Az egyaránt kétszáz esztendeje, 1810-ben született Schumann és Chopin életművét bemutató sorozatunk mai válogatásában elsőként a zwickaui születésű romantikus mester egy kevéssé ismert szimfonikus szerzeménye, a 128-as opusszámú Julius Caesar Nyitány hangzik fel a Bécsi Filharmonikusok és Solti György felvételéről. Az indulóritmusokban, réz- és fafúvókban bővelkedő, ünnepélyes zenekari szonáta Shakespeare színműve nyomán keletkezett 1851-ben.
Robert Schumann Julius Caesar Nyitánya után következzék most egy zongoraciklus, amely Chopin egész esztétikájába betekintést nyúlt. Az opus 28-as 24 Prelűd sajátos tisztelgés Bach előtt, akinek művészete Chopin egyik legfőbb példaképe volt. A 24 apró remeklés a Wohltemperiertes Klavier-re utalva járja be a kvintkör összes hangnemét, noha a hangnemek sorrendje éppúgy eltérő logikát követ, mint a preludium műfajának értelmezése is. Az 1839-ben, Mallorcán befejezett ciklus önmagában olyan sokszínű, mint az egész Chopin-életmű: a mazurkák, polonézek és keringők vonásaira éppúgy ráismerni a darabokban, mint a noktürnök vagy az etűdök rokonságára. A költői darabok érzelmi skálája a dal könnyedségétől a gyászzenék komorságáig; zenei felfogásuk az improvizáció könnyedségétől a forradalmi etűd heroikus virtuozitásáig terjed. Chopin maga nem adott címet az egyes daraboknak, de a 15. Desz-dúr prelűd akkor is méltó bevett ragadványnevére, ha csupán legendának bizonyulna is, miszerint a súlyos beteg Chopinnek és George Sand-nak otthont adó valldemosai kolostor ablakpárkányát makacsul mosdató eső kopogása ihlette komor alaphangját. A 4., e- és a 6., h-moll Prelűd 1849. október 30-án orgonán is felhangzott, Chopin gyászszertartásán. A romantikus zongorairodalom egyik legpompásabb remekét most Rév Lívia kongeniális felvételéről hallhatjuk.
Zeneszerzők Csáth Géza tükrében. A szecesszó Budapestjének nemzetközi szinvonalú hangversenyéletéről és operabemutatóiról megragadó egyszerűséggel írt beszámolókból Nikl János olvas fel. Közreműködik Tóth Zsófia, szerkesztő: Szakács Emese.
Csáth Géza az egész magyar szellemi megújhodásnak, művészeti-társadalmi forrongásnak érzékeny szeizmográfja volt a zene-esztétikában. Látásmódja különleges, személyessége sohasem tolakodó. Csak annyit jelent: számára a zene nélkülözhetetlen szellemi-lelki táplálék.
Sorozatunk 4. részében Debussy, Mahler és Richard Strauss műveiről 1906 és 1912 között megjelent írásokat hallhatnak.
Hangmérnök: Horváth János.
Mathai Szent János pap; a Szentháromságról nevezett rabkiváltók rendjének (Trinitáriusok) alapítója és Emiliáni Szent Jeromos pap. Szerkesztő: Katona István püspök
kulturális paletta. Centenáriumi vándorkiállítással emlékeznek Ignácz Rózsára. De ki volt Ignácz Rózsa? Erről beszélgetünk a kiállítás kurátorával Szebeni Zsuzsával. Szerkesztő: Nagy Rita
betekintés a liturgia világába. 238.rész. Gyertyaszentelő Boldogasszony. Verbényi István, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet irodavezetője olvassa fel jegyzetét
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Balázs Péter külügyminiszterrel többek között az Európai Unióról, az Európai Parlamentről beszélget Szikora József.
Lélekre Hangolva. Ez volt a címe annak a rendezvénynek, melyet az Országos Egészségfejlesztési Intézet tartott, egy országos program nyitányaként. Munka és egészség a téma, ami a jelen magyarországi viszonyok között nagyon is aktuális. Gondoljanak csak arra, hány munkavállaló jár be betegen dolgozni, nem meri kockáztatni a betegállományt, mert félti az állását. Szó lesz a mai alkalommal stressz szűrésről, csakúgy mint frissítő masszírozásról. Megtudhatják, hogy megéri-e egy cégnek, hogy áldozzon dolgozói egészségére.
irodalom gyerekeknek. Mese a fehér farkasról meg az elrabolt anyáról. Tatár mese. Felolvassa: Topolcsányi Laura. Rendező és szerkesztő: Varga Andrea (2/1.)
Véget ért a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának két napos plenáris ülése. A Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát elnökletével ülésező testületet meglátogatta Juliusz Janusz apostoli nuncius, és együtt misézett a szerzetesi elöljárókkal. Az eseményről Várszegi Asztrik püspök főapátot és Juliusz Janusz (2. KÉPÜNKÖN) apostoli nunciust kérdezzük.
"Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát" mottóval országjárásra indul a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a KÉSZ. A Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet című rendezvénysorozat célja elmélyíteni a magyarság nemzettudatát, megszilárdítani népünk önbecsülését, ami csak a kereszténység komolyan vételével érhető el. Az országos programról Osztie Zoltánt, a KÉSZ elnökét és Szijártó István egyetemi docenst, az egyik előadót hallják.
A szemlélődő ima jellegzetessége, hogy a figyelmünket Jézus Krisztusra és Istenre fordítjuk. Istent, és nem Isten adományait keressük. Aczél László Zsongor (1. KÉPÜNKÖN) pálos szerzetes évek óta segít az imádságban való elmélyedésben, most bennünket is bevezet a szemlélődő imába (5.). Sorozatunk ötödik része következik, a Jézus imáról.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Válogatás Giuseppe Torelli és Giuseppe Tartini műveiből
Torelli: D-dúr Concerto
Előadja: Frank Fezishin és a Caritas Collectio Kamarazenekar, vezényel: Somogyvári Ákos
Torelli: Karácsonyi koncert
Előadja a Berlini Filharmonikus Zenekar, vezényel: Herbert von Karajan.
Tartini: Ördögtrilla szonáta
Előadja: Andrew Manze.
Tartini: A-dúr hegedűverseny
Előadja az Orfeo Kamarazenekar, vezényel: Vashegyi György.