beszélgetés Zlinszky Jánossal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának nyugalmazott egyetemi tanárával. Szerkesztő: Rátkai Balázs
Virágvasárnap reggelén egy kevéssé ismert barokk passió-megzenésítéssel kísérjük Megváltó Urunkat a szenvedés útjára. Jellemző a XVII. századi lutheránus egyház zeneéletének bőségére, hogy a nagy Bach mellett komponisták olyan sora bocsátotta tollát az istendicséret szolgálatába, mint Johann Pachelbel, Johann Krieger, Franz Tunder, Dietrich Buxtehude és tanítványa, Nikolaus Bruhns vagy Johann Kuhnau. Ebbe a sorba illeszkedik a hamburgi mester, Georg Philipp Telemann is. Igaz, a különféle német városokban - Lipcsében, Frankfurtban és Hamburgban - egyházzene-igazgatóként működött Telemann az utókor szemében elsősorban kamarazene- illetve operaszerzőként ismert. Operáinak száma 40-re tehető, zenekari szvitjeinek ezres mennyisége páratlan termékenységre vall. Frankfurti éveiben, az 1710-es években hat Passiót komponál a Katharinenkirche számára. Barátja és pályatársa, Bach Máté-passiójával ellentétben Telemann nem veszi fel megzenésítésébe az utolsó vacsora eseménysorát. Nem csak ez különbözteti meg azonban a lipcsei mestertől: Telemann a polifónia szövevényes szerkesztésmódjától elfordulva mindinkább a gáláns komponálás irányában tájékozódik. Hamarosan felhangzó passiója így nélkülözi a Bach-passiók monumentalitását: líraibb és operaszerűbb azoknál. A mű kezdetén Telemann az Olajfák hegyére tartó Jézust pillantja meg a tanítványokkal: Máté evangéliuma 26. fejezetének 30. verse szerint. A Péter tagadásának megjövendölését és a tanítványok elszenderedését megszakító kórusok együtt imádkozzák Jézussal az evangélikus egyház koráljait. Péter fölényesen, már-már hencegve utasítja vissza árulásának megjövendölését. Felvételünk szólistái: Barbara Schlick; Claudia Schubert; Wilfried Jochens; Stefan Dörr; Achim Rück és Hans-Georg Wimmer a Collegium Vocale des Bach-Chores egyesített énekkar és a La Stravaganza Köln Barokk Zenekar élén Ulrich Stötzel. A most következőkben a 26. fejezet 56. versénél kapcsolódunk be a passió történetébe. Jézus szól a Júdással érkező katonák láttán megrettent tanítványokhoz: "Mindez azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Erre a tanítványok mind elhagyták őt és elfutottak. Akik elfogták Jézust, Kaifás főpaphoz hurcolták."
Orbán György: Passió
A 2010. március 7-én, Szolnoki Galériában megtartott hangverseny közvetítése felvételről.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Közreműködők:
Avvakumovits Györgyi, Mukk József, Mikecz Kornél, Gradzach Zoltán,
az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bartók Béla Vegyeskara (karigazgató: Kovács László), valamint a Szolnoki Szimfonikus Zenekar.
Vezényel: Bolyky Zoltán.
kulturális paletta.Egy falu az országban- Átány. A Néprajzi Múzeum nagyszabású kiállítása.Szerkesztő:Zanati Zsófia.
A magyar parasztság történetének legnagyobb sorsfordulóját élte meg a második világháborút követő két évtizedben. Ekkor az évszázadok alatt kialakult hagyományos paraszti életforma alapjai viharos gyorsasággal szűntek meg az iparosítás rohamos térnyerése, de még inkább az állami beavatkozás következtében. Egy régi világ végérvényesen eltűnőben volt. Két néprajzkutató, Fél Edit (1910-1988) és Hofer Tamás (1929), a Néprajzi Múzeum munkatársai 1954-ben nagy kutatási programot indítottak azzal a céllal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének várható következményei előtt, még az utolsó pillanatban megörökítsék ennek a paraszti létformának egész rendszerét és működési módját. Egy Heves megyei településen, Átányon két évtizeden át tartó munkával átfogó vizsgálódást végeztek, amelynek külföldön megjelent eredményei világszerte ismertté váltak. A kiállítás első kísérletként ízelítőt próbál adni ebből a páratlan tudományos vállalkozásból. Forrásanyagát az Átányon gyűjtött, eddig kiállításokon szinte soha nem szerepelt tárgyak, korabeli feljegyzések és a bőséges fotóanyagból válogatott képek alkotják. Egy átányi család munkanapjának nyomon követésével tárulnak fel a kutatás legfontosabb eredményei és szemléleti, módszertani, anyaggyűjtési sajátosságai. De a kiállításban feldolgozott témák arra is alkalmasak, hogy a látogató - Fél Edit és Hofer Tamás eredeti céljainak megfelelően - betekintsen egy hagyományos paraszti közösség mindennapjaiba.
(Forrás: Néprajzi Múzeum)
Kalauzunk Granasztói Péter és Máté György, a kiállítás rendezői.
betekintés a liturgia világába. 245.rész. A Nagyhét liturgiája. Verbényi István, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet irodavezetője olvassa fel jegyzetét
Életünk során szinte mindnyájan szembesülünk hozzátartozóink elvesztésével. Napjainkban azonban talán nehezebb ezzel szembenéznünk, mint a korábbi korok embereinek. Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a halál, a haldoklás kérdései iránt mind a közvélemény, mind az egészségügyi dolgozók részéről. Több konferencia foglalqkozik ezzel a kérdéssel. Műsorunk vendége: Hegedűs Katalin egyetemi adjunktusl, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese.
közéleti elemző műsor. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
Többek között szó lesz arról, hogy az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási irodája és Szerencs Város Önkormányzata a Legyen mindig nőnap elnevezésű program keretében workshop-ot is szervezett az érdeklődőknek. A rendezvényről Kenderfi Miklós szociológussal, egyetemi tanárral, Fejér Noémival, a Szent István egyetem tanársegédjével, illetve egy gyesen lévő kismamával beszélgetünk.
A szolidaritás az egyik olyan érték az emberek világában, ami csak a mienk, embereké. Segíteni a másikon, a nálunk elesettebbeken. Ez az elv az Európai Unióban is deklaráltan létezik. Aki nem foglalkozik speciálisan ilyen kérdésekkel, nyilván keveset tud róla, de az Unió a napi gyakorlatában is igyekszik érvényt szerezni ennek az elvnek. Ebben a munkában oroszlánrészt vállal - más egyéb teendői mellett - a Katolikus Karitasz. Mai műsorunkban erről hallhatnak összeállítást.
Megszólal: Écsi Gábor, Országos igazgató, Nagy Lajosné, Székesfehérvári Egyházmegyei Karitasz igazgató, és Joubert Lászlóné Gazdasági vezető.
a segítő szeretet műsora. Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
dr. Beran Ferenc plébánossal, a Katolikus Egyház társadalmi tanítása egyetemi docensével a szolgáló szeretetre tekintünk rá a nagycsütörtöki lábmosáson és a mai napon született Mindszenty József bíboros-prímás esztergomi érsek életén keresztül.
Isten irgalmas szeretetével szeret bennünket és szeretetből teremtette a világot. Húsvét előtt különösen előtérbe kerül az irgalmasság. Isten irgalmas szeretetéről Barsi Balázs ferences szerzetest hallják.
Március 25-én, szültésének napján, Székesfehérváron, szentmisén emlékeztek meg Kaszap Istvánról, akinek boldoggá avatása folyamatban van. Kaszap Istvánról Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspökkel beszélgetünk.
"Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (30). A feltámadás bizonyosságáról lesz szó, amit az is igazol, hogy nagypéntek és a kezdeti bizonytalanság után az apostolok a föltámadás igazságának bátor hirdetőivé váltak.
irodalom gyerekeknek - Lázár Ervin: Berzsián és Dideki. Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter. Zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa. Szerkesztő: E. Román Kata (11/10.)
hitéletünk krónikája. Szerkesztő: Zimányi Ágnes. "A megváltás ereje jelen van a világban" - nagyheti beszélgetés Erdő Péter bíborossal.
Nagyböjtben vagyunk, amikor az ember elcsendesedik, testben és lélekben Urunk megváltó művének befogadására készül. A böjt értelméről Blankenstein György szentendrei plébánossal beszélgetünk.
Elfogásakor Jézus a kovásztalan kenyér ünnepét ülte meg tanítványaival. A hívő zsidók mit ünnepelnek húsvétkor? A peszah - magyarul elkerülés - ünnepéről Schweitzer József nyugalmazott főrabbit hallják.
"A megváltás ereje jelen van a világban" - mondja Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, akivel Jézus megváltó művéről beszélgetünk.
kulturális paletta.Egy falu az országban- Átány. A Néprajzi Múzeum nagyszabású kiállítása.Szerkesztő:Zanati Zsófia.
A magyar parasztság történetének legnagyobb sorsfordulóját élte meg a második világháborút követő két évtizedben. Ekkor az évszázadok alatt kialakult hagyományos paraszti életforma alapjai viharos gyorsasággal szűntek meg az iparosítás rohamos térnyerése, de még inkább az állami beavatkozás következtében. Egy régi világ végérvényesen eltűnőben volt. Két néprajzkutató, Fél Edit (1910-1988) és Hofer Tamás (1929), a Néprajzi Múzeum munkatársai 1954-ben nagy kutatási programot indítottak azzal a céllal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének várható következményei előtt, még az utolsó pillanatban megörökítsék ennek a paraszti létformának egész rendszerét és működési módját. Egy Heves megyei településen, Átányon két évtizeden át tartó munkával átfogó vizsgálódást végeztek, amelynek külföldön megjelent eredményei világszerte ismertté váltak. A kiállítás első kísérletként ízelítőt próbál adni ebből a páratlan tudományos vállalkozásból. Forrásanyagát az Átányon gyűjtött, eddig kiállításokon szinte soha nem szerepelt tárgyak, korabeli feljegyzések és a bőséges fotóanyagból válogatott képek alkotják. Egy átányi család munkanapjának nyomon követésével tárulnak fel a kutatás legfontosabb eredményei és szemléleti, módszertani, anyaggyűjtési sajátosságai. De a kiállításban feldolgozott témák arra is alkalmasak, hogy a látogató - Fél Edit és Hofer Tamás eredeti céljainak megfelelően - betekintsen egy hagyományos paraszti közösség mindennapjaiba.
(Forrás: Néprajzi Múzeum)
Kalauzunk Granasztói Péter és Máté György, a kiállítás rendezői.