1-2. Schumann és Chopin közös születési bicentenáriumának alkalmából ma mindkét szerzőtől ínyenceknek való ritkaságokat válogattunk össze. Elsőként egy igazán májusi verőfényű Chopin-szerzemény következik zongorára és zenekarra. Az 1830 és 35 között keletkezett, opus 22-es Andante spianato és Grande Polonaise a párizsi koncertsikerei zenitjén tündöklő komponistát állítja elénk. A francia elnevezésű lengyel nemzeti táncformának persze a klasszika óta megvolt a helye a nyugat zenéjében, mégis a francia-lengyel Chopin avatja önálló műfajjá. Opusszámmal ellátott legkorábbi polonézei 1828-ból datálódnak, a szerző életében összeállított műjegyzék mégis ezt a két tételes, nagyszabású koncertdarabot helyezi a polonézek élére. 1835-ben Chopin Liszttel és Thalberggel osztozik a párizsi pódium diadalain, és noha taszítja a nyilvánosság, koncertjei zsúfolásig telnek lelkes híveivel, akik nem csak rafinált kompozíciós technikáját, de kifinomult játékát is ujjongva éltetik. A lengyel emigránsok különben is a párizsi társadalom rokonszenvét élvezik. Egymást követik az orosz iga alatt nyögő szülőföld illetve az emigránsok megsegítésére szervezett jótékonysági hangversenyek. Chopin ezeknek egyikén, április 26-án mutatta be a Konzervatóriumban frissen elkészült hangverseny-polonézét abban a zenekari változatban, amelyet most Krystian Zimerman és a Los Angeles-i Filharmonikusok játszanak Carlo Maria Giulini dirigálásával. A koncertet követő kitörő lelkesedés sem győzte meg a szerzőt: hosszú évekre visszavonult a nyilvános játéktól.
3. Különlegességeink sorában most előbb egy gyermekeknek szánt ciklus képviseli Schumann zongoraművészetét. Kinderszenen, azaz Gyermekjelenetek, más néven Jelenetek a gyermekkorból a címe az opus 15 alatt egybefoglalt 13 miniatűr remek füzérének, amely 1838-ban látott napvilágot. A ciklus voltaképp briliáns variáció-sorozat , a kezdőtéma Schumannra igen jellemző, mesteri újrafelvételeivel és alakításaival. A darabok mindeközben elragadó lírai miniatűrök is, köztük a híres Álmodozással, a hetedik darabban. A Kinderszenen most Carlo Zecchi archív felvételéről szól, 1942-ből.
4. Befejezésül egy újabb Schumann-finomság orgonán: Hat kánon az 56-os opusszám alól. Schumann eredetileg pedálos zongorára komponálta őket, miután 1843-ban, Mendelssohn hívására elfoglalta katedráját a lipcsei konzervatóriumban. Az újonnan alapított intézmény nem rendelkezett orgonával, ezért folyamodott Schumann az áthidaló megoldáshoz, a művek azonban mégiscsak a hangszerek királynőjén bontják ki legteljesebben klasszikus szépségeiket. Hans Christoph Becker-Foss játszik.
Babits Mihály: A magyar jellemről. Felovassa: Epres Attila és Schnell Ádám. Dramaturg: Harangozó Eszter. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata
Beszélgetőtársam a Duna Televizió Művészeti Szerkesztőségének igazgatója Ámon Betti, aki beavat bennünket egy sokoldalú kitekintésre törekvő műhelymunka koncepcióiba, a gazdag kinálatból történő felelős válogatás szempontjaiba, és a különböző nemzetek közötti kulturák megismertetésének diplomáciai szerepébe is.
betekintés a liturgia világába. 252.rész. Hogyan készül az Adorémus folyóirat? Verbényi István, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet irodavezetője olvassa fel jegyzetét
Krúdy Gyula: Magyar király-idyllek. Felolvassa: Cseke Péter és Dunai Tamás.
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (4/1.)
közéleti elemző műsor. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.
Többek között szó lesz arról, hogy készült egy kiadvány, amely az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóival foglalkozó, az Európai Parlament Népegészségügyi Programja által támogatott DETERMINE projekt keretében. A
projekt magyarországi partnere az Országos Egészségfejlesztési Intézet.
Gábor Edina főigazgatóval beszélgetünk.
Juhász Hajnalka jogásszal a Lisszaboni Szerződés EU jogrendszerére gyakorolt hatásairól kérdezzük.
Az elmúlt héten hallhattak már a "8 figyelmeztető jel" című filmről. Annak jegyében, hogy a daganatos betegségek jelentős része ma már sokkal jobban gyógyítható. Ha időben felismerik a tüneteket. Nemcsak film, hanem tájékoztató füzetek is készültek a Magyar Rákellenes Liga kiadásában, melyek talán hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a széles nagyközönség többet tudjon a rák megelőzésének, korai felismerésének fontosságáról. Műsorunkban folytatjuk az egy hete megkezdett témát, a daganatos betegségek megelőzéséről.
a segítő szeretet műsora. Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
Megvalósítható-e a Katolikus Egyház Társadalmi Tanítása? Erről beszélget dr. Beran Ferenccel a Katolikus Egyház Társadalmi Tanítása egyetemi docensével és Palkovics Imrével a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökével a német érsek, Reinhard Marx A Tőke című könyve kapcsán a műsor szerkesztője Cs. Szabó Dóra.
A szlovák és a magyar püspöki konferenciák állandó tanácsa Pozsonyban folytatott megbeszélést. Az évenkénti találkozóról Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke számol be.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága X. Katekomenátus Konferenciájának központi témája az első hirdetés volt. Hogyan lehet a keresőket, az érdeklődőket megszólítani? Milyen előzetes lépéseket kell megtennünk, hogy Isten evangéliumát hirdethethessük? - kérdezzük Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspököt, a Hitoktatási Bizottság püspök elnökét.
Bizalom az irgalmas Istenben címmel második alkalommal rendeztek nemzetközi konferenciát az Isteni Irgalmasságról a Budai Ciszterci Szent Imre templomban. A nap folyamán Erdő Péter bíboros, Beer Miklós váci püspök, Patrice Chocholski, az irgalmasság világkongresszusok főtitkára, valamint Futó Károly atya előadását, tanúságtételét hallhatták az isteni irgalomról. Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek videó üzenetben köszöntötte az egybegyűlteket. Az eseményről összeállítást készítettünk.
Krúdy Gyula: Magyar király-idyllek. Felolvassa: Cseke Péter és Dunai Tamás.
Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (4/1.)