Túl sok embert érint ahhoz, hogy ne beszéljünk róla.Olyan emberek szenvedtek a betegségben, mint Ronald Reagen az Egyesült Államok egyik legjelentősebb elnöke. Az alzheimer-kór nem csak a beteget magát, de a családot is érinti. A betegség okát nem tudják. Gyógyítása egyelőre a folyamatok lassítására szorítkozik. A beteg egy idő után képtelen arra, hogy ellássa magát. A feladat a hozzátartozók számára emberfeletti. Mit tud segíteni a társadalom? Mit kéne segítenie? A műsorban beszélgetést hallhatnak Himmer Évával a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Tarsasága elnökével, és egy érintettel.
Ezer éves a gyulafehérvári egyházmegye. Ebből az alkalomból hallhatnak összeállítást a Dicsőszentmárton melletti Szőkefalva zarándokhelyről. Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
1. Március idusán első európai jelentőségű komponistánk, Liszt Ferenc lesz a vasárnap muzsikusa. A doborjáni jószágigazgató muzikális fiúgyermeke, noha magyar szót alig hallott az Esterházy-birtok oltalmában meghúzódó német ajkú falucskában, világszerte ünnepelt virtuózként immár maga tett hitet magyar volta mellett: "Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben magyar maradjak, és ennek megfelelően odaadóan elő kívánjam mozdítani a magyar zenekultúra ügyét." És hiába vádolta Heine aljas módon megfutamodással 1849 októberében című költeményében - "A szabadság mentsvára rom / száz sebből vérzik Magyarország / de nincs seb Franci lovagon / s szekrényében nem lett szablyája csorbább" -, míg magyar szív él, Vörösmarty szavai kerekednek felül: "Állj közénk és mondjuk: hála égnek! / Még van lelke Árpád nemzetének." A magyar szabadság ünnepén Liszt magyar témájú szerzeményeiből válogatunk. Szóljon elsőként a 15., a-moll magyar rapszódia. A Rákóczi-induló egyike volt a bécsi majd párizsi tanulmányaiból hazatérő virtuóz első improvizációs témáinak: Pozsonyban, Sopronban, Pest-Budán és Győrött is játszotta 1839/40 fordulóján. "Arisztokratikus magyar Marseillaise" - írta róla nem titkolt honfiúi büszkeséggel. A művet Vásáry Tamás emigrációs, 1958-ban készült felvételéről halljuk.
2. Liszt 1846-ban hosszabb utazást tett Magyarországon. Erdélyben tett utazásainak emlékét azon feljegyzései őrzik, amelyek a nép körében ellesett népies motívumokat örökítik meg. A XIV. magyar rapszódia témáját 1853-ban zenekari kísérettel is feldolgozta: Jorge Bolet és a Fischer Iván vezényelte Budapesti Fesztiválzenekar előadásában ezt a magyar parasztdalokra épülő Fantáziát halljuk.
3. A levert szabadságharc emlékét nem csak a magyar rapszódiák sorozata tartotta életben, de a magyar szimfonikus költészet alapvetésének mondható szimfonikus költemény, a Vörösmarty ódájára válaszul 1854-ben szerzett Hungaria is. Az Állami Hangversenyzenekar élén Ferencsik János.
4-5. A szabadságharc bukásának Liszt a Költői és Vallásos Harmóniák ciklus 1849 októbere alcímű Gyászzenéje, a Funérailles mellett kései zongoraciklusában, a Magyar történelmi arcképekben adózott. A ciklus hét névadó magyar nagysága közül Liszt Széchenyit személyesen, Petőfit csupán műveinek német nyelvű fordításából ismerte. Kertész Lajos előbb a Petőfi- majd a Széchenyi-arcképet játssza.
LEKONF: A vasárnap muzsikusa. Műsorunkban Liszt Ferenc hazafias szerzeményeiből válogattunk. Elhangzott a 15., a-moll magyar rapszódia "Rákóczi-induló"; Fantázia magyar népi témákra; a Hungária szimfonikus költemény, valamint Petőfi Sándor és Széchenyi István portréja a Magyar történelmi arcképek ciklusból. A szerzeményeket előadták: Vásáry Tamás, Jorge Bolet és a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével és Kertész Lajos. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.
A felvidéki 8000 lakosú kisvárosban, Zselizen élő és tanító Belákné M. Klára hitoktató mesél gyermekkori élményeiről, családi ünnepekről, ízekről. Szerkesztő: Poór Tünde. Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
A Pilvax. Forradalmi sorsok és kávés sorsok. Saly Noémi a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa és Katona Tamás történész mutatja be a Pilvax kávéházat, mint a forradalom eseményeinek egyik helyszínét és Pest kávéházainak egyikét. Szerkesztő: Szabó Csilla
anyanyelvi műsor. Nemzet és nyelv. Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
A műsor témái:
"A nyelv egyik legféltőbb kincse, egyik legszebb dísze a nemzeteknek s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője." - írták a felvilágosodás korában. Nemzet és nyelv összefüggéséről beszélgetünk műsorunk első felében: Thimár Attila irodalomtörténész.
"Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem." Bessenyei György írása is a 18. századba vezet vissza minket.
És a mai feladatok: mikor kell elkezdeni a nyelvművelést? Hogyan? Milyen módszerekkel? Erről kérdeztük Cs. Nagy Lajos nyelvészt.
vasárnapi versműsor. "... állsz tűnődve és hagyod, belepjenek, mint sűrű gyász, a foszló csillagok." Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. Szerkesztő Varga Zoltán
kívánságműsor a Pro Pedagogia Christiana Alapítvány munkatársaival. Szerkesztő: Hegyesi Andrea. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen.
Jókai Mór:A tűzön át az égbe
Felolvassa:Mécs Károly
Hangmérnök:Horváth János, zenei szerkesztő:Dévény Mária,
dramaturg:E. Román Kata, felelős szerkesztő:Gerbei Anita
Rendező:Sárospataki Zsuzsanna