Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Atomenergia és biztonság. Az Országos Atomenergia Hivatal és a TIT Stúdió által szervezett Ismeretterjesztő-sorozat a Merlin színházban. 3. rész. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről tartott előadást, majd válaszolt az érdeklődő kérdésekre. A rendezvény rövidített változatát sugározzuk. Szerkesztő: Pécsi Krisztina.
Én vagyok. Kodolányi János regényéből Dunai Tamás olvas fel. A műsort Biksza Levente, Horváth János, Urbán Péter, Bolla Milán, Sárospataki Zsuzsanna és Tar Éva készítette. (30/20.)
családi magazin. Csóka János pálos szerzetes beszél a gyónásról és gyermekek az elsőáldozásról. Szerkesztő: Radóczy Jusztina. Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora. Vendég: Dr. Füzes Ádám plébános. Téma: A Nagyhét és a Szent Három nap liturgiája. Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő.
1988 óta létezik 'A Végtaghiányos gyermekekért alapítvány'. Segítséget nyújtva az érintett családoknak. Segítséget nyújtva abban, hogy a végtaghiányos gyermekek önmaguk ellátására képes, teljes életet élő felnőttekké váljanak. Az alapítvány története igazi sikertörténet. Olyan emberi sorsok jellemzik, melyek példái a kitartásnak, a jövőbe vetett hitnek.
kulturális paletta. A mű születése- Boromisza Zsolt festőművész alkotásai a Kolta Galériában. A Szent Efrém Férfikar ünnepi koncertjei. Szerkesztő: Zanati Zsófia
családi magazin. A kereszt egyik oldalán Krisztus, a másikon mi vagyunk. Nagypénteki családi beszélgetés a keresztről, mely mindannyiunk életében jelen van. Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő
A sóstói múzeumfalu. Kútágassal, nyomdával, cigányok viskóival és a nyírségi bokortanyák világával ismerkedünk Dr Páll István igazgató segítségével a Nyíregyháza melletti skanzenben sétálva. Szerkesztő: Szabó Csilla
Különleges térkép készült el, a méta.hu honlapon el is érhető. Természeti értékeinket veszi számba. Kérdés, hogy a természeti értékek, a táj, a növényzet átfordítható-e gazdasági haszonná?
Pulykafogyasztásban - egy főre kivetítve - Magyarország a harmadik a világon. Érdemes-e pulykatenyésztéssel foglalkozni?
Mezőgazdasági kilátások 2009-re. Beszélgetés Budai Gyulával, a Magosz szövetségi igazgatójával.
alkotókról, művekről, műhelyekről. Kitiltott családok című kötetéről Hantó Zsuzsa szociológus-történésszel beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina. 1. rész
Mai adásunkban Horányi Ildikó főmuzeológussal, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársával beszélget a szerkesztő, Dede Franciska.
Mai adásunkban az Arany Sas Patikamúzeum kapcsán beszélget gyógyításról, gyógyszerészettörténetről, patikusokról és patikákról Horányi Ildikó főmuzeológussal, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársával a szerkesztő, Dede Franciska.
1-9. Nagypéntek éjjelére egy különleges egyházzenei áhítat hangjait hívjuk társul a keresztről levett Megváltó sírja melletti elmélkedéshez. Szerzői évszázadok imádságos lelkületét kapcsolják a kereszt tövében zokogó Istenanya fohászához: a szövegíró Jacopone da Todi a XIII., a megzenésítő Domenico Scarlatti a XVIII. század lelkületével közelít a Stabat Mater témájához. Vessünk egy pillantást a zenei közegre, amely a számos Stabat Mater-megzenésítés között is sajátságos - bizonyos értelemben meglepően ünnepies - hanglepleket borít a szent sebekre. Az ifjabb, ma elsősorban zongoraszonátái révén ismert Scarlattit, aki 16 évesen foglalta el a népolyi királyi kápolna orgonista stallumát, atyja, a nápolyi operareformer előbb toszkán pártfogók kegyeibe ajánlotta, mígnem a komponista Velencén át Rómába, az egyházzene fővárosába jutott. Itt rögvest elveszített egy orgonistapárbajt, ellenfelében, Händelben azonban örök barátra lelt. A Szent Péter székesegyház Giulia Capellájának zenemestereként immár a világ zenei életének centrumában tevékenykedett egészen a portugál uralkodói háztól érkezett kitüntető meghívásig, mely mindörökre elszólította az Örök Városból. Egyházzenei termésének meglehetősen szerény hányada maradt az utókorra. Az 1715 és 1719 közötti esztendők valamelyikének húsvétjára a Szent Péter székesegyház zenei liturgiájára szerzett Stabat Matere érzékletesen jelzi a változást, amely alig néhány évtized alatt az egyházi muzsikát is megváltoztatta. Míg atyja - nemrégiben hallgatóink által is megismert - János-passiója alázatosan visszatekint Monteverdi illusztratív, melodramatikus felfogására, az ifjabb Scarlatti a lehető legdivatosabb, polifón modorban fogalmaz a római főtemplom teatrum sacrumának, szent színpadának hatalmas és látványos ívei alatt. Fény és sötétség összecsapását 10 szólamú fiúkórus bonyolult és rafinált szólamszövedéke zengi meg, minek folytán a fájdalmas anya bensőséges képét jóformán háttérbe szorítja a reprezentáció és a ceremónia fénye. Domenico Scarlatti Stabat Matere tehát a súlyos kárpitokkal és kandeláberekkel földíszített római főtemplom tekintélyes és ünnepélyes világában szólalt meg, és csakis ennek fölidézése hozza közelünkbe a nagypéntek néma éjszakájába beszűrődő, mennyei polifóniát. A cambridge-i King's College kórusának élén Stephen Cleobury.
LEKONF: A Zenei Kincsestárban Domenico Scarlatti Stabat Matere hangzott el a cambridge-i King's College kórusának előadásában, Stephen Cleobury vezényletével. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.