Technika, történelem, orvoslás. Magazin a tudomány világából. Szerkesztő: Sályi András
Hetven éve, a II. világháború megindulásakor Lengyelország élethalál harcot vívott. Két gigász között őrlődve esélye sem volt a győzelemre. Segítségre nem sok helyről számíthatott. Ezért is emlékeznek a lengyelek hálás szívvel arra, hogy a magyar kormány - Teleki Pállal az élen és Horthy Miklós kormányzó támogatását bírva - megnyitotta a magyar határt a lengyel menekültek előtt. Kiss Gy. Csaba beszél a részletekről.
Orvoslás a technika világában. Mi változott a régebbi korokhoz képest, és mit hoz a jövő. Erről hallhatják Dr. Rosivall Lászlót, aki a Magyar Élettani Társaság nemrég lezajlott 73. vándorgyűlésének volt a szervezője.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/8.)
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Salamon Konrád történésszel, a Népi gondolat - harmadik út című, 2009-ben megjelent könyvéről beszélget Pécsi Krisztina.
Egyházi magazin. Szerkesztő Zimányi Ágnes. Meszlényi Zoltán vértanú püspökről Erdő Péter bíborossal, Esztergom-budapesti érsekkel beszélgetünk.
Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt október 31-én, ünnepi szentmise keretében, Esztergomban avatják boldoggá. A szentmisén jelen lesz Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa.
Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. 1915. ben szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937-ben püspökké szentelték. Ettől kezdve a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt.
Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, Meszlényi Zoltán lett az egyházmegye érseki helynöke. Székfoglalójában ígéretet tett: "Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!"
Meszlényi Zoltán püspök megválasztása után mindösszesen 12 napig volt helynök. 1950. június 29-én, késő délután az állambiztonsági szervek emberei. esztergomi lakásáról hurcolták el A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951.március 4-én meghalt.
Meszlényi Zoltán a XX. Század szentje. Magyarországon ő lesz az első vértanú, aki a kommunizmus áldozatai közül eljut a boldogok sorába - mondta róla Erdő Péter bíboros.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/8.)
"Virágos kert vala híres Pannónia" 1.rész - magyar szentek és szenténekek. Szerkesztő: Marton Árpád
1. A Magyar Katolikus Kultúra napjainak szellemében ma és holnap ünnepi különkiadással jelentkezik a Zenei Kincsestár. Hisz ezeréves keresztény történelmünk nem csupán szentekkel és hitvallók egész sorával ajándékozta meg az Anyaszentegyházat, de keleti örökségként továbbélő zenei motívumkincsünknek hála, a liturgikus és szenténekek egyedülálló tárházával is. Bizonyságképp hallgassuk meg legismertebb, egykor nemzeti himnuszunkképpen is használatos Mária-énekünk egy ősi változatát, melynek keleties hangközeiben messzi sztyeppék őrtüzeinek emléke lobban. Pálmai Árpád énekel.
2-3. Népzenénk ősi rétege a csángók archaikus világában maradt fenn mindmáig. Ivánovics Tünde és Fábri Géza most Árpád-házi szent királyaink emlékét idézi meg úgy, amint csángó testvéreink ajkán száll az ég felé az évszázadok mélyéből.
4-5. Középkori vallási folklórunk gyöngyszeme a vak koldus énekeként följegyzett Ó áldott Szűz Anya, a Ha én kertész volnék kezdetű Mária-ének pedig arra vall, hogy Mária országában sokáig zengett a nyugati - ez esetben bizonyára burgundi vidékről érkezett - szerzetesek és vándorlovagok éneke. L. Kecskés András és Pálmai Árpád énekel.
6-7. Halljuk most, miként alakult át két szent királyunk zenés emlékezete azt követően, hogy a nyugat zenéje nálunk is gyökeret eresztett. A Faludi Ferenc illetve a csíksomlyói kántor-barát, Kájoni János följegyzésében ránk maradt Szent István- és Szent László-ének a reneszánsz udvari tónus konzerválódásának tanúi. A Vagantes Együttest halljuk.
8. A ferences Mária-tisztelet szép emléke következik 1508-ból: Vásárhelyi András szerzeményét a Kecskés Együttestől halljuk. Angyaloknak nagyságos asszonya.
9-11. A magyar barokk vallásosság szent énekei következnek most a Kecskés illetve a Vagantes Együttes felvételeiről. Előbb egy magyaros Ave Maria és Ave stella Kájoni János 1676-ban közzétett gyűjteményéből, majd egyik ma is használatos Mária-énekünk Amadé László 1755-ös feljegyzésében, bizonyságául annak, hogy a kereszténység védőbástyájaként vérző Magyarország végváraiban az imádság szavai sem mellőzték a vitézi szilaj virtust.
12. Mai válogatásunk végén a Boldogasszony anyánk egy - a műsorunk elején bemutatott ősi népdalunkhoz képest évszázadokkal frissebb változata szólal meg a törökvész emlékét is őrző, 1775 körüli, Bozóky Mihály dömösi kántort dicsérő lejegyzés szerint a Kecskés Együttes előadásában.
LEKONF: A Zenei Kincsestár különkiadásában a magyar zenés vallásosság emlékeit idéztük a Kecskés és a Vagantes Együttes, továbbá Pálmai Árpád, Ivánovics Tünde és Fábri Géza felvételeivel. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.