Én vagyok. Kodolányi János regényéből Dunai Tamás olvas fel. A műsort Biksza Levente, Horváth János, Urbán Péter, Bolla Milán, Sárospataki Zsuzsanna és Tar Éva készítette. (30/13.)
családi magazin. Szerkesztő: Hegyesi Andrea
Március 17-én délelőtt már beszélgettünk Sándor Lászlóval, a Közmunka Tanács elnökével a közmunkáról és a felnőtt továbbképzésről. Ma ugyanezt a témát járjuk körbe, új ismeretekkel kibővítve.
"A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással." - olvasható a www.kozmunka.hu honlapon, ahol más, hasznos információkra is bukkanhatnak az érinettek és az érdeklődők.
Technika, történelem, orvoslás. Magazin a tudomány világából. Szerkesztő: Sályi András
-Biomarker. Az orvosi diagnosztika egészen út útjairól lesz szó a mai műsorban. Már ma is számtalan laboratóriumi lelet segíti az orvost a diagnózis eldöntésében. De a jövőben más nagyságrendben érkeznek a páciens állapotát jelző információk. Mint hallani fogják Takács László kutatótól, a szubjektív elem erősen háttérbe szorulhat. Mindennek alapja a genetika.
-Mit jelent a 21. század első évtizedében a százhatvan évvel ezelőtti dicsőséges tavaszi hadjárat? De tágíthatjuk a kérdést: mit jelent a múlt egy közösség számára? Erről is szól Hermann Róbert történész.
A Sopronkőhidai Börtönben kápolnát avattak. Az eseményről Pápai Lajos győri megyéspüspököt és Csóti Andrást, vezérőrnagyot kérdezzük.
Tudományos ülés volt a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia "Felelősségünk a teremtett világért" című körleveléről. A közgazdaság és a természettudományok területéről felkért előadók is egyetértettek abban, hogy a környezeti probléma egyben mindig erkölcsi kérdés is. Az ülést Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy megbomlott az egyensúly az ember és környezete között.
Erdő Péter bíboros arról beszélt, hogy a természettudományos kérdések egyúttal mindig erkölcsi állásfoglalást is igényelnek.
A körlevelet előadásában bemutató Harsányi Pál Ottó ferences erkölcsteológus összefoglalta a hozzászólások lényegét.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntetést adományozott Eduard Benedek Brunschweiler (KÉPÜNKÖN) svájci polgárnak, aki 1944-45-ben a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjeként bátor helytállásával számos ember életét mentette meg a Pannonhalmi bencés apátság falai között.
A posztumusz kitüntetést Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony Pannonhalmán, Várszegi Asztrik főapátnak adta át. Aliza Bin-Noun nagykövetasszony méltatta Eduard Brunschweiler embermentő tevékenységét.
A fiatal Eduard Benedek Brunschweiler 1935-ben Svájcból érkezett Magyarországra, ahol egy textil kereskedéssel foglalkozó cég igazgatója volt. Az életét kutató Szita Szabolcs történész előadásából megtudtuk, hogy a kereskedő szakmában jártas Brunschweiler magabiztosan kezelte a váratlan helyzeteket, munkája során számos gyors döntést kellett hoznia, és ez habitus nagy segítségére volt, amikor a Magyar Vöröskereszt megbízásából 1944-45-ben a Pannonhalmi főapátságban számos ember életét megmentette.
Tevékenységére Várszegi Asztrik főapát emlékezik.
Az ünnepségen részt vett a ma 67 éves Balázs Endre is, aki három éves gyermekként, szüleivel és nyolc hónapos öccsével kapott menedéket a pannonhalmi apátságban. Életének első emlékei a mai napig is Pannonhalmához kötik őt.
alkotókról, művekről, műhelyekről. Üdvözlégy, szabadság! - Magyar írók Észak-Erdély és a Székelyföld 1940-es visszatéréséről című kötetéről Pomogáts Béla irodalomtörténésszel beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina
családi magazin. Szerkesztő: Hegyesi Andrea
Március 17-én délelőtt már beszélgettünk Sándor Lászlóval, a Közmunka Tanács elnökével a közmunkáról és a felnőtt továbbképzésről. Ma ugyanezt a témát járjuk körbe, új ismeretekkel kibővítve.
"A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással." - olvasható a www.kozmunka.hu honlapon, ahol más, hasznos információkra is bukkanhatnak az érinettek és az érdeklődők.
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora. Elmélkedés Krisztus szenvedéséről K. Penderecki Szt. Lukács Passiójának segítségével.
Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő.
1-2. A jól hangolt zongora. Első hallásra meghökkentően hangzik a billentyűs irodalom legátfogóbb gyűjteményének, Bach Wohltemperierte Klavierjának magyar címe. Pedig a billentyűs játék és egyúttal a polifonikus szerkesztés 1722-ben illetve 1744-ben, két kötetben megjelent magasiskolája eredetileg a technikai alapok minél teljesebb kiaknázásának és bemutatásának törekvéséből nyerte ihletét. Bach ideje a kultúrtörténet azon szerencsés konstellációinak egyike, amelyek egyszerre hoztak világra egy rendkívül komplex gondolkodású, újító és rendszert teremtő géniuszt, és bocsátottak rendelkezésére minden korábbinál hajlékonyabb és sokoldalúbb eszköztárat művészete kiteljesedéséhez. Ha Bach csak néhány évtizeddel korábban születik, képtelenség lett volna megalkotnia kétszer 24 preludium-fúgából álló hatalmas füzérét. A zongora korai elődei ugyanis alkalmatlanok voltak arra, hogy tetszőleges hangnemben egyforma tisztasággal lehessen rajtuk muzsikálni. A pontosan hangolt, differenciált hangképű csembalók megjelenése tette lehetővé a temperált hangrendszer alkalmazását. Bach, a zenei komplexitás legnagyobb mestere elsőként fedezte föl az "úgyszólván" fölszabadított hangnemek viszonyrendszerében fölsejlő kozmikus lehetőségeket, és gyűjteményével arra vállalkozott, hogy sorra véve a zongora billentyűin immár szabadon bejárható skálákat, minden alaphang dúr és moll hangnemében egyenrangú hang-konstrukciókat emeljen. Hogy az egyes darabok teljességgel egyéni karaktere mennyiben igazolja a barokk kedvelt zeneelméleti teóriájának, az úgynevezett hangnem-karakterisztikának téziseit, mindörökre nyitott kérdés marad. Egy biztos: Bach valamennyi alaphang dúr és moll hangnemi párosát olyan erőteljes és kifejező megformálással vezette be a zeneművészet kánonjába, amivel minden idők komponistái számára viszonyulási alapot teremtett. A ciklust Szvjatoszlav Richter egyszerre érzékeny és pontos - azaz Bach muzsikájához nagyon is illő - tolmácsolásában mutatjuk be. Hallgassuk meg először a Gounod átiratából is jól ismert C-dúr, majd a c-moll prelúdium és fúgát.
3-4. A C-dúr határozott tisztasága után gyöngyözőnek hat a Cisz-dúr prelúdium és fúga. A cisz-moll darabban azonban az éteri tónusok a szenvedély drámai elmélyítésére nyílnak.
5-6. Derű és dráma. Bach óta e két - magyarul szerencsés módon a hangnem betűjelével kezdődő - kifejezés tapadt a D-dúrhoz és a d-mollhoz. Lássuk csak, miért.
LEKONF: Das Wohltemperierte Klavier. A Zenei Kincsestárban Szvjatoszlav Richter játszott Bach prelúdium és fúgagyűjteményének első részéből. A műsort Marton Árpád szerkesztette.