Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Nyugdíjasok, munkavállalók, munkáltatók, részmunkaidő, nők rugalmas munkavégzése. Szerkesztő: Sályi András.
Kevés a dolgos kéz! Túl sok nyugdíjas és járadékos jut egy-egy munkavállalóra. Ezt alaposan megérzi a kincstár, túl sok a kiadás, nem véletlen, hogy a nyugdíj minden választási kampány során maga a ketyegő bomba. Igen ám, de ezzel szemben áll, hogy a munkáltatók százszor is meggondolják, hogy állandó alkalmazottként fölvegyenek valakit a céghez - túl sok a hozzá köthető teher. Részmunkaidő, távmunka, a nők rugalmas munkavégzése? Álmok csupán a mai Magyarországon. Az ide vonatkozó nemzetközi összehasonlításban messze hátul kullogunk. Megoldás? Talán ez is szóba kerül a műsorban, melyben Lőrincze Pétert, a Trigánit Rt. Alelnöke, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége Elnökének főtanácsadóját, és Pulay Gyulát, az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének igazgatóját kérdezi a szerkesztő, Sályi András.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata
(31/12.)
kulturális paletta. Kévés György építész és munkatársainak tárlata a Hegyvidék Galériában. Fenyvesi Félix Lajos írása a nyelvemlékek kiállításáról.Szerkesztő: Zanati Zsófia.
családi magazin. Érdekérvényesítés, törvényhozás az Európai Parlamentben. Szerkesztő: Sályi András. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Tegyék a kezüket a szívükre! Ha az a kérdés, hogy mit tudnak az oly sokat emlegetett Európai Unióról, és ezen belül mit is csinálnak a magyar EU-s képviselők - tudnának válaszolni? Azt nem is teszem hozzá, hogy hogyan működik az Európai parlament?
Ez is szerepel a mai műsorban, de szót ejtünk arról is, hogyan érezheti magát egy képviselő asszony férje?
Beszélünk arról is, hogy milyen módon lehet szövetségeket kötni az Európa Parlamentben.
Vagy hallhatnak a Galileo rendszerről, melyhez Magyarországnak is sok köze van. Ami - meghatározó vélemények szerint a mobil telefonhoz hasonló változásokat fog előidézni.
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Kitekintő: mi történt a nagyvilágban az elmúlt hónapban? Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet.
A magyar külpolitika elmúlt 20 éve. Beszélgetés Gazdag Ferenc egyetemi tanárral.
II. János Pál pápáról a boldoggáavatási posztulátor szemével - beszélgetés Érszegi Márk Vatikán-szakértővel a Miért szent? c. kötetről. A Goldstone-jelentés izraeli fogadtatása.
Irodalmi látlelet. Pécsi Györgyi műsora. Van e határontúli irodalom? - ezt a kérdést tesszük fel Szász László irodalomtörténésznek és Vincze Ferenc írónak. Felelős szerkesztő: Nagy Rita
-Ingatlanpiac, kis- és nagy kereskedelem. A Colliers International ismertette a 2010-re vonatkozó előrejelzéseit. Úgy tűnik, hogy a fellendülés egyelőre - legalábbis e téren - még várat magára.
- Eurózóna! Görögország jól kibabrált a többi euró zónabeli partnerével. De valószínűleg önmagával is. Mit jelent a görög adatok kozmetikázása, lehet-e hatása a magyarországi euró bevezetésre? Egyáltalán: közelebb jutottunk-e a közös fizetőeszközhöz?
családi magazin. Érdekérvényesítés, törvényhozás az Európai Parlamentben. Szerkesztő: Sályi András. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Tegyék a kezüket a szívükre! Ha az a kérdés, hogy mit tudnak az oly sokat emlegetett Európai Unióról, és ezen belül mit is csinálnak a magyar EU-s képviselők - tudnának válaszolni? Azt nem is teszem hozzá, hogy hogyan működik az Európai parlament?
Ez is szerepel a mai műsorban, de szót ejtünk arról is, hogyan érezheti magát egy képviselő asszony férje?
Beszélünk arról is, hogy milyen módon lehet szövetségeket kötni az Európa Parlamentben.
Vagy hallhatnak a Galileo rendszerről, melyhez Magyarországnak is sok köze van. Ami - meghatározó vélemények szerint a mobil telefonhoz hasonló változásokat fog előidézni.
irodalom gyerekeknek.Pinokkió. Carlo Collodi műve nyomán írta Litvai Nelli. Főbb szereplők: Pogány Judit, Csákányi László és Harkányi Endre. Szerkesztő: Varga Andrea (3/3.)
kulturális paletta. Kévés György építész és munkatársainak tárlata a Hegyvidék Galériában. Fenyvesi Félix Lajos írása a nyelvemlékek kiállításáról.Szerkesztő: Zanati Zsófia.
1-8. Reneszánsz karneválra invitáljuk a Zenei Kincsestár Kedves Hallgatóit farsang havában. Zenemesterünk a nyomtatott kiadások által is dokumentált, rendszerezett nyugat-európai zenei kánonok egyik úttörője. Michael Praetorius Creuzburgban született az 1571 körüli esztendőkben. A lutheránus ifjú a korálműfaj mesterétől, Johann Waltertől nyert bevezetést a zene világába. 1587-től egy frankfurti templom orgonistája, jó évtized múlva a Wolfenbütteli udvar orgonistája majd Kapellmeistere, egészen 1621-ben bekövetkezett haláláig, amikor is az immár tekintélyes és elismert muzsikus minden vagyonát a szegényekre hagyja. Praetorius, ahogyan minden korabeli zenész, egyszerre forgolódott egyházi és világi műfajokban. Világi szerzeményeit javarészt tánczene-gyűjtemények alkotják, amelyeket Praetorius gazdagon illusztrált fóliánsokban meg is jelentetett, a zeneművészek használatára. E gyűjtemények révén Praetorius a hangszerelés első mesterének is tekinthető: száznál is több fúvós- ütő- és húros hangszert bemutató albuma máig a régizenészek és hangszerépítők Bibliája. Ami pedig a hamarosan fölcsendülő táncmuzsikákat illeti: a gondosan feltüntetett monogramok híján nehéz volna ugyan eldönteni, melyik számít Praetorius személyes szerzeményének, s melyek szüremlettek be a gyűjteményekbe a vándorzenészek és táncmesterek által hozott és vitt, szájról szájra járó dallamokként, az 1612-ben kiadott kötet mindenesetre híven megőrizte az utókor számára a reneszánsz hol féktelen, hol ábrándos, de minden esetben élettől duzzadó dallamait, s velük a korabeli maszkabálok és vigasságok hangulatát. A tánc görög múzsája után Terpsichoréról elnevezett kiadás kezdete lett volna egy egész sorozatnak: a franciás táncrendeket később az angol, a német és az olasz módit illusztráló kötetek követték volna, ha a sors el nem szólítja a szerkesztő-kiadót. Aligha véletlen tehát, hogy a Philip Pickett vezette Új London Consort előadásában megelevenedő reneszánsz táncok épp a francia zeneművészetre oly jellemző, allegorikus címeket viselnek, mint például: falusi táncok, Hercegnők és Varázslónők vagy éppen bacchánsnők balettje. Kellemes időtöltést kívánunk a XVII. századi zenés karneválhoz!