játéktörténeti sorozat. Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Önéletrajz, krónika, emlékirat, napló. Az élménytörténet, igaz történet, élettörténet után ezekre térünk rá. E műfajok a kalendáriumi feljegyzésekből nőttek ki, és személyes vonatkozásokkal vannak átszőve.
családi magazin. Elengedés vagy tiltás, szilveszterkor vagy egész évben: Hol ér véget a jogos aggodalom, hol kezdődik a túlzott szigor? Szerkesztő: Vépy Zoltán. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Ambrus Zoltán: Levelek a menedékházból. Km.: Lázár Csaba, Péter Ferenc, Borbély T. András. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna.
Színészdal. Petőfi Sándor versei.
Kún Zsuzsa balettművészt köszöntjük 75. születésnapja alkalmából azzal a beszélgetéssel, amelyet 2007 nyarán készített vele a szerkesztő, Jálics Kinga.
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. 1000 éves a Pécsi Egyházmegye. A 2009-es jubileumi esztendőről Mayer Mihály pécsi püspökkel Radóczy Jusztina beszélget.
játéktörténeti sorozat. Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Minthogy sorozatunk új adása éppen Újév napjára esik, s rádiónk decemberi nyílt napján megtudtuk, milyen sikere volt a korábban elhangzott aforizmáknak és vicceknek, most újabb csokorra valót állítottunk össze,, hogy vidámsággal köszöntsük az új esztendőt. A karácsonyra idézetekkel emlékezünk.
Ambrus Zoltán: A porcelán. - Dalnokverseny. Felolvassa: Lázár Csaba. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata
A Mutatványszám mai vendége Gazsó L. Ferenc, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Toronyirány című új sajtóorgánumának főszerkesztője. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
"Nekünk, keresztényeknek az a küldetésünk, hogy olyan nyitott, biztonságos kikötőket hozzunk létre, ahol minden jó szándékú ember lehorgonyozhat és erőt gyűjthet. Ebben nekünk, hívő embereknek fokozott felelősségünk, kötelességünk és szerepünk van" - .írja Kiss Rigó László püspök, a Szeged-Csanádi Egyházmegye lapjának bevezető üzenetében. A Mutatványszám mai vendége Gazsó L. Ferenc, az új sajtóorgánum főszerkesztője.
1. Szűz Mária Istenanyaságának ünnepestéjét régizenei péntekjeink sorában XVII. századi Mária-motettákkal köszöntjük a barokk Velencéből és Rómából. Énekes szólistánk a castratók számára alkotott szerzemények egyik legavatottabb jelenkori tolmácsolója, Philippe Jaroussky, akit az Artaxerxész Régizenei Együttes kísér. Szerzőink a barokk korai mesterei, akiknek legtöbbjéről csupán néhány régi kottakiadás egy-egy lapja árulkodik. A ma felcsendülő Mária-motetták jó része ilyen, az 1600-as évek első felében velencei, milánói és római edícióknál megjelent őskiadásokban lappangott, újrafelfedezésre várva. Erre márpedig igencsak méltónak bizonyulnak, hisz a kor "édes stílusában", a szerelmi zeneköltészet kifejező gyengédségével dicsérik a Szűzanyát. Ha a római muzsikusok Palestrina örökségét tartották életben, Velence Monteverdi és a Gabrielik hagyományának áldozott - a korszak Mária-énekei így igen sokféle stiláris jegyet felmutatnak a szöveget deklamáló monódiától az operákra emlékeztető expresszivitásig. Első szerzőnk, Alessandro Grandi magának a nagy Monteverdinek asszisztenseként tanulta ki a szent zene tudományát a Szent Márk székesegyházban. Salve reginája 1621-ben látott napvilágot.
2. A következő duett az Ave Regina coelorum - Üdvölégy, menny királynéja - szövegére íródott. Szerzője az operakomponistaként ismert Giovanni Legrenzi, aki az iméntinél jóval kontrasztosabb, expresszívebb módon fogalmaz. Philippe Jaroussky partnere Marie-Nicole Lemieux. A mű egy 1660-as kiadásban maradt az utókorra.
3. Legrenzi riválisa, az ugyancsak operaszerző Francesco Cavalli következik egy édes stílusban szerzett Mária-dicsérettel, amit a választott szöveg is indokol: "Ó, mily édes és mily kegyelmekkel teljes vagy Te, Jeruzsálem leánya." A motetta 1645-ben jelent meg Velencében.
4. Giovanni Antonio Rigatti ugyancsak Monteverdi keze alatt volt a Szent Márk énekese. "Örülj és örvendezzél, mennyeknek Királynéja, Alleluja" - énekelték a Feltámadás örömére már 1643-ban, Velencében.
5. Ugyancsak elfeledett szerző az 1627-ben, most követező művének megjelenése előtt 8 évvel meghalt Giovanni Paolo Caprioli. A modenai mester deklamáló motettájának verse az Énekek Éneke szimbolikáját idézi: Keneteddel balzsamoztad be a lelkemet.
6. Girolamo Frescobaldi, a római Szent Péter székesegyház orgonistája 1637-ben jelentette meg a szent himnuszok témájára szerzett orgonatoccatáit. Ezek közül szólal meg most az Ave maris stella - Üdvözlégy, tengernek csillaga kezdetű himnuszfeldolgozás Yoko Nakamura előadásában.
Philippe Jaroussky és az Artaxerxész Együttes búcsúzóul egy 1675-ben nyomott velencei motettagyűjteményt bírnak szóra Andrea Mattioli Ave Regina coelorumának megszólaltatásakor. A rövidke darab ékes képet ad szerzője - sajnos megsemmisült - operáinak virtuozitásáról.