Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. 20 éve történt. A rendszerváltozás hónapjai. Mai műsorunkban Bod Péter Ákos volt Jegybank elnökkel beszélget Pécsi Krisztina és Mráz Ágoston Sámuel.
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Felolvassa: Papp János. Készítette: Horváth János, Varga Károly, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna. Szerkesztette: Tar Éva. (25/11.)
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora.Téma: Papok a papságról. Vendég: Dr. Gyürki László pápai prelátus, ny. plébános, teológiai tanár. Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő.
kulturális paletta. Caritas koncert a Vasárnapi Iskola Alapítvány javára. A suszter manói- bemutató Sopronban. A Bácsország Kecskeméten.Szerkesztő: Zanati Zsófia
Legedi László István klézsei furulyás, a gyimesi és a moldovai hangszeres muzsika egyik mestere, akitől a népzenészek generációi gyűjtöttek és tanultak. Arra kértük mutassa be hangszereit és pályáját.
A Pusztinai Népzenei táborban csángó gyerekek és budapesti gyerekek együtt figyelték Legedi László István játékát és lesték ujjait a furulyán, a tilinkón vagy a kavalon. Itt beszélgettünk arról, hogy ő kitől és hogyan tanulta a dallamokat. A szerkesztő Szabó Csilla.
zenei körkép nem csak zenészeknek. Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince, munkatársa: Cs. Nagy Tamás
Akik a zeneszerszámokat készítik. Látogatás a Magyar Hangszerész Szövetségben.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/20.)
színészportrék. Szabó Csilla vendége Radó Denise színész, rendező.
Szinész-családban születem, még a nagypapám nagypapája is a színházasdival foglalkozott. Ebből egyenesen következik, hogy én egyáltalán nem akartam színész lenni... Így kezdődik Radó Denise önéletrajza és ezzel kezdjük a beszélgetést, aminek során eljutunk a színészet és a szinkron után a rendezésig. Eközben pedig idézünk az elmúlt években eljátszott szerepekből, például A fekete szárú cseresznye című drámából, melyben egy szerb asszony erős egyénisége hatja át a történelemtől fel- és ledobott férfiak életét, legyenek magyarok vagy szerbek. És idézzünk abból a Szécsi Pál életét bemutató darabból, amelyben a színésznő öt nő szerepét is eljátssza.
Alkotókról, művekről, műhelyekről. Grzegorz £ubczyk: Három nemzet elfeledett hőse: Henryk S³awik című kötetéről, a műfordítóval, Szenyán Erzsébettel beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina
Sill Aba ferences pozsonyi diákéveiről, az ötvenes évek Központi Szemináriumáról és a hatvanas évek Szombathelyéről szól. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/20.)
kulturális paletta. Caritas koncert a Vasárnapi Iskola Alapítvány javára. A suszter manói- bemutató Sopronban. A Bácsország Kecskeméten.Szerkesztő: Zanati Zsófia
A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. Rockenbauer Zoltánnal új könyve kapcsán folytatjuk beszélgetésünket, emlékezésünket a 75 éve elhunyt Csinszkára. Szerkesztő: Andrónyi Kolos
1-3. Vivaldi concertóinak formai és stiláris sokszínűségére vallanak Andrew Parrott és együttese, a Taverner Players most következő elvételei a Zenei Kincsestárban. A "Vörös Pap", a velencei Pietá árvaház zenemestere úgy vette munka alá a Corellitől és Albinonitól örökül hagyott műfajt, hogy a zenekari - úgynevezett ripieno - koncertektől az egy- két- három- és négy szólóra és zenekari kíséretre alkalmazott koncertekig valamennyi formát a maga nagyon is karakteres kézjegyével adott tovább az utókornak. E kézjegy ráadásul örökre egybeforr Velence vízreflexeinek káprázó tükörjátékával. A most következő B-dúr concerto alighanem az árvaház tehetséges lelenceinek bámulatra méltó fölkészültsége mellett bizonyít: az 553-as jegyzékszámú darab lélegzetelállító bravúrokban együtt szárnyaló négy hegedűszólóját John Holloway; Chiara Banchini; Alison Bury és Elisabeth Wallfisch szólaltatja meg.
4-6. Következzék most egy G-dúr zenekari concerto, amely a korszak szokása szerint a sinfonia név alatt került be a Vivaldi-életmű 146. rubrikájába.
7-9. Az elhangzott concerto dedikációja egy drezdai kötődésű hegedűművésznek, Johann Georg Pisendelnek szól. A művész 1716 és 1717 között időzött Velencében, és a két muzsikus kölcsönös tiszteletének eredménye egy sor Vivaldi-mű, amelyeket a komponista a drezdai udvari zenekar előadására szánt. Pisendel láthatóan nem élt vissza a velencei szerző rokonszenvével: az 577-es, g-moll drezdai koncert két hegedűszólistának és egy oboistának nyújt remek alkalmat a parádés hangszerjátékra. A Taverner Players hegedűs szólistái John Holloway és Roy Goodman, az oboaszólót David Reichenberg játssza.