December 6-án, a Művészetek Palotájában lép fel a 25 éves, Kossuth-díjas Amadinda ütőegyüttes. Korunk egyik - nem túlzás - legnagyobb élő zeneszerzőjének, Steve Reichnek műveit játszák, aholis a díszvendég maga a zeneszerző lesz.
A Plakát mai adásában - különös megtiszteltetés - Steve Reichhel hallhatnak beszélgetést, amelyet az Amadinda vezetőjével, Rácz Zoltánnal készült interjú követ.
A képeken Steve Reich (forrás: guardian.co.uk) és az Amadinda Ütőegyüttes (forrás: prae.hu) látható.
1-6. Georg Friedrich Händel, az operista. Mit is jelenthetett ez a titulus az 1700-as évek kezdetén Rómába érkező ifjú hallei orgonista-komponista számára? Elsősorban persze az olasz operai hagyományok - mindenek fölött Alessandro Scarlatti - hatásos megoldásainak alapos ismeretét. Händel persze nem lépett ismeretlen földre: atyja halálát követően, jogi tanulmányinak odahagyásával a hamburgi operaházban már szoros ismeretségre lép Thália talján múzsáival. Händel hamarosan személyesen tapasztalja meg az operaszerzők működését korlátozó pápai rendelkezések következményeit. Viharos sikerű olasz operáját, az Agrippinát 1709 karácsonyán nem is Rómában, hanem a velencei Aranyszájú Szent János Színházban mutatja be. S noha a cselekmény a Nero-korabeli Rómába vezet, túlságos történelmi hűséget vagy katartikus eszméket ne várjunk ettől a vérbeli olasz színpadi mutatványtól: Vincezno Grimani librettójának császári figurái szerelmesek, reménykedők, féltékenykedők és áskálódók - mígnem a szerelmi bonyodalmakra maga Juno istennő feloldást nem hoz a táncos fináléban. A megzenésítés az iméntiek szerint zárt panelekben gondolkodik: Händel nem sző átkomponált zenei sors-szövetet, ám remek rajzát adja a pillanatnyi lélekállapotoknak. Nem is tehet másként: a kor operapublikumától távol áll, hogy feszült figyelemmel kövesse a színpadi cselekmény bonyolódását. Az áriák célja a lelki helyzetek illusztrálása - és persze a gyönyörködtetés. A nyitó simfoniát követő ária-válogatás szereplői: Della Jones Agrippina, Derek Lee Ragin Nerone, Donna Brown Poppea, Anne Sofie von Otter pedig Giunone szerepénen. Az Angol Barokk Szólistákat Sir John Eliot Gardiner dirigálja.
7. Másfél esztendő sem telik csak el az Agripiina 1709-es velencei premierjét követően, s rövid otthoni látogatást követően Händelt már az angol fővárosban találjuk. Nem is nehéz rábukkannunk: az olaszul fogalmazó szász komponistát fél London ismeri! 1711 februárjában kerül színre első londoni operája, a Rinaldo, amelynek kirobbanó sikere örökre a szigetországhoz fűzi Händel sorsát. A mű a korszak legbámulatosabb színpadi műfajának, az úgynevezett varázsoperának repertoárját gazdagította látványos újdonsággal - sziporkázó zenéje egy káprázatos látványosság egyik eleméül készült. A történet a keresztes háborúk idejében játszódik. A tét: Jeruzsálem ostroma - és ostrom Almirena, a keresztes lovag, Rinaldo kedvesének kezéért. A bonyodalmak további eszközei különféle varázslók és elátkozott erdőlakók. Rinaldo hősi erényén azonban minden hatalmuk megtörik. A harmadik felvonás a velencei La Fenice Színház 1999-es előadásán készült. Rinaldo szerepében Marilyn Horne, partnerei: Ernesto Palacio; Carlo Colombrara; Cecilia Gasdia és Natale de Carolis; a velencei La Fenice Ének-és Zenekarát John Fischer vezényli.
Marton Árpád műsora mű-kedvelőknek és művész-barátoknak. Gizella apátnő. Árpás Károly új történelmi regényéről.
Államalapítás-kori trilógiájának záró darabjaként Árpás Károly Boldog Bajor Gizella történetét dolgozta föl újszerű megvilágításban: Szent István özvegye passaui apátnőként szembesül a történelmi döntések súlyával. A szerző azt vallja: a valódi emberi példaképek hatása átível a korszakokon, és a középkor érdemes az elmélyült megismerésre, ha ezáltal örök emberi példákhoz kerülhetünk közelebb.
betekintés a liturgia világába. 227.rész. Krisztus Király és az egyházi zene ünnepe. Verbényi István, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet irodavezetője olvassa fel jegyzetét
- Dohányzol?
- Nem!
-Egyszer sem?
-Egyszer sem!
-soha?
-Soha!
- Biztos?
- Na jó, egyszer.
Egy nem elképzelt interjúból való a részlet. A feladat: hogy ne legyen ott ez a "Na jó, egyszer". Erre szolgál például a www.cikiacigi.hu. ilyen veboldak is létezik. Ránk is fér, mert a magyar lakosság majd' negyede dohányzik. Azt petig minden orvos minden lehetéséges alkalommal elmondja, hogy a cigaretta szinte minden betegség esetében súlyosbító tényező. Az Országos Egészségfejlesztő Intézet új akciója azokat próbálja megszólítani, akik még nem dohányoznak. Hogy ne is szokjanak rá soha életükben.
a segítő szeretet műsora. A jóra-készség példaképei a szentek. A Püspöki Kar körleveléről, Szent Erzsébet jóra-készségéről dr. Berán Ferenc egyetemi docenst hallhatják. Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
Először Verbényi Istvánt, a Liturgikus Intézet vezetőjét hallják Krisztus Király ünnepéről.
"Bacsinszky András munkácsi püspök és kora" címmel több napos nemzetközi konferencia volt Nyíregyházán, a görög katolikus főpásztor születésének 200. évfordulója alkalmából. A több napos konferencián az előadók, Bacsinszky püspök életét és korát történelmi, egyházjogi, művészettörténeti szempontból mutatták be. A tudós görög katolikus főpásztorról először Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök beszél.
A konferenciára Rómából hazánkba érkezett és előadást is tartott Cyril Vasil érsek, a Keleti Egyházak Kongregációjának titkára, aki műsorunknak beszélt előadásáról és munkájáról is.
"Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (22). Jézus passiojáról - szenvedéstörténetéről beszélünk. Mi a helye Jézus küldetésében a passiónak?
irodalom gyerekeknek. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. Felolvassa: Kaszás Gergő. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Tar Éva. Szerkesztő: Nagy Rita. (23/21.)
A Székesfehérvári Püspökség és a Vörösmarty Színház közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Vasvári Csaba a Vörösmarty Színház igazgatója bemutatta a Püspökség és a Színház közösen készített Fehérvári Karácsony 2009 című CD-jét. A lemezről és az Adventi udvarról Spányi Antal megyéspüspököt kérdezzük.
Szent Erzsébet négy esztendős koráig élt Magyarországon, azután német földre került, és hátralevő életét ott is töltötte. Felmerült a kérdés: mennyiben tekinthetjük Erzsébetet magyarnak, magyar királylánynak? A kérdésre Sz. Jónás Ilona történész válaszol.
"Mi, akik mint püspökök a tiszta katolikus hit őrei vagyunk, nem hagyhatunk figyelmen kívül néhány olyan jelenséget, amely napjainkban híveink körében is terjed. Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság" - olvassuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében, amely a katolikus hit megőrzése érdekében született. A körlevélben foglaltakról Bátor Botonddal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnökével beszélgetünk (2/2).
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Összeállítás az 1873 november 23-án született Manuel de Falla kompozícióiból.
Művek:
Egy rövid élet - közzene és tánc
Előadja a Suisse Romand Zenekar, vezényel: Ernest Ansermet.
A háromszögletű kalap
Előadja a Montreáli Szimfonikus Zenekar.
Csembalóverseny
Előadja: John Constable, a London Simfonietta zenekart Simon Rattle vezényli.