Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Felolvassa: Papp János. Készítette: Horváth János, Varga Károly, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna. Szerkesztette: Tar Éva. (25/4.)
kulturális paletta. A remény szobrásza- Törley Mária kiállítása. Komoly-jazz és könnyűzenei koncertek a XIX. Pécsi Örökség Fesztiválon. Szerkesztő: Zanati Zsófia
A Bús család találkozójára hívott Magyar Bertalan kollégám. Egy kedves ismerőse, Jenő bácsi és négy testvére, valamint leszármazottaik jöttek össze hagyományteremtő szándékkal Szikrán, az ősi családi fészeknél. Ki Budapestről, ki Szegedről, ki pedig Angliából érkezett. Még én is ismerősre leltem a közel 90 ember között.
Ha meghallgatják a mai Életre-valót, önök is belecsöppenhetnek egy önfeledt családi találkozóba.
Autómentes nap, autómentes hét. Budapest tömegközlekedése az összeomlás szélén áll; tervek már vannak. Negyven év után mégis rájöttek talán, hogy a villamos jó volt a Rákóczi úton. És nem csak ott.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/13.)
alkotókról, művekről, műhelyekről. Az Őskori emlékek és gyűjtemények Magyarországon című kötetről a szerkesztőkkel, Jerem Erzsébettel és Mester Zsolttal beszélget Lázár Fruzsina
A Bús család találkozójára hívott Magyar Bertalan kollégám. Egy kedves ismerőse, Jenő bácsi és négy testvére, valamint leszármazottaik jöttek össze hagyományteremtő szándékkal Szikrán, az ősi családi fészeknél. Ki Budapestről, ki Szegedről, ki pedig Angliából érkezett. Még én is ismerősre leltem a közel 90 ember között.
Ha meghallgatják a mai Életre-valót, önök is belecsöppenhetnek egy önfeledt családi találkozóba.
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora.Téma: Papok a papságról III. Vendég: Dr. Tarjányi Béla, a PPKE-HTK tanszékvezető egyetemi tanára. Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő.
zenei körkép nem csak zenészeknek. Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince, munkatársa: Cs. Nagy Tamás.
Mai adásunkban a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségébe látogatunk.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/13.)
kulturális paletta. A remény szobrásza- Törley Mária kiállítása. Komoly-jazz és könnyűzenei koncertek a XIX. Pécsi Örökség Fesztiválon. Szerkesztő: Zanati Zsófia
Chopin búcsúkoncertje Varsóban, 1830 - lengyel muzsikusoktól megidézve. Szerkesztő: Marton Árpád
1. A Magyar Katolikus Rádió lengyel hetének programján ma elsőrangú lengyel muzsikusok idéznek meg egy varsói koncertet 1830-ból. A húsz esztendős fenomén készen áll már két zongoraversenyével - ezen a március 17-i estén a második, f-moll darab szerepel a műsoron -, és egy esztendő múlva már a párizsi szalonok ünneplik, Liszt, Schumann, Delacroix és Meyerbeer csodálja. A varsói Nemzeti Színházat zsúfolásig megtöltő sokaság érdeklődése egyelőre azonban a Bécsből nemrégiben hazatért zongoristának szól. A "zongora Paganinije" két évvel korábban, három lengyel népdal nyomán írta a hamarosan fölcsendülő fantáziát zongorára és zenekarra - a középső idézet Chopin édesanyjának kedvenc dala volt -, nem csoda hát, hogy az orosz elnyomás alatt sínylődő nemzet jelen volt kiválóságai szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták a hazafias szerzeményt. A méltatlanul kevéssé ismert, opus 13-as alkotásban nem csak a polonézek és mazurkák, de az 1., e-moll zongoraverseny komponistájára is azonnal ráismerünk. Janusz Olejniczak Chopin kedvenc zongoramárkáján, egy Erard-féle hangszeren játszik, a korabeli hangszereket megszólaltató Das Neue Orchester élén Christoph Spering.
2. Az 1830-as varsói koncert műsorán az elhangzott fantázia előtt szerepelt Chopin 21-es opusszámú, második, f-moll zongoraversenye. Chopin, aki ritkán mutatta meg szélesebb publikum előtt egyedülálló játékát, és aki szívesebben játszott szalonok meghitt közegében, ezúttal is fölavatta új szerzeményét szűk baráti körben. A beavatottak előtt az sem volt titok, hogy a romantikus koncert ihletője a fiatal énekesnő, Konstancja Gladkowsa. A művésznő - miután örök szeretetéről biztosította a Párizsba készülő Chopint -, nem sokkal utóbb házasságra lépett. Chopin azonban nem tagadta meg múzsáját: a koncert első kiadásában immár nyomtatásban is föltűnt a Konstancjának szóló dedikáció. A Chopin-polonézek és valcerek melodikáját idéző záró rondó következik.