern, szentlelkes szerzetes közösségévé. Ősiség és modernség. A Szociális Testvérek Társasága bencés lelkiségéről Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot hallják.
1-3. Két jubiláns romantikus komponistánk, Chopin és Schumann születésének kétszázadik évfordulóján ma Schumann egyik nagyszabású zongoradarabjával, az opus 17-es C-dúr fantáziával indítjuk műsorunkat. A szonátaforma szigorú kereteibe az improvizáció szabadságát oltó szerzemény első ütemeinek hallatán aligha meglepő, hogy Schumann Lisztnek dedikálta a művet. Az ajánlás viszonzása a h-moll szonáta ajánlása lesz majd a későbbiekben. E szenvedélyes és szélsőséges mű első tétele egyes elemzők szerint Clara Schumann portréját is felmutatja, annyi azonban bizonyos, hogy idézetek lelhetők fel benne Beethoven A távoli kedveshez című dalciklusából. A második tétel himnikus magasságokba emel egy indulótémát, míg a zárótétel a szerelmi érzések valóságos apoteózisát hozza. Legköltőibbnek tartott zongoradarabja tételeit maga Schumann a következő címekkel látta el: Küzdelem; Diadal; Pálmák. A zongoránál Leif Ove Andsnes.
4. Schumann C-dúr fantáziája után következzék most Chopin két, egyaránt a polonéz táncmetrumára alapozó szerzeménye. Az 1829-30 idejéből való, opus 3-as C-dúr Bevezetés és polonéz különlegessége, hogy e fiatalkori művében Chopin csellóra és zongorára osztja ki később népszerűvé lett műfajának szólamait. A szerzemény egy derűs fiatalkori vakáció elmékét őrzi: nagy sikerű berlini turnéjáról hazatérőben Chopin eleget tett keresztanyja meghívásának vidéki birtokára. A szomszédos uradalom gazdája, Radziwill herceg, a poznani nagyhercegség kormányzója egyike volt a csodagyermek Chopin bámulóinak. Műkedvelő zeneszerző és igen jó csellista lévén most egy hétre vadászkastélyában látta vendégül, és Chopin egyik közös muzsikálásukra ajándékozta meg ezzel a szerzeménnyel. Msztiszláv Rosztropovics és Martha Argerich játszik.
5. Műsorunk végén Maurizio Pollini játssza az opus 61-es Asz-dúr polonéz-fantáziát. Ez a Chopin utolsó éveiből, 1846-ból származó polonéz merészen elrugaszkodik a lengyel tánctól, és inkább a balladák drámai meditációihoz áll közel. Diadalmasan szárnyaló zárószakaszát Chopin próféciájának szokás tekinteni a lengyel nép felszabadulásának tekintetében.
Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
Műsorunk vendége Hugyecz János az egri szeminaristák prefektusa, aki Mindszenty József halálát követő napon született és akinek édesanyja nagy valószínűséggel a felsőpetényi Almássy Kastély-nevelőotthonban valaha raboskodott bíboros imádságainak is köszönheti pap fiát.
A moldvai Pusztinában él László Erzsi néni, aki őrzi a falu népdalkincsét és szokásait. Vele beszélget Szabó Csilla a falu mindennapjairól. A szerkesztő: Gyarmathy Dóra
vasárnapi versműsor
"Az igazi dolgok/nagyon mélyen vannak./A feneketlen tó/fenekénél is mélyebben./A szívem körül valahol."-Válogatás a magyar költészet gyermekverseiből. Szerkesztő Varga Zoltán
kívánságműsor. Felelős szerkesztő: Hegyesi Andrea. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen.