Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum novemberben ünnepelte 90. születésnapját, decemberben pedig Magyar Örökség Díjjal jutalmazták. Az intézmény főigazgatójával, Holló józsef nyugalmazott altábornaggyal, címzetes egyetemi tanárral Pécsi Krisztina beszélget.
A tél a sportolás szempontjából nem a legszerencsésebb időszak - legalábbis hajlamosak vagyunk így gondolni. Az Életre-való mai adásában megpróbálunk kicsit mindenkit rávenni arra, hogy a fagyos idő ellenére is merészkedjen ki a természetbe a családdal, és élvezze a téli sportok adta lehetőségeket.
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora. Tema: Ökumené - úton az egység felé. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bencze Imre evangélikus lelkész és Németh Dávid református lelkész, egyetemi tanár gondolataival.
Felelős szerkesztő: Kékesi Enikő.
az Országos Magyar Cecília Egyesület műsora. Szerkesztő: Cs.Nagy Tamás
Az Ökumenikus Imahét alkalmából az evangélikus, a katolikus és a református felekezetek kiemelkedő zeneszerzőinek (Bach, Liszt és Gárdonyi) egy-egy orgonaműve hangzik el
Az asztma krónikus betegség világszerte. Az utóbbi időkig előfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsősorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetőek, 0,5%-tól 10%-ig. Magyarországon a lakosság 5 százalékát érintheti. Erről hallhatnak műsorunkban.
zenei körkép nem csak zenészeknek.
Mai adásunkban a Zeneakadémia zongora tanszakára látogatunk, illetve a zongora történetéről hallhatunk néhány érdekességet. Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince és Bolla Milán
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Vendég: Illésy János, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága elnöke, a CEU oktatója. Téma: hogyan viszonyul
egymáshoz az emberi kapzsiság és a gazdasági növekedés. Szerkesztő: Jámbor Gyula.
alkotókról, művekről, műhelyekről. A reformkor, az 1848–49-es szabadságharc, valamint az azt követő önkényuralom neves és kevésbé ismert szereplőit mutatja be a Magyarországi és erdélyi urak – Pálffy János emlékezései című könyv. A Nap Kiadó kötetéről Benkő Samu művelődéstörténésszel beszélget a szerkesztő, Lázár Fruzsina
- Egy forradalmian új építési rendszer, a 'Vekla' képviselte hazánkat a müncheni BAU 2009 építőipari világvásáron 2009. január 12-17. között. Nyilatkozik a feltaláló, Veres Klára.
- Európa megsínylette az orosz-ukrán gázvitát, de hasonlóra alighanem a jövőben is számíthatunk. Hogy mi volt a háttérben? Mi dideregtette meg Európát a hideg januárban? Talán csak egyszerűen két ország pénzügyi, hatalmi harcai. Hogy ki győzött? Vannak-e egyáltalán győztesek? Nyilatkozik az EON és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
- Folytatjuk a magyar energiahelyzetről szóló sorozatunkat Aszódi Attilával, a MTA Enertikai Bizottságának elnökével
- Drámaivá vált azon adósok helyzete, akik jenben vettek fel hitelt. Erről is hallhatnak Kiss Imrétől, a moneymoon.hu ügyvezetőjétől.
magyarhoni fürdőkalauz. Esztergom. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa. Szabó Csilla műsora
Esztergomot a Duna és meleg vizű forrásai igen alkalmassá teszik fürdők létesítésére. Legkorábbi nyomok a rómaiak fürdőiből maradtak a város Vizivárosi részében. Az Árpádok alatt is megbecsülték a forrásokat: III. Béla első felesége létesítette itt az ország első közfürdőjét. A törökök fürdőinek nyomait is őrizi a város. Kódexek és oklevelek pedig arról tanúskodnak, hogy több rend is korházat alapított a meleg vizű tó partjára. Az esztergomi fürdő történelemről dr Horváth Istvánnal, a Balassa Bálint Múzeum igazgatójával beszélgetünk, a forrásokat megidézve.
1-3. Vivaldi fúvós sonatáinak burjánzó virágoskertjeiből tegyünk most kirándulást a társasági asztali muzsikálásra és a Pietá árvaház növendéklányainak pallérozására egyaránt alkalmas vonós triószonáták világába. 1707-ben, amikor a 27 esztendős Vivaldi a velencei Giuseppe Salánál megjelentette opus I, majd négy évvel később opus II. megnevezés alatti 12-12 triószonátáját, a ma eseti előadók, a Charles Medlam vezette London Barokk hangszerei használatban voltak már: a két szólóhegedű Jacob Satiner műhelyében készült 1661-ben illetve 1663-ban. A continuo hangszerei sem sokkal fiatalabbak a ma este fölhangzó zeneműveknél: egy 1720 körül, Perugiában épített cselló és egy 1782-es, firenzei csembaló adja a kíséretet, mindenekelőtt az opus 1. 10., B-dúr sonatájához.
4-7. Most az 1709-es második triószonáta-sorozat 3., d-moll darabja szólal meg. Torelli, Corelli, Albinoni - íme, a követendő példák, akiknek finom és elegáns szerzeményei megkerülhetetlenek voltak, ha egy viszonylag ismeretlen komponista - mint ekkoriban Vivaldi - bebocsáttatást kért a zenei jó társaságba. A sonata 4 tételes volta és barokk táncformái is arra vallanak: egyelőre az elvárásoknak minél tökéletesebben megfelelni igyekvő szerzeményekkel van dolgunk.
8-12. Végezetül az első, nyomtatásban megjelent Vivaldi-alkotás szólal meg: g-moll sonata az opus 1-ből, 5 tételben. Preludiója és Adagiója mindenesetre sejtet már valamit Vivaldi oly sajátságosan velencei sejtelmeiből.
LEKONF: A Zenei Kincsestárban a London Barokk muzsikusai Vivaldi opus I-es és II-es triószonáta-gyűjteményéből játszottak. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.