Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselővel, egyetemi docenssel az Iskola- erkölcs-tudás című konferenciáról, oktatáspolitikáról beszélget Sallai Éva.
"És nem volt többé szégyen az, hogy a magyar nép fia vagy." Az 1956-os forradalom történetéből. (15/13.)
Készítették: Dévény Mária, Sárospataki Zsuzsanna, Biksza Levente, Horváth János, Urbán Péter, Varga Andrea és E. Román Kata. Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár.
családi magazin. Gyermek a színházban. Szerkesztő: Tóth Zsófia. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Hogyan lehet a gyerekekkel megszerettetni a színházat? Milyen a jó gyerekelőadás? Kell-e, hogy tanító célzatú legyen? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a mai műsorban a Kolibri Családi és Ifjúsági Színház Bambi című előadása kapcsán.
családi magazin. Utcagyerekek. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Utcagyerek - a lelki szemeink előtt megjelenik egy majszos, az utcán, családja nélkül élő kisgyermek. Kis tudja, mit eszik, hol alszik. Iskolába nem jár, a szomorú gyermekkor után felnőtt léte sem lesz szebb.
Magyarországon ilyen gyermekekről nagyon ritkán lehet beszélni. Az utcagyerek helyett helyesebb a kallódó, csellengő kifejezést használni - értenek egyet az Életre-való vendégei.
Autók, autók és autók. Hibridautók. A jövő autói? Vagy inkább a jelené? Vagy a fejlesztés zsákutcája ez az egész? Addig, amit megérkezik a jövő nagy teljesítmányű akkumulátora, ezzel teret engedve az igazi elektromos autóknak? Egy biztos, a hibridautók műszaki színvonala eléri a tömeggyártás terén a ma lehetséges maximumot.
A LELENC. Lázár Ervin novelláját Kézdy György olvassa fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Bögös Henriette. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (2/1.)
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.Gadó Jánossal, az Atomenergia Kutatóintézet igazgatójával beszélget Pécsi Krisztina. A műsor a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával készült.
Szó lesz az atomenergetikai kutatásokról, a hazai tudományos munkákról, az atomenergia fejlesztéséről, és a nemzetközi együttműködésekről.
A műsor vendége Radó Gyula rendező, a Televíziós Művészek Társaságának titkára.
Szerkesztő: Varga Ramona
Radó Gyula közel 50 év televíziós és hosszú színházi tapasztalattal a háta mögött megkapóan mesél többek között az első holdraszállás és a magyar ürrepülés közvetítéséről, különböző emlékeiről, filmjeiről.
alkotókról, művekről, műhelyekről. A Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1.című kötetről, Gyarmati Györggyel, az ÁSZTL főigazgatójával beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina
családi magazin. Utcagyerekek. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Utcagyerek - a lelki szemeink előtt megjelenik egy majszos, az utcán, családja nélkül élő kisgyermek. Kis tudja, mit eszik, hol alszik. Iskolába nem jár, a szomorú gyermekkor után felnőtt léte sem lesz szebb.
Magyarországon ilyen gyermekekről nagyon ritkán lehet beszélni. Az utcagyerek helyett helyesebb a kallódó, csellengő kifejezést használni - értenek egyet az Életre-való vendégei.
irodalom gyerekeknek. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. Felolvassa: Kaszás Gergő. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Tar Éva. Szerkesztő: Nagy Rita. (23/18.)
gondjainkról. Életközepi válságról, pályamódosításról beszélgetünk Unger Klára pszichiáterrel és Kárpáti Sándor lelkésszel. Szerkesztő: Ferenczy Judit
Negyvenes évei közepére Andrea mind a szakma, mind a magánélet terén szép pályát futott be: a nyelvtudományok doktora, feleség és anya. Valami mégse "kerek". Mintha élete egy részében nem igazán ő, nem az ő lényegi énje venne részt.
zenei körkép nem csak zenészeknek. Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince, munkatársa: Cs. Nagy Tamás
Pillanatkép az alsófokú zeneoktatás mai helyzetéről, kilátásairól.
A LELENC. Lázár Ervin novelláját Kézdy György olvassa fel. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Bögös Henriette. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (2/1.)
1. Schubert négykezeseinek világából meglehetős messzeségbe térünk a Zenei Kincsestár szerdai "zongorabérletében": a következő hetekben Szergej Prokofjev szóló zongoradarabjait hallgathatják meg kiváló orosz művészek tolmácsolásában. Igaz, a XX. század egyik legfordulatosabb életű és stiláris korszakváltásait tekintve talán legsokoldalúbb komponistája a hamarosan felcsendülő, opus 1-es sorszámú első szonátájában voltaképp a romantikusok kései örökösének színében tűnik föl. A zongoraművész édesanyja tanítványaként gondos kiképzésben részesült Prokofjev maga is virtuóz pianistaként ejtette ámulatba élete és működése változatos helyszíneit Amerikától Párizson és Svájcon keresztül egészen a honvágy hívására, egyfajta kényszerű önkéntes száműzetés helyszíneképpen újra fölkeresett szülőföldjéig. Az 1909-ben egy tételbe foglalt és véglegesített ifjúkori szerzemény épp az ellenkezőjével kelt csodálatot, mint Prokofjev első elhíresült művei: a zongoraelvű romantikus formanyelv lélegzetelállító alkalmazásával. Az f-moll szonátát Michel Béroff játssza.
2-5. Prokofjev második, opus 14-es d-moll szonátája immár a Rimszkij-Korszakov ellen fellázadt fenegyerek összetéveszthetetlen alkotása: perpetuum mobile-szerű energiák, modern izgatottság - és fanyar humor feszítik. Igaz, első publikuma mindezt a nevetséges, különcködő és fülsértő jelzőkkel titulálta.