Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Felolvassa: Papp János. Készítette: Horváth János, Varga Károly, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna. Szerkesztette: Tar Éva. (25/14.)
családi magazin. Szerkesztő: Kozák Annamária. A 3. Országos Mesefesztivál.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hely a fővárosban. Úgy hívták, hogy Pataky Művelődési Központ. Az ott dolgozók nagyon szerették a gyerekeket és a meséket. Hogy minél többen megismerhessék a meseirodalom legszebb alkotásait, és még több csodás történet szülessen, kitalálták az országos mesefesztivált. Ennek a híre az Óperenciás tengeren is túljutott, így idén már harmadszorra tárta ki kapuit a meseszeretők előtt a budapesti intézmény.
A Magyar Katolikus Rádió meseszerető riportere is felkerekedett, általkelt a kerekerdőn, és máris a mesevilág kellős közepén találta magát.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/23.)
színészportrék. Szabó Csilla vendége Radó Denise színész, rendező.
Szinész-családban születem, még a nagypapám nagypapája is a színházasdival foglalkozott. Ebből egyenesen következik, hogy én egyáltalán nem akartam színész lenni... Így kezdődik Radó Denise önéletrajza és ezzel kezdjük a beszélgetést, aminek során eljutunk a színészet és a szinkron után a rendezésig. Eközben pedig idézünk az elmúlt években eljátszott szerepekből, például A fekete szárú cseresznye című drámából, melyben egy szerb asszony erős egyénisége hatja át a történelemtől fel- és ledobott férfiak életét, legyenek magyarok vagy szerbek. És idézzünk abból a Szécsi Pál életét bemutató darabból, amelyben a színésznő öt nő szerepét is eljátssza.
Alkotókról, művekről, műhelyekről. Grzegorz £ubczyk: Három nemzet elfeledett hőse: Henryk S³awik című kötetéről, a műfordítóval, Szenyán Erzsébettel beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina
családi magazin. Szerkesztő: Kozák Annamária. A 3. Országos Mesefesztivál.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hely a fővárosban. Úgy hívták, hogy Pataky Művelődési Központ. Az ott dolgozók nagyon szerették a gyerekeket és a meséket. Hogy minél többen megismerhessék a meseirodalom legszebb alkotásait, és még több csodás történet szülessen, kitalálták az országos mesefesztivált. Ennek a híre az Óperenciás tengeren is túljutott, így idén már harmadszorra tárta ki kapuit a meseszeretők előtt a budapesti intézmény.
A Magyar Katolikus Rádió meseszerető riportere is felkerekedett, általkelt a kerekerdőn, és máris a mesevilág kellős közepén találta magát.
zenei körkép nem csak zenészeknek. Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince, munkatársa: Cs. Nagy Tamás
Akik a zeneszerszámokat készítik. Látogatás a Magyar Hangszerész Szövetségben.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/23.)
1-3. Schubert egyik legnépszerűbb melodikus alkotása ugyancsak a zongora négykezesek kincsesbányájából tárul elénk - köszöntjük a Zenei Kincsestár kedves hallgatóit. Ki tudja, vajon nem a két személyt feltételező, összehangolt játék öröme; a Schubert magányos életéből olyannyira hiányzó és olyannyira vágyott, kedves társ jelenléte teszi-e, hogy négykezeseiben Schubert, minden idők legtragikusabb sorsú komponistája egyszeriben a lét keserédes játékossága, a derűs melankólia poétájának mutatkozik? E meghitt perceket idéző darabokból most először a 733-as jegyzékszámú Három katonai induló hangzik fel Yaara Tal és Andreas Groethuysen keze alatt D-, G- és Esz-dúrban.
4. A Három katonai indulót követően most a Schubert-zongorairodalom egyik csúcspontjába, a Nagy Duónak is nevezett, 812-es jegyzékszámú C-dúr négykezes szonátába nyerünk bepillantást, terjedelmi okokból egyelőre csupán a kezdő Allegro moderato erejéig. Hans Gál álcázott szimfóniának titulálja az 1824 körül, a zselizi Esterházy grófleányok játékára szerzett darabot, de ítéletét már Schumann és Joachim József is osztották: utóbbi meg is hangszerelte, az előbbi pedig azonosította a műben a zenekari hangszercsoportok megszólalásait.