"Kutyafülűek"-Varga Domokos novellakötetéből Dunai Tamás olvas fel. A műsort készítették: Dévény Mária, Horváth János, Sárospataki Zsuzsa és E. Román Kata
(13/5.)
gondjainkról. Önállóságról, féltékenységről beszélgetünk Kozma-Vízkeleti Dániel pszichológus-párterapeutával (képünkön) és Kárpáti Sándor római katolikus lelkésszel. Szerkesztő: Ferenczy Judit
Egy asszony, túl a gyermeknevelés első, legérzékenyebb évein, igyekszik újra megtalálni saját kis világát. Ez azonban kellemetlen érzéseket ébreszt a férjében. A mai műsorban erről töprengünk.
Otthoni balesetek: amikor a pici baba leesik a fürdőszobában a pelenkával leterített mosógépről, ahova csak egy pillanatra rakta le az anyuka. Miért gyakoriak a forrázásos balesetek, és mennyire gyógyulnak könnyebben a gyerekek a felnőtteknél? És szóbakerül a rehabilitáció azoknál a komoly eseteknél, ahol a gyerekeknek esetleg egész életükben együtt kell élniük valamilyen tartós következménnyel, ami például a gutaütés miatt alakul ki. Mert a stroke - másnéven - a gyerekeket is fenyegeti. Kialakulása általában fejlődési rendellenességhez köthető.
kulturális paletta. Polányi Passió Pünkösdkor. Songs-Gottl Egon fotóművész kiállítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában. Szerkesztő: Zanati Zsófia
A bajai Türr István Múzeumban Merk Zsuzsa igazgató mutatja be a magyar, német és a bunyevác népesség életét, emlékeit. A riporter: Szabó Csilla, a szerkesztő: Gyarmathy Dóra
Parasztszégyen. Petelei István novellájából Hirtling István olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Bögös Henriette. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata
Sokoldalú művészi pályája elismeréseként idén tavasszal megkapta a Kossuth-díjat a Jászai Mari- és Déryné-díjas, Érdemes és Kiváló művész Margitai Ági. Vele beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Az agyi érrendszer betegségeiről, többek között az agyvérzésről Nagy Zoltán egyetemi tanárral beszélget Pécsi Krisztina.
Az egészségügy pénzbe kerül. Sok pénzbe. De mi a helyzet akkor, ha a dolgot megfordítjuk, és az egészségipart a nemzetgazdaság azon részévé tesszük, ami hozza, és nem viszi a pénzt. Szakértő Kincses Gyula főigazgató; Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet.
játéktörténeti sorozat. Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Magyar népi játékok - sorozatunkat a mozgásos játékokkal folytatjuk. Ezekben maga a mozgás adja a játék örömét, ha társul is hozzájuk eszköz, az csak a kísérőjük. Szó lesz az ugróiskoláról, a páros és páratlan forgókról, a fekete tóról, amelyben a kiskacsa fürdik, s aki nem tudná, megtudhatja, mit ne tegyünk, amikor tüzet viszünk.
Parasztszégyen. Petelei István novellájából Hirtling István olvas fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Bögös Henriette. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata
kulturális paletta. Polányi Passió Pünkösdkor. Songs-Gottl Egon fotóművész kiállítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában. Szerkesztő: Zanati Zsófia
1-3. A Zenei Kincsestár mai félórájában a XVII. századi Bolognába vezet utunk. Európa első egyetemi városa a súlytalan olasz barokk aranyfényében pompázik: az itt foglalkoztatott muzsikusok előszeretettel alkalmazzák a derűs D-dúrt, s hogy a pompa még ragyogóbb legyen, trombitaszólókkal teszik még fényesebbé concertóikat és sonatáikat. Bologna mindazonáltal vonósairól is nevezetes ebben az időben: a San Petronio bazilika mellett működő cappella és az 1666-ban alapított, híres akadémia csak úgy ontja a ceremoniális muzsika mestereit. A város szülötteinek muzsikáját megelőzően hallgassuk meg egy neves vendégművész, a veronai Giuseppe Torelli 3 tételes concertóját. Az olasz barokk kiemelkedő komponistája a veronai akadémia egyik első büszkesége: az iskola 1684-es elvégzését követően a San Petronio bazilika hegedűse lett, ahová brandenburgi, ansbachi és bécsi kitérő után a zenekar újraszervezőjeként tért vissza 1701-ben. A St.James Barokk Muzsikusok élén Ivor Bolton.
4-7. Torelli concertója után most a bolognai akadémia egyik alapítójától, Petronio Franceschinitől következik egy hét hangszerre, köztük két trombitára szerzett D-dúr sonata. A szerző csellistaként működött a székesegyházban, és bár velencei operai működéséről is tudunk, szerzeményei - így a most elhangzó darab is - jobbára templomi ünnepeken hangzottak föl.
8-11. Petronio Franceschini tekintélyére mi sem jellemzőbb, mint hogy növendékei közt tudhatta a híres Domenico Gabrielit, a csellóvirtuózt és komponistát. Gabrieli művészetének jelentőségére vall, hogy bár szolgálatszegés miatt elbocsátották a bazilika zenekarából, vétkei hamar megbocsáttatást nyertek, és visszatérhetett állásába. Szonátájának formája követi a mestertől ellesett példát: két trombitán és öt kísérőhangszeren szólal meg.
12-14. Hogy pedig a bolognai zenei családfa teljes legyen, búcsúzzunk a várostól egy Gabrielli-tanítvány, Giuseppe Maria Jacchini két trombitás D-dúr sonatájával. Jacchini 1688-ban nyert felvételt az akadémia kebelébe, és a következő esztendőtől már mestere oldalán csellózott a San Petronio bazilikában.