Kún Zsuzsa balettművészt köszöntjük 75. születésnapja alkalmából azzal a beszélgetéssel, amelyet 2007 nyarán készített vele a szerkesztő, Jálics Kinga.
családi magazin. Madarak és emberek. Szerkesztő: Ferenczy Judit
A mai Életrevalóban Hofer Ádám biológus, PhD hallgató a madarak eredetéről, Gyimóthy Gábor svájci magyar költő a madárnevek ihlette verseiről, Szemadám György festőművész, író pedig a madarak jelképi értékéről beszél. Kanáridalos látogatást teszünk továbbá a Bodonyi családnál.
Ambrus Zoltán: A fületlen ember. (részlet) Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.
kívánságműsor, Ungváry Ildikó és Varga Ramona műsora. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen
családi magazin. Madarak és emberek. Szerkesztő: Ferenczy Judit
A mai Életrevalóban Hofer Ádám biológus, PhD hallgató a madarak eredetéről, Gyimóthy Gábor svájci magyar költő a madárnevek ihlette verseiről, Szemadám György festőművész, író pedig a madarak jelképi értékéről beszél. Kanáridalos látogatást teszünk továbbá a Bodonyi családnál.
irodalom gyerekeknek. Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér. Felolvassa: Rudolf Péter. Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendezte: E. Román Kata (22/4.)
Ambrus Zoltán: A fületlen ember. (részlet) Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.
1. Minden idők legkönnyedebb tollú komponistájának muzsikája kínál lelki felüdülést a Zenei Kincsestárban. Azazhogy talán nem is egészen pontos ez a közvélekedés. Gioachino Rossiniről van szó, az olasz operamuzsika legnagyobb pirotechnikusáról. Rossini nem könnyen szánta el magát a sorjázó felkérések teljesítésére. Az ínyencmesterként is elhíresült komponista életéből följegyzett anekdotáknál csak operái tesznek ki tekintélyesebb listát. Közülük jó néhány éppenséggel a könnyed Rossini-muzsika kulisszatitkainak prózaibb oldalát mutatja. Egy alkalommal például így válaszolt meg kritikusainak, akik zeneesztétikai elveket kértek számon a mesteren: "Nem kellene ennyi szemrehányást tennem magamnak, ha lenne időm kétszer átolvasni a kéziratot. De jól tudják, hogy alig hat hét áll rendelkezésemre, hogy megírjak egy operát. …Hát honnan lenne időm apró hanghibákra vadászni a kíséretben?" Rossini pazar, mégis igényes slágerzenéje az olasz melodika egyik legcsodálatosabb megmutatkozása. Nem véletlen, hogy Sir Neville Marriner kitűnő együttese, a St. Martin in the Fields Kamarazenekar a szimfonikus repertoárnak kijáró igényességgel készítette el a Rossini-nyitányok teljes felvételét. Elsőként a nápolyi San Carlo színház számára 1820-ban készült II. Mehmed nyitánya szólal meg - átdolgozása után a velencei Fenice színház publikuma Korintusz ostroma címen láthatta a darabot, két esztendő elmúltával.
2. Az 1817-ben, a Scalában bemutatott A tolvaj szarka nyitányának születéséről maga Rossini emlékezik meg egy levelében: "A premier napján, a tetőtérben írtam, ahová az igazgató négy színpadmunkás őrzése alatt börtönzött be, azzal a szigorú utasítással, hogy az elkészült kéziratot oldalról oldalra átvegyék tőlem az ablakon át, hogy a másolókhoz juttassák." A pompás alkotás szerencsére egyáltalán nem árulkodik a komponistát megbéklyózó szigorú őrizet nyomasztó hatásáról.
Befejezésül a bolognai konzervatórium jeles növendéke korai remekének, az 1810-ben, a velencei San Moisé színházban bemutatott zenei tréfának, A házassági szerződésnek nyitánya következik.