Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után
0:07
vallási műsorok

Kis idő
(ism.)

Balás Béla püspök egyháztörténelmi vázlataiból Gyarmathy Dóra olvas fel
0:15
aktuális és hírműsorok
0:30
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. A Duna-csúcs előtt. Magyar szakemberek véleménye a hazai vízügyi helyzetről és a vízgazdálkodásról.
Szilvássy Zoltán vízmérnökkel és Czibulya János gépészmérnökkel Pécsi Krisztina beszélget.
1:00
irodalmi és versműsorok
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/24.)
1:30
aktuális és hírműsorok
1:34
egyéb kulturális műsorok
Új kulturális létesítmények vidéki nagyvárosokban. A debreceni Kölcsey Központ. Szerkesztő-műsorvezető: Gyarmathy Dóra
2:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Serf Antónia. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
2:30
egyéb műsorok
válogatás rádiónk archívumából. Megismételjük a Nyújtsd a kezed! 2009. október 23-án sugárzott adását. Beer Miklós váci megyéspüspökkel beszélget Ungváry Ildikó
3:30
zenei műsorok
4:30
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
4:50
aktuális és hírműsorok
5:00
vallási műsorok
Anselm Grün elmélkedéseiből Poór Tünde olvas fel
5:10
vallási műsorok
5:30
aktuális és hírműsorok
5:57
vallási műsorok
6:00
egyéb műsorok
6:01
vallási műsorok
Szent Polikárp püspök, vértanú. Szerkesztő: Katona István püspök
6:30
aktuális és hírműsorok
6:48
ismeretterjesztő műsorok
a mai nap jeles eseményei
7:00
vallási műsorok
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból.
7:30
aktuális és hírműsorok
lapszemle, közlekedés, sport
7:50
publicisztika
Magyar Bertalan olvassa fel írását
8:00
aktuális és hírműsorok
Felelős szerkesztő: Rátkai Balázs
8:20
aktuális és hírműsorok
8:30
aktuális és hírműsorok
közlekedés, lapszemle
8:45
aktuális és hírműsorok
Szerkesztő: Aradi B. Péter
8:52
aktuális és hírműsorok
Szerkesztő: Rátkai Balázs
9:00
szolgáltató és életviteli műsorok
Arató Krisztina, az ELTE Politológiai Intézet docense beszél az EU döntéshozóiról. Kórházi lelkészek Borsodban a depresszió ellen az EP támogatásával. A Dráva és a Mura árterének uniós forrásból történő szabályozásáról vízügyi szakemberektől hallhatnak. Szerkesztő: Magyar Bertalan
9:30
aktuális és hírműsorok
9:34
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta. Szerkesztő: Andrónyi Kolos
10:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Hiper nap. A speciális nevelést igénylők rendezvénye. Szerkesztő: Bánsághy Nóra. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
10:30
aktuális és hírműsorok
10:34
portré- és riportműsorok
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
Hogyan indult el egy kis nógrádi faluból, a családi tűzhely mellől egy gyógyszerész; Istenre bízott ábrahámi ráhagyatkozással, hogy hitét tovább adva egy kastélyban éljen és évente több ezer embernek adhasson néhány napra otthont, lelki megújulásra alkalmat, ízletes ételeket? Megtudhatják a műsorból.
11:00
irodalmi és versműsorok
irodalmi fejtörő rádiónk társalgójából. A műsor telefonszáma: 255 3333. Játékvezető: Szabó András
11:25
aktuális és hírműsorok
11:30
aktuális és hírműsorok
11:34
portré- és riportműsorok
Vendég: Flórik György "Rátz tanár úr életműdíjas" fizikatanár. Szerkesztő: Madocsai Bea
Flórik György Salgótarjánban született 1944-ben és ott is érettségizett 1963-ban a Madách Imre Gimnáziumban. Még ebben az évben felvették az ELTE matematika-fizika-csillagászat szakára. Az egyetem elvégzése után egy évig általános iskolában tanított, majd az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba került. Az iskolai csillagvizsgálóban szakköröket és bemutató előadásokat tartott a kerületi tanulók számára, mindemellett óra-adóként demonstrációs laborgyakorlatokat vezetett az ELTE TTK Kísérleti Fizika Tanszékén. 1967-től az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban fizikaszakos vezetőtanár. Részt vett a szertár kiépítésében és fejlesztésében. Oktatási módszerében különösen nagy hangsúlyt helyez a szemléltetésre, ezért nagy hozzáértéssel keresi meg az ehhez használható taneszközöket, és állítja össze a közép- és emelt szintű érettségi vizsgához a legalkalmasabb kísérleti berendezéseket. Sokszor késő délutánig próbálgatja, teszi alkalmassá azokat, hogy a tanulók kezében már kifogástalanul működjenek. Flórik György igényes tanári munkájának eredményességét tanítványainak sikerei igazolják. Az elmúlt években az általa felkészített diákok rendszeresen szerepeltek az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, a Mikola Sándor Fizikaverseny, az Eötvös Loránd Fizikaverseny, az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Fizikaversenyének és a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiák díjazottai között. Tantárgyi szakmai munkássága sokoldalú és kiemelkedő. Eddig lektorált nyolc, az oktatást támogató könyvet, társszerzőként kétkötetes fizika kézikönyv írásában vett részt, és szintén társszerzője volt a 2009-ben megjelent 1286 oldalas, Fizika című összefoglaló műnek.
11:34
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Gózon Ákos
12:00
egyéb műsorok
12:01
vallási műsorok
12:03
vallási műsorok
12:10
vallási műsorok
12:30
aktuális és hírműsorok
12:34
zenei műsorok
játék és muzsika délben. Szerkesztő-műsorvezető: Varga F. István
12:45
zenei műsorok
népi zenekarok muzsikája
13:00
irodalmi és versműsorok
Móra Ferenc: A vadember és családja. Felolvassa: Dunai Tamás. Szerkesztő: E. Román Kata (24/22.)
13:30
aktuális és hírműsorok
13:34
mezőgazdaság és környezetkultúra
harmóniában a természettel. Szerkesztő: Radóczy Jusztina
14:00
zenei műsorok
Péter Ferenc és Bögös Henrietta műsora
14:30
aktuális és hírműsorok
14:34
vallási műsorok
Balás Béla püspök egyháztörténelmi vázlataiból Gyarmathy Dóra olvas fel
14:45
ismeretterjesztő műsorok
15:00
szolgáltató és életviteli műsorok
zenés délután utazóknak és otthonülőknek
16:30
aktuális és hírműsorok
16:34
szolgáltató és életviteli műsorok
Szerkesztő: Gerbei Anita Dr. Kovács Ágotával a gyulladásos bélbetegségekről és a helyes táplálkozásról beszélgetünk.
Recept rovatunkban bélbetegeknek szóló receptet ajánlunk. ZÖLDBABPÜRÉ LEVES Hozzávalók: 30 dk friss vagy mirelit Zöldbab 2 dkg Búzaliszt 2 ek. Napraforgóolaj 2 dkg Vöröshagyma 1 gerezd Fokhagyma Ízlés szerint Só, édes-nemes pirospaprika, zöldpetrezselyem ízlés szerint Dúsításhoz: 3-5 evőkanál tápszer Ahogy készítem: A megtisztított, összevágott zöldbabot enyhén sós vízben felteszem főni. Beleteszem a megtisztított vöröshagymát és fokhagymát egészben a levesbe, és készre főzöm. Eközben az olajból, a lisztből és a finomra vágott zöldpetrezselyemmel rántást készítek. Kevés hideg vízzel felöntöm. Az elkészült levesből az egész vöröshagymát és fokhagymát kiveszem, a zöldbabot áttöröm, és a rántással összeforralom. Ha egy kicsit lehűlt, akkor keverem hozzá az előzőleg feloldott tápszert. Apróra vágott zöldpetrezselyemmel díszítem. Jó étvágyat!
17:00
zenei műsorok
rock-kedd
17:30
aktuális és hírműsorok
17:34
egyéb kulturális műsorok
Eredics Áronnal, a Söndörgő együttes tagjával beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
18:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Bánsághy Nóra. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
18:30
aktuális és hírműsorok
18:34
gyermek- és ifjúsági műsorok
irodalom gyerekeknek. Mesék Mátyás királyról hetedhét Magyarország minden szegletéből. Felolvassa: Helyey László. Zene: Polner Andrea. Rendező: E. Román Kata (5/2.)
19:00
egyéb műsorok
19:01
vallási műsorok
19:30
aktuális és hírműsorok
19:34
aktuális és hírműsorok
19:45
publicisztika
Rendületlenül. Jávor Béla jegyzete
Esik a hó, már-már annyi, amelyre évek óta nem emlékezünk, mert hisz itt a globális felmelegedés. Az idei tél erre rácáfol, már második hónapja minden héten annyi hó lepi el az utcákat, mint máskor egész télen. Más kérdés, hogy ilyen nagyvárosban, mint Budapest is, ez a dolognak csak rosszabbik arcát mutatja, el nem takarított hóhalmokat, parkolási nehézségeket, cipőpusztító sós tócsákat, jeges járdákat. Mirk Pista bácsi, öreg budakalászi barátom, aki hosszú életében minden volt, az ország legfiatalabb vendéglős mesterétől, kommunizmus alatti börtönlakóig, deklasszált értelmiségieket, kizárt egyháziakat ingyen ebéddel ellátó pincértől a katolikus iskolák visszaállításának kezdeményezőjéig, mondta volt nekem: - Béla, a hó csak gyereknek és gazdag embernek való. Mit mondjak, ahogy öregszem, egyre inkább látom szavai igazságát, s mivel sem gyerek, sem gazdag ember nem vagyok, inkább morcosan nézek a havazásra. Ugyanakkor senki sincs nálam, aki jobban örülne annak, hogy nem Floridában, nem az Egyenlítő mentén, vagy Indiában lakom, ahol nem ismerik a négy évszak szépségét, mert a régi magyar mondás szerint: Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, vagyis semmit sem adnak ingyen, ahhoz, hogy a tavasz öröme a mienk legyen, előtte kell a tél zord hidege, hava, jege. - Ej most puszta ám igazán a puszta - sóhajta fel Sándorunk anno, s versének igazságát csak akkor értettem meg, amikor magam is barátaimmal gyalog zarándokolva Máriapócsra, végigkutyagoltam a Hortobágyot januárban, februárban. Amikor a fehér hómező addig tartott, ameddig a szem ellátott, és opálos fény matatott a róna felett, fagyott hórögök a befagyott csatornák partján, egy-egy megfagyott róka, széttépett őz. Éreztem a tél keménységét, mint ahogy előttem már sokan, beleértve Napóleon katonáit, és a 2. magyar hadsereg visszavonuló maradékát. Azt mondják, akik tudják, hogy a fagyhalál talán a legkellemesebb, szép lassan ölel át, édes álomba ringat, mélybe húz, ahonnan nincs többé ébredés. Nem fáj, nem sietős, nem bánt. "Most tél van és csend és hó és halál" - írta a legnagyobb magyar költő, talán nem a legjobb, de bizton a legnagyobb és mondata igaz aktuálisan, nem csak az időjárás jelentés szerint. Vörösmarty Mihály nagysága nem azért vitathatatlan, mert egykor ő ült a magyar szellem fejedelmeként a Csiga vendéglő emeleti asztalánál és saját maga sodorta szivarjaival kínálta barátait, sőt magát a szivar szót is ő találta fel, hanem mert centrális pont volt. Már a XIX. század negyvenes éveiben elérte, hogy aki e honban írni akart, s aki a nemzet szellemi életében részt kívánt venni, mindenki hozzá mérte magát. Ő volt az etalon. Az akart lenni? Nem, Mihály bátyánk visszahúzódó, halk szavú, mondhatnám félénk férfiú volt, kivált a női nem terén. Plátói szerelmeit dalokba foglalta, mintsem realizálta volna, s így esett, hogy mikor 55 évesen kiterítették a Kerepesi temetőben, három kiskorú árvája maradt, mert későn alapított családot. Előbb más dolga volt, mert előrébb valónak gondolta megírni a Zalán futását, a Csongort és persze előbb megírta minden magyarok imáját, amely úgy kezdődik: - Hazádnak rendületlenül... Éppen ezért, ezért a szóért lett a nemzet szellemi vezetője Vörösmarty, ezért a szóért, mely szóról Arany János egész verset írt, s amely szó jelentését ma már annyira kevesen ismerik, még kevesebben élik meg. Rendületlenül. E szót csak azon emberek mondhatták ki, írhatták le, élhették meg s élhetik ma is, akiknek lelke és szelleme egy kőből van faragva, mert ha valami hiányzott ebben az országban nem csak negyven évig, de az elmúlt húsz esztendőben is, hát ez volt az, a rendületlenség. Mit tettünk a negyvenes évek második felétől, amikor a kommunista párt felszalámizta politikai ellenfeleit. Mit tettek a kriptokommunisták és a nyilvános sztálinisták, rákosisták? Mit tettek, akik teleírták az egykori pártlap, a Szabad Nép oldalait, uszítottak, denunciáltak, B-listáztak; egy nemzetet, annak legjobbbjait ültették a vádlottak valódi és virtuális padjára. Imperialistáztak, Láncos kutyáztak, padlást söpörtek képletesen és valósan, feketevágás miatt rendőrért kiáltottak, szerzeteseket zavartak szét, egyháziakat akasztottak és börtönbe zártak, vagy békepapokká kényszerítettek. S a nemzet előbb csak tűrt, elerőtlenedett, szenvedett, majd 1956-ban az asztalra csapott, 12 napra visszaszerezte régi, méltó nagy hírét, hogy aztán mindenestül hulljon bele a történelem vizes árkába, s majdnem igaza lett a költőnek, aki a nemzethalált vizionálta száz évnél is előbb. S voltunk-e rendületlenek, amikor a kádári önkény az oszd meg és uralkodj régi metódusát vette elő, voltunk-e rendületlenek, amikor 800.000 MSZMP tag forgolódott a húsos koncok környékén, és mi volt a húsos konc? Trabant kiutalás, nadrágszíj telek, s persze előrelépés, külföldi utazás, egyetemi tanárság, könyv-, film- és színházi bemutató, püspöki stallum. Kis kiegyezések, mert élni kellett. Mert élni kellett? Arany János írta 1860-ban: "Hallottad a szót 'rendületlenül'? / Ábránd, hiúság, múló kegy, javak - / Lenn a sikamló tér, nyomás felül, / Vész és gyalázat el ne rántsanak. / Oh értsd meg a szót: árban és apályon / - Szirt a habok közt - hűséged megálljon!" S voltunk-e rendületlenek az elmúlt húsz esztendőben, amikor már sokkal könnyebb lett volna azzá lenni. Voltak-e tiszta eszméink, amelyekhez ragaszkodtunk, vagy csak forgattuk a köpönyeget, hogy mindig az a színe legyen felül, amelyik épp jól megy a regnáló hatalom színéhez. Odaálltunk-e azok mellé, akikben hittünk, s voltak-e ilyenek, s ha voltak, segítettük-e őket? Erkölcs, hit, nemzet, vezettek-e minket e fogalmak, vagy csak a profit, a csúszópénz és a hatalom főneveit ismertük. Választottunk-e olyanokat, akik nemzetben, népben, erkölcsben gondolkoztak vagy ilyenek nem is voltak, s ha nem voltak, az is a mi hibánk, mert olyanokat engedtünk az ország élére, akiknek manipulációját észre sem vettük, mert jó volt hagyni becsapatni magunkat! Láttuk, miként alakultak át lánglelkűnek vélt hősök piti kalandorokká, morális tisztaságban mutatkozók korrupt megélhetési politikusokká, miként fosztották ki a közös kamrát, akik már akkor a spájzban lakmároztak, amikor még azt hittük, most kezdődik a befőttek privatizálása. S most csodálkozunk, ha itt tartunk, mert nem ismertük a szót: Rendületlenül. De mégis. Voltak mai Vörösmarty Mihályok, akik ellenálltak a mindenkori szirének énekének, akiknek lelke egy tömbből volt faragva, hogy csak egyet mondjak. Úgy hívták dr. Balogh István. Tábori lelkészként került a frontra, még annyi idős sem volt, mint Petőfi Segesvárnál. Tizenegy évet húzott le a Gulágon, s bár az ötvenes évek elején hazaengedték volna, azt mondta: a pap addig nem mehet haza, amíg ellátatlan hívei maradnak itt, és ő is maradt. S amikor a rabtartók koporsó nélkül akarták a halottakat földbe temetni, éhségsztrájkot szervezett. Éhségsztrájkot a mínusz 40 fokban, épeszű ember ilyet nem tesz, csak az, akinek szíve rendületlenül a helyén van. És a fogvatartók engedtek, a kamcsatkai télben a halottakat fahasábokként rakták fagyottan egymásra, s amikor eljött a kéthónapos nyár és ásni lehetett a földet Balogh István két hónapon át minden nap temetett, és minden halott koporsóban, egyéni temetéssel került az anyaföldbe. Minden vasárnap felváltva, de nyolc-tíz nyelven mondott prédikációt a foglyoknak. S amikor 1956-ban hazatért, az Állami Egyházügyi Hivatal vette kezelésbe, de Balogh Istvánon nem találtak fogást. Nem fogadott el semmi kompromisszumot, elment az ország végébe, Göncre s lett jótevője kollegáknak, fiataloknak, öregeknek, ismerősöknek és ismeretleneknek. Külföldi segélyszervezetekkel vette fel a kapcsolatot, már az internet előtt olyan hálózata volt, amelyben ha kellett orvost, ha kellett ügyvédet, ha kellett mérnököt találtál, ha kellett egy rúd szalámi érkezett, vagy útiköltség, netán nyelvtanulásra várt egy ferences Angliában, vagy éppen Balczó Bandi jött el Göncre és mesélt arról, milyen, ha az ember rendületlen. Mert ő is tudta, amit Pista bácsi, aki ott szolgált abban a több száz éves plébánia-lakban, ahol egykor Károli Gáspár fordította a bibliát magyarra. Egyszer még Karol Wojtyla, a krakkói érsek is betért hozzá, Kabáról jövet, ahol lengyelek építették a cukorgyárat, mert fogyóban volt a benzin a Polski Fiatból. Benzint is kapott Pista bácsitól és egy kevés energiát is, talán épp annyit, amennyi benzin kellett a hazatéréséhez és amennyi energia a pápaságához! "Hallottad a szót 'rendületlenül'? S halld a szót: Balogh István. Ha azt hallod sokan voltak az elbukottak, gondolj arra: Balogh István. Nem fogja az egyház sohasem boldoggá avatni, mert nem lett nyilvános vértanú, se fehér, se piros, ő nem rendalapító, nem történtek vele csodák, mert ő maga volt a csoda és mindenki, aki kapcsolatba került vele érezte, hogy rendkívüli emberrel hozta össze jó sorsa. Nevét nem veszi fel cserkészcsapat, még Göncön se kap, se utcát, se teret, mert amit ő tett az nem kapott sajtót, hírverést, hisz abban az időben erről beszélni sem volt szabad. És ma? Ma már szabad. S beszélünk róla? Hány millió dollárt spóroltunk volna meg, ha nem percemberekre bíztuk volna az országot még akkor is, ha már megtehettük volna. Hány millió dollárral lenne kevesebb adósságunk s hány milliárd forinttal nagyobb a GDP-nk? És a humán GDP? Azt méri-e valaki? Méri-e valaki, hány Balogh István nő majd fel e honban, mert hisz ez lenne a lényeg, s hány gyerek ismeri meg a szót: - Rendületlenül. Mert e szó nélkül semmire se megyünk, hisz minden itt kezdődik. Mert e szó nélkül nincs Magyarország. S ez nem az önmaga mellét veregető, le-fel vonulgató, féligazságokat kurjantó, jó kérdésekre rossz választ adó hepciáskodók szava, s persze nem is a megalkuvók, a sunyi haszonlesők igéje. Ha egyszer végre ez az ország rájönne, hogy elég a labancokból, de elég a kuruckodókból is, hogy a hazát nem csak eladni nem szabad, de agyonszeretni sem, mert mindkettő tönkre teszi. S csak azok járnak helyes úton, akik ismerik e szó igaz jelentését: rendületlenül. Akik képesek a ló hátán ülni, s nem esni át sem egyik, sem másik oldalára. Akik Batthyány Lajosok, Deák Ferencek és Antall Józsefek. És akik Balogh Istvánok. Mert egy nemzet életében ez a legfontosabb szó, s most választások előtt hét héttel véssük elménkbe: Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar! És ennyi elég is.
20:00
ismeretterjesztő műsorok
beszélgetések nemzeti örökségünkről. Szerkesztő: Kovács Gergelyné
21:00
irodalmi és versműsorok
Móra Ferenc: A vadember és családja. Felolvassa: Dunai Tamás. Szerkesztő: E. Román Kata (24/22.)
21:30
aktuális és hírműsorok
Kárpát-medencei sajtófigyelővel
21:52
publicisztika

Jegyzet
(ism.)

Magyar Bertalan olvassa fel írását
22:00
22:20
vallási műsorok
22:30
aktuális és hírműsorok
22:34
egyéb kulturális műsorok

Akvarell
(ism.)

kulturális paletta
23:00
vallási műsorok
hitéletünk krónikája. Szerkesztő: Zimányi Ágnes
"Vedd a Társaságét!" - Ward Mária és társnői Loyolai Szent Ignác nyomdokain címmel nemzetközi szimpoziumot rendezett a Congregatio Jesu - az Angolkisasszonyok Szerzetesrend. A lelkiségi konferenciáról Knab Judit tartományfőnököt és az egyik előadót, Willi Lambert jezsuita szerzetest hallják. A franciaországi Lisieux-ben február 19-21-e között tartották a második országos irgalmasság kongresszust, amelyen európai koordinátorként Csillag Éva és Csillag Péter is részt vett. Az eseményről Csillag Éva számol be. "Aki követni akar, tagadja meg magát és vegye fel a keresztjét" - olvassuk Jézus szavait a Szentírásban. A főleg nagyböjtben végzett keresztúri ájtatosságról Stella Leontin plébános beszél. Melyen nehézségekben ütközik ma a papság? Mi jellemzi a mai helyzetet? Mit az idők jelei? - ezekről a kérdésekről beszélt Urbán József (KÉPÜNKÖN) piarista tartományfőnök a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciáján. Gondolatait megosztja velünk is. A szemlélődő ima jellegzetessége, hogy a figyelmünket Jézus Krisztusra és Istenre fordítjuk. Istent, és nem Isten adományait keressük. Aczél László Zsongor pálos szerzetes évek óta segít az imádságban való elmélyedésben, most bennünket is bevezet a szemlélődő imába (7.). Sorozatunk hetedik része következik, a jelenlét imájáról.