Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. 20 éve történt. Nagy Imre és mártírtársait 1989. június 16-án temették újra.
Dokumentumsorozatunk mai adásában Salamon Konrád történésszel, az Rendszerváltoztató újratemetés című könyv szerzőjével beszélget Pécsi Krisztina és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.
Sok a rászoruló a világban, sok helyütt jön jól a segítség. Visszatérő dilemma: miért segítsünk távoli világok nélkülözőin, amikor sajnos itt a közelünkben is van rászoruló éppen elég. Erről is szó esik a mai műsorban, melyben két fiatalember beszél egy nem szokványos iskolai programról, és annak fogadtatásáról. Meg arról is, mi az, ami ebben a munkában - egy segélyszervezet munkatársaként - örömet és kihívást jelent számukra.
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora. Pál és a rómaiak. Vendég: Pecsuk Ottó református lelkész, a Bibliatársulat főtitkára. Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő.
,,Életem egyik főfeladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem. Az Úr Isten kegyelméből évek hosszú során át napról-napra dolgoztam kórházamban, tehetségemhez képest segítve beteg embertársaimon. E munkám volt forrása számtalan kegyelemnek és azon sok lelki örömnek, amely a magam és családom minden tagjának lelkében uralkodott. Azért, mint életemben mindig, e helyen is mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott. Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.''
A fenti sorok a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László végrendeletéből valók. Élete, hivatása minta lehet minden ma élő orvos számára. Erről szól mai műsorunk, melyben közreműködik: Dr. Broóser Gábor DR, az Orvoskamara volt elnöke; Dr. Fazekas Margit főorvos, a Dr. Batthyány-Strattmann László Egyesület titkára; Dr. Puskely Mária nővér, szerzetestanár és Dr. Salacz György, a Semmelweis Egyetem 2. sz. Szemklinika professzora.
családi magazin. Szerkesztő: Vépy Zoltán
Lábbeli viselési szokásaink, és ebből eredő betegségeink. Szabó-Kocsis Krisztina reumatológus lesz a vendégünk.
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.Vámosi-Nagy Szabolccsal, az APEH volt elnökhelyettesével a várható adómódosításokról és az ingatlanadóról beszélget Jámbor Gyula.
alkotókról, művekről, műhelyekről. Bűnbe esett irodalmi hősök című kötetéről, Dr. Kiss Annával, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársával beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina
Belváros és agglomeráció. Igaz-e az az állítás, mely szerint Budapesten az elmúlt 15-20 évben a beruházások alapvetően a beruházók érdekei szerint alakultak? Milyen gazdasági - vagy egyéb - tényezők teszik lehetetlenné az egységes arculat kialakulását településeinken?
családi magazin. Szerkesztő: Vépy Zoltán
Lábbeli viselési szokásaink, és ebből eredő betegségeink. Szabó-Kocsis Krisztina reumatológus lesz a vendégünk.
A Szent Norbert-év alkalmából a premontrei rend múltjáról és jelenéről beszél Horváth Lóránt Ödön csornai apát és Ullmann Péter gödöllői perjel. Szerkesztő-műsorvezető Szerdahelyi Csongor
játéktörténeti sorozat. Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Anekdotakutatás - vándoranekdoták
"Semmi népleírás oly jól nem rajzolja egy nemzet életét, jellemét, uralkodó eszméit, mint ahogy képes az önmagát rajzolni - adomáiban." (Jókai Mór)
Húsz éve lépték át a Rubicont a hazai történészek. Rácz Árpád főszerkesztővel beszélget a Rubucon című történelmi magazinról a szerkesztő-műsorvezető, Szerdahelyi Csongor.
1-3. Császár-koncertek. E megtévesztően felséges cím alatt a zene és általában a művészet szociológiájának egyik legszomorkásabb dokumentumai lappangtak a bécsi udvari könyvtárban majd két és fél évszázadon keresztül. Amikor a hetvenes években Michael Talbot felfedezte a kéziratokat, a hiányzó hegedűszólók felkutatásával párhuzamosan a velencei Vörös Pap egy hiúnak bizonyult reménysége is a kutatók elé tárult. A történet tanulsága roppant jellemző minden idők művészei, különösképpen azonban a barokk kor muzsikusainak sorsára. Az ünnepelt velencei komponista, korszakának legnagyobb zenei újítója, aki operaházi impresszárióként is szép sikereket tudhatott maga mögött, egy korábban megjelentetett concerto-ciklusának dedikációjába burkoltan voltaképp császári megbízatásért folyamodott Habsburg VI. Károlyhoz. A történet jellegzetes fordulata, hogy a komponista nem tudott zöld ágra vergődni amszterdami kiadójával, és a kéziratos példányban átnyújtott szerzemények azt bizonyítják: a nyomtatott kiadásban kénytelen volt korlátok közé szorítani invencióját - a kiadó aligha kockáztatta volna a kevesek által eljátszható, virtuóz szólók piacra dobását. Ám Vivaldinak az uralkodói kegyben is csalódnia kellett: noha a császár hosszas és elmélyült beszélgetéseket folytatott vendégével zenei kérdésekről, Vivaldi mindörökre hiába várta a postát, amely Bécsbe szólította volna, biztos megélhetést nyújtó udvari állásba. Tudjuk: tizenkét esztendő elteltével még mindig ebbéli ambíciók késztetik majd arra a súlyos beteg komponistát, hogy a messzi Bécsbe induljon. Utazásának utolsó dokumentuma a Stephansdom anyakönyvébe rubrikázott híradás a velencei áldozópap, Antonio Vivaldi haláláról. Andrew Manze és az Angol Koncert Kamarazenekar most a császárnak átnyújtott eredeti koncertváltozatok közül játssza el a 183-as jegyzékszám alatt szereplő C-dúr koncertet.
4-6. Szent Lőrinc ünnepére. A Császár-koncertek 286-os jegyzékszámú, F-dúr hegedűconcertója feltehetőleg a Vivaldi szolgálati helyétől, a Pietá árvaháztól nem messzire található konvent búcsúünnepére keletkezett, zárótételében a templom harangjainak kongását imitáló motívumokkal.
LEKONF: "Császár-koncertek." A Zenei Kincsestárban Andrew Manze és az Angol Koncert Kamarazenekar játszott Antonio Vivaldi szerzeményeiből. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.