Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után. Szerkesztő: Varga Zoltán
0:07
vallási műsorok
Magyar Erzsébet könyvéből Juhász Judit olvas fel
0:15
aktuális és hírműsorok
0:30
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.A Stockholm Enviroment I. által koordinált kutatás arról ad információt, hogy mit tehet az emberiségnek, ha el akarja kerülni a természetes rendszerek összeomlását.
Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával Pécsi Krisztina beszélget.
1:00
irodalmi és versműsorok
"És nem volt többé szégyen az, hogy a magyar nép fia vagy." Az 1956-os forradalom történetéből. (15/2.)
Készítették: Dévény Mária, Sárospataki Zsuzsanna, Biksza Levente, Horváth János, Urbán Péter, Varga Andrea és E. Román Kata. Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár.
1:30
aktuális és hírműsorok
1:34
egyéb kulturális műsorok
Új épületek, tervek Pécsett és a Kopaszi-gát tanulságai Budapesten. Szerkesztő-műsorvezető: Gyarmathy Dóra
2:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Halottak napja. Szerkesztő:Serf Antónia. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
2:30
egyéb kulturális műsorok
Lev Tolsztoj. Péter Ferenc műsora
3:30
zenei műsorok
4:30
vallási műsorok
Felolvassa Varga László. Írott változata megtalálható honlapunk liturgikus naptárában.
4:50
aktuális és hírműsorok
5:00
vallási műsorok
felolvassa Poór Tünde
5:10
vallási műsorok
5:30
aktuális és hírműsorok
5:57
vallási műsorok
6:00
egyéb műsorok
6:01
vallási műsorok
Porres Szent Márton és Boldog Ida. Szerkesztő: Katona István püspök
6:20
mezőgazdaság és környezetkultúra
az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hírei
6:30
aktuális és hírműsorok
6:48
ismeretterjesztő műsorok
a mai nap jeles eseményei
7:00
vallási műsorok
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból.
7:30
aktuális és hírműsorok
lapszemle, közlekedés, sport
7:50
publicisztika
Ferenczy Judit olvassa fel írását
8:00
aktuális és hírműsorok
Felelős szerkesztő: Rátkai Balázs
8:20
aktuális és hírműsorok
8:30
aktuális és hírműsorok
közlekedés, lapszemle
8:45
aktuális és hírműsorok
Szerkesztő: Aradi B. Péter
8:52
aktuális és hírműsorok
Szerkesztő: Rátkai Balázs
9:00
szolgáltató és életviteli műsorok
Szerkesztő: Magyar Bertalan
9:30
aktuális és hírműsorok
9:34
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta. Szerkesztő: Andrónyi Kolos
10:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Tóth Zsófia. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Minden gyermek életében fontos időszak, amikor a kisiskolás évei kezdetén egyszercsak megmozdul a foga. A mai műsorban erről az időszakról, a fogváltás folyamatáról beszélgetünk.
10:30
aktuális és hírműsorok
10:34
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
11:00
irodalmi és versműsorok
irodalmi fejtörő rádiónk társalgójából. A műsor telefonszáma: 255 3333, játékvezető: Szabó András
11:25
aktuális és hírműsorok
11:30
aktuális és hírműsorok
11:34
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Gózon Ákos
12:00
egyéb műsorok
12:01
vallási műsorok
12:03
vallási műsorok
12:10
vallási műsorok
12:30
aktuális és hírműsorok
12:34
zenei műsorok
játék és muzsika délben. Szerkesztő-műsorvezető: Varga F. István
12:45
zenei műsorok
népi zenekarok muzsikája
13:00
irodalmi és versműsorok
Júlia (és Sándor). Szendrey Júlia naplójából és leveleiből Soleczki Janka olvas fel. Közreműködik: Nikl János és Dóczy Péter. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (7/7.)
13:30
aktuális és hírműsorok
13:34
mezőgazdaság és környezetkultúra
harmóniában a természettel. Szerkesztő: Radóczy Jusztina
14:00
zenei műsorok
Yves Simon. Péter Ferenc műsora
14:30
aktuális és hírműsorok
14:34
vallási műsorok
Magyar Erzsébet könyvéből Juhász Judit olvas fel
14:45
ismeretterjesztő műsorok
15:00
szolgáltató és életviteli műsorok
zenés délután utazóknak és otthonülőknek
16:30
aktuális és hírműsorok
16:34
szolgáltató és életviteli műsorok
Szerkesztő: Gerbei Anita
17:00
zenei műsorok
rock-kedd
17:30
aktuális és hírműsorok
17:34
egyéb kulturális műsorok
Puskás Tamással, a Centrál Színház igazgatójával beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
18:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Szerkesztő: Tóth Zsófia. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Minden gyermek életében fontos időszak, amikor a kisiskolás évei kezdetén egyszercsak megmozdul a foga. A mai műsorban erről az időszakról, a fogváltás folyamatáról beszélgetünk.
18:30
aktuális és hírműsorok
18:34
gyermek- és ifjúsági műsorok
irodalom gyerekeknek. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. 7. rész. Felolvassa: Kaszás Gergő. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Tar Éva. Szerkesztő: Nagy Rita.
19:00
egyéb műsorok
19:01
vallási műsorok
19:30
aktuális és hírműsorok
19:34
aktuális és hírműsorok
19:45
publicisztika
1956-ról. Jávor Béla jegyzete
A Margit körút sarkán megállt egy T 34-es orosz tank, egy pillanatig gondolkodott, majd jobbra befordult a Szász Károly utcába. Én és szüleim, meg a bátyám ekkor érkeztünk fel a pincéből, ahol már több napja időztünk nem teljesen jószántunkból, hanem mert a városban lőttek, s ezért a négyemeletes bérház valamennyi lakója leköltözött a fáspincékbe. Aznapra a hangulat lenyugodott, apám úgy döntött feljövünk. Anyám főzni kezdett, apám borotválkozni, bátyám pedig beült a lakás legkisebb helyiségébe, ahol azokban a napokban ideje nagy részét töltötte. A T 34-es lassan haladt az úttesten, ahol az időben még nem álltak sem parkoló személygépkocsik, sem kukás edények, sem motorkerékpárok. Olyan üres volt az utca, amilyen 1956 október utolsó napjaiban Budapesten lenni szokott. Két utcai szobánk volt, én a kisebbiknek az ablakához léptem, amelyen egy klöpl függöny lógott. Délelőtt volt, borús idő. Akkor ért az ablak alá a tank és megállt, akár csak én. Néztük egymást, én láttam őt, ő nem látott engem, mert a függöny eltakart. Még sosem láttam ilyen közelről tankot, hát megnéztem. Imponálóan nagy volt, ahogy hosszú csövét dél felé, a házakkal párhuzamosan tartotta. Elhalt a csörömpölés, a tank állt. Ekkor lassan megmozdította a tornyát. Kilencven fokot fordult és így a cső benézett az ablakon. Lakásunk a magasföldszinten volt, egy magasságban a tank csövével. A cső vége talán két méterre volt tőlem. Megállt a forgás, s én éppen beleláttam a cső fekete mélységébe. Hat éves voltam, nyolc hete már iskolás. Tudtam, mi a tank, s azt is tudtam, hogy lőnek vele. Apám a fürdőszobában, anyám a konyhában, bátyám… ezt már mondtam. Én meg a klöpl függöny mögött a cső feneketlen mélységébe néztem. A cső engem nézett. Meddig álltunk így, nem tudom, mint a kígyó és bűvölője, s persze nem tudtam, hogy a hindu bűvöli-e a kígyót vagy a kígyó a hindut. Nem tudom miért tette, amit tett és azt sem tudom, miért nem lőtt. Az utcában egy lélek sem járt, egy Molotov koktélt ugyan kidobtak egyszer innen a Margit körútra egy tank felé, de az később történt. Miért jött be a T 34-es? Mit akart az utcában, s mit akart épp a mi ablakunktól. S ha akart valamit, miért nem lőtt? Egy tank csöve arra való, hogy célozzon és lőjön. A tank célzott, de nem lőtt. Ha lő, akkor én ezeket a sorokat most nem tudom felolvasni, nevem ott szerepelne a bajai családi sírbolt márványkövén. J.B. élt hat évet. Ma már tudom, hogy 1956 volt életem legfontosabb tizenkét napja, s azt is, hogy az a délelőtt a legfontosabb délelőttje. Ma már azt is tudom, hogy az egész nemzetnek az a tizenkét nap volt a legfontosabb, nemcsak a XX. században, de ahogy elnézem, még a XXI-ikben is. Most volt ennek ötvenhárom éve. Nem tehetem meg, hogy ötvenhárom évvel öregebben, egy fél (?)élettel bölcsebben ne nézzek bele abban az ágyúcsőbe még egyszer. Mit látok ott benne? Mit látok a XX századi magyar történelemben? Két fontos eseményt. Trianont és 1956-ot. Mindkettő meghatározó a magyarságra, de amíg Trianon csak velünk történt, addig '56 általunk, s bár nem tagadható, hogy Trianon megtörténtéhez kellett a magyarság korábbi saját ötven éves hozzájárulása, (mert, ahogy Aquinoi Szent Tamás mondja: semmi sincs ok nélkül), azért mégis fontosabb, amit a nemzet maga tesz, mint, amit vele tesznek. 1956 azért olyan fontos, mert mindannak, amely előtte történt '56 a következménye és mindannak, amely utána történt az oka. Következménye Trianonnak, következménye 1945-nek, következménye 1949-nek is. Mert ha másként alakul a nemzet sorsa ezekben az években, akkor bizonyára nincs '56. S ne feledjük, hogy mindaz, ami '56 után történt, a Kádár korszak megtorlással induló, majd egyre lanyhultabb diktatúrája, a rendszerváltozás reményekkel teli évei, majd maga a rendszerváltozás és az azóta máig eltelt időszak is, mind '56 következménye, politikai megosztottságunk máig tartó oka is '56, még ha ezt nem is vesszük észre, vagy nem tudatosítjuk magunkban. 1956 a XX-ik századi magyar történelem gyújtópontja, de gyújtópontja kultúránknak, művészetünknek, demográfiai mutatóinknak, labdarúgásunk mai csődjének is. Oka a kereskedelmi tévék műsorainak, a forint árfolyamának, egyházaink helyzetének, folytassam? 1956 a sine qua non, a megkerülhetetlen, amely húsz éve csillogott a legfényesebben, de mára elvesztette nimbuszát, lejáratták alkalmatlan emberek pro és contra, mint egy leégett öreg Széna téri harcos úgy néz ki, amellyel már nem törődik senki, akin túllépett a századforduló konzumélete, elporladt, mint Pongrácz Gergely bajusza, ki figyel már rá. S mégis, leplezetten, lecsúszva, mint akiről már senki nem tud, és akivel már senki nem törődik 1956 elrejtve maga a XX. századi magyar történelem középpontja. Egyszer még a hetvenes években busszal mentem át az Erzsébet hídon a jogi kar felé, s lenézve láttam, hogy a Petőfi szobornál nagy gyülekezet áll. Március 15-ike volt, ifjúgárdisták adták a sorfalat, pártunk és kormányunk vezetői szónokoltak 48-ról, a szabadságról, a forradalomról. Este azt írtam a naplómba: - Borzongató, amikor a farkasok ünneplik a bárányokat. Mi a baj ötvenhattal? Hogy nincs a helyén. 1848-at 19 évvel a szabadságharc elitprása után, 1867-től már meg lehetett ünnepelni. Jókai megírhatta a szabadságharc regényét, A kőszívű ember fiait, kiöregedett honvédek masíroztak március 15-én, az Aradi tizenháromnak szobrokat emeltek s a nemzet felemelt fejjel emlékezhetett a nagyszerű forradalomra és az eltiport szabadságra. Tizenkilenc év, még egy nemzedéknyi idő sem telt el. Még éltek a honvédek, még fényesek voltak a vitézségi rendjelek és az emlékek, még unoka a nagypapától hallhatta mi történt az alatt a csodálatos másfél év alatt, a nemzet passzív rezisztenciával ellenállt a hódítóknak. Volt Deák, a haza informális vezetője és volt Arany János, aki a felkérésre, hogy írjanak a költők Ferenc József első magyarországi látogatása alkalmából dícshimnuszokat, megírta A walesi bárdokat. A nemzet nem vesztette el a tartását e 19 év alatt. 1956-tal ez nem így történt. Az elnyomás nem 19, de 33 évig tartott. Elvették tőlünk '56-ot, még a nevét is elvették, nem volt szabad forradalomnak nevezni, csak ellenforradalomnak, mert az őt leverő kormányt nevezték Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak. Tabu lett, még a nevétől is féltek, mint ahogy tabu volt Nagy Imre neve, s amikor egy költő harminc év múlva a főnévi igenevek utolsó két betűjét nagy betűvel leírta, hogy NI, a helytartótanács remegni méltóztatott. Nem mondhattuk, hogy forradalom, hisz, ha 56 forradalom volt, akkor a kádári országlás ellenforradalom. Nem mondhattuk, hogy felszabadító harc volt, mert akkor a szovjet offenzíva megszállás lett volna, s oda a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság hamis mítosza. 33 éven át hazugságra épült egy rendszer, a megszállók féltek ötvenhattól, még a hetvenes-nyolcvanas években is titkosrendőrök cirkáltak a forradalom helyszínein. Én kisgyerekeimmel minden október 23-án lesétáltam a Bem térre, kézenfogva elmeséltem nekik, mi történt itt húsz-harminc éve. Körbejártuk a teret, figyeltem a sötét őszi estében gyanúsan mozgó, tétlen férfiakat, ennyit tehettem, de tudtam, ha ezt nem teszem meg, gyerekeimben nem tudom tartani a parazsat, mert ezekben az években csak erről lehetett szó, a parázsról, hogy ki húnyjék a forradalom tüze. Sajnos országos mértekben ez nem így sikerült. Kádár, miután akasztott, börtönbe zárt és tönkre tett életeket, családokat és egy egész nemzetet, az ajtó mögé tette a korbácsot és nekiállt a cukorkák osztogatásának. Savanyú cukorkák voltak ezek, de cukorkák, egy ára volt a megszerzésüknek, meg kellett tagadni, el kellett felejteni '56-ot. S a magyar nemzet úgy járt, mintha Dániel könyvéből lépett volna elő. -Mene, tekel, ufarszin - írja a láthatatlan ujj - megmérettél, megszámláltattál és könnyűnek találtattál. Persze Haynau és Ferenc Jóska kismiska volt Kádárhoz és Hruscsovhoz képest. És nem volt egy Deák Ferencünk sem, és a költőink-íróink nem hogy A walesi bárdokat nem írták meg, de elhallgatni sem tudtak, s lassan mindenki megtanult együtt élni a Vésszel. Túl hosszú volt a 33 év? Nem, mert már 5-10 év után is feledtük a forradalmat. Azt mondták az 1963-as amnesztiával börtönből kiengedettek, hogy senki sem mert a szemükbe nézni, mert egykor volt barátaik '56 fényét látták a börtönből jöttek szemében, azt a fényt, amely bennük már rég kihunyt, akik már elfelejtették ötvenhatot. Ezért nincs ma becsülete '56-nak, mert egy ország lelkiismerete rossz. Most, amikor húsz éve nyiltan ünnepelhető a forradalom, letudjuk, mint egy leckét, mert szívünkből már kiveszett '56, mert elfeledtük a forradalom tüzét, amikor az ország együtt mozdult és szégyelljük magunkat, mert tudjuk, hogy hűtlenek lettünk. Kényelmetlenek nekünk az egykori meghurcolt ötvenhatosok, egy elvesztett élettel a hátuk mögött, rossz ruhákban és kopottan, nem merünk a szemükbe nézni, mert ég az arcunk. És e húsz évben nem egyszer, nem kétszer újra bekövetkezett a hetvenes évek élménye, amikor a pufajkás és elvtársai koszorúzták a meggyilkoltak emlékét, s a farkasok ülték a bárányok ünnepét. Észvesztő mértékben csökkennek forradalmaink és szabadságharcaink időtartamai. Rákóczi még nyolc évig harcolt és tartotta a nemzetet, Görgeyék már csak másfél évig tudták megtenni ezt, és '56 forradalma csak 12 napig tartott. Mégis ez a legrövidebb forradalom adta nekünk, ma élőknek a legtöbbet, s adná ma is, ha ismét értenénk, bűneinket megbánva ismét tiszta szívvel ünnepelnénk és átélnénk mindennapos üzenetét. Amíg beteg a nemzet lelke, sosem fogunk újra ötvenhatosok lenni! Tegyük rendbe előbb magunkat, vegyük ki a gerendát saját szemünkből, hogy végre tisztán lássunk. Adjuk vissza a nemzetnek ötvenhatot s találjunk rá mi is a forradalom útjára. Mikor e sorokat írom, október utolsó vasárnapján, Csobánci szőlőmben, a hirtelen jött őszben, már látom, hogy '56-ot, ezt a megvetett, megpofozott, lecsúszott öreg hontalant, az idén is miként húzták elő politikai bűvészinasok a kalapból, miként forgatták körülötte magukat, illegve és billegve, tülekedve, hogy megérinthessék, mint egy csodahozó talizmánt, tizenkét napra kipúderezték és megfésülték, hogy fényében sütkérezhessenek, s miként fogják november 4-ike után visszaejteni régi állapotába újra, letudva a kötelező gyakorlatokat, a hátsó polcra visszatéve a kincstári gumimosolyt. Ezt a levelet azoknak a keveseknek írom, akik még tudják, és gyermekének is elmondták, mi volt 1956, mert - mint tudjuk - "lesz még egyszer ünnep a világon". Az a nyitott ágyúcső még mindig farkasszemet néz velem, s mert néma maradt, kötelez.
20:00
ismeretterjesztő műsorok
beszélgetések nemzeti örökségünkről. Szerkesztő: Kovács Gergelyné
21:00
irodalmi és versműsorok
Júlia (és Sándor). Szendrey Júlia naplójából és leveleiből Soleczki Janka olvas fel. Közreműködik: Nikl János és Dóczy Péter. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (7/7.)
21:30
aktuális és hírműsorok
Kárpát-medencei sajtófigyelővel
21:52
publicisztika

Jegyzet
(ism.)

Ferenczy Judit olvassa fel írását
22:00
22:20
vallási műsorok
felolvassa Poór Tünde
22:30
aktuális és hírműsorok
22:34
egyéb kulturális műsorok

Akvarell
(ism.)

kulturális paletta
23:00
vallási műsorok
hitéletünk krónikája. Szerkesztő: Zimányi Ágnes
Boldoggá avatták Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt. Az eseményről összeállítást készítettünk. A szentmise elején, XVI. Benedek pápa képviseletében, Angelo Amato érsek felolvasta a boldoggá avatásról szól apostoli levelet. Ma először kerül sor boldoggá avatásra ezek között a megszentelt falak között - mondta Erdő Péter bíboros, aki szentbeszédében összegezte Meszlényi Zoltán életáldozatát. A szentmise végén Angelo Amato érsek méltatta Meszlényi Zoltánt. Az esztergomi egyházmegye és a magyar egyház számára vajon mit jelent Meszlényi Zoltán püspök oltárra emelése? - kérdeztük a szentmisén jelenlévő paptársakat: elsőként Udvardy Györgyöt, aki Esztergom-budapesti segédpüspökként és általános helynökként is Meszlényi Zoltán utóda. Aczél László Zsongor pálos szerzetes, személyesen is átélte a kommunista diktatúra, az üldöztetés éveit. Blanckenstein Miklós az Esztergomi Szeminárium rektora. Ő is aktívan részt vesz a kispapok képzésében, akárcsak annak idején Meszlényi Zoltán is. Tál Zoltán a Központi Szeminárium lelki igazgatója, spiritulálisa, aki Budapesten segíti a kispapok szellemi, lelki fejlődését. A határon túli egyházmegyékből is szép számmal jöttek magyar papok, Józsa Attila plébános, Galántáról. Kozma Imre a Magyarországi Irgalmas Rend tartományfőnöke, szintén megtapasztalta a kommunista államhatalom egyház ellenes tevékenységét. Kránitz Mihály az Alapvető Hittan tanszék vezetője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. Katona István egri segédpüspök, akinek Szentek szent életű emberek címmel saját műsora van a Magyar Katolikus Rádióban. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is elmondta gondolatait. Végül, Erdő Péter bíboros is összefoglalta Meszlényi Zoltán életének, vértanúságának lényegét. A főpásztor arról is szólt, hogy Brenner János szombathelyi egyházmegyés vértanú pap lehet a következő, akit az Egyház oltárra emel: November 1-e Mindenszentek napja, amikor az Egyház azokról a szentekről emlékezik meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. A rákövetkező nap, november 2-a pedig Halottak napja. Mindenszentekről és Halottak napjáról Puskás Attila teológia tanárt hallják. Kiengesztelődés, igazságosság és béke: ezek voltak az október 2-25-e között Rómában zajlott Afrika szinódus főbb témái. "Afrika nyomorúsága mindannyiunk nyomorúsága, Afrika lelki helytállása pedig mindannyiunk számára erőforrás" - fogalmazott Erdő Péter bíboros, akivel a szinódusról beszélgettünk.