Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után. Szerkesztő: Varga Zoltán Nemes Nagy Ágnes versét Kristán Attila előadásában hallhatják.
0:07
vallási műsorok
Malcolm Muggeridge Boldog Kalkuttai Terézről írott könyvéből Juhász Judit olvas fel
0:15
aktuális és hírműsorok
0:30
szolgáltató és életviteli műsorok
a magyar jezsuiták műsora. Párbeszéd Beöthy Tamással, a különféle lelkigyakorlatos formákról.
1:00
irodalmi és versműsorok
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. Felolvassa: Borbiczki Ferenc. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (25/6.)
1:30
aktuális és hírműsorok
1:34
portré- és riportműsorok
Szerkesztő: Madocsai Bea - Takács Nándor püspök beszél mestereiről
2:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Mit tehetnek a közösségek a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdeklében? Szerkesztő: Lehotzky Zsuzsa
2:30
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora Egyházzenei inkulturáció a világ néhány fontosabb területén
A hangszerek vonatkozásában a hagyományos orgona áll mindenekelőtt nagy tiszteletben és megbecsülésben a latin egyházban, de "szabad más hangszereket is igénybe venni az istentiszteleten, amennyiben azok alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők az Isten háza méltóságához, és a hívek épülését valóban előmozdítják." - olvashatjuk a II. Vatikáni zsinat által kiadott Liturgikus konstitúció 120. pontjában. A zsinat után a világ különböző tájain az ősi kultúrák örökségeit és ezzel együtt a népzenét is beemelték az istentiszteletbe. Mai műsorunkban ezekből, az inkulturáció keretein belül létrejött egyházzenei érdekességekből mutatunk be ízelítőt. Elsőként Spanyolországba, a flamenco stílus őshazájába utazunk. A flamenco gyűjtőnév a spanyolországi Andalúziában élő cigányok által a 18-19. században elterjesztett népzenei és táncstílusokra vonatkozik. Legősibb formája az ének, amihez tánc és hangszeres kíséret kapcsolódhat. Utóbbi eleinte csak tapsot, vagy egyszerű ütőhangszereket jelentett. A gitár, amit sokan tévesen azonosítanak a flamencoval, csak későn, a 19. század végén lett kedvelt hangszer, azóta létezik a flamenconak csak hangszeres formája is. Mivel a flamenco tükre a spanyol élet évszázadainak, a teljes emberre hatást gyakorol: viselkedésében, életfelfogásában, öltözködésében, szerep-mintáiban, teljes valójában érzékelhető hatása. A nép az éneken, a gitárjátékon és a táncon keresztül máig őrzi a flamenco szabályait, törvényeit, amelyek szoros egységet képeznek Spanyolország ősi katolikus kultúrájával. Műsorunk kezdetén Fernandez - Torregrosa: Flamenco miséjéből a Kyrie és a Gloria tételt hallgathatjuk meg az Andalúziai Ének és Zenekar előadásában. Spanyolországból a fekete kontinensre, Afrikába visz az utunk. Az afrikai népzene legfontosabb hangszerei a dobok, amit a különböző törzsek a saját természeti vallásaik szertartásaiban már évezredek óta használnak. Ezek és más ütőhangszerek bonyolult ritmusképleteit egészítette ki az ének, ami az ősi szertartások csúcspontjain eksztatikus erővel igyekezett befolyásolni a természet erőit. Ezt a zenei hagyományt a zsinat utáni afrikai egyházzene is magáévá tette. A most következő Missa Luba című afrikai misében hagyományosan az ütőhangszerek szolgáltatják a zenei kíséretet. Guido Hazen eredeti népzenei elemeket felhasználó misekompozíciójának érdekessége, hogy az ének viszont latin nyelvű és sokkal szelídebb, európai fülnek is befogadhatóbb, mint az eredeti afrikai éneklési mód. Következzen tehát a Missa Luba című afrikai miséből a Credo, a Sanctus és az Agnus Dei tétel, amelyet a Mungano Nemzeti Énekkar és Ütőegyüttes ad elő. Ha áthajózunk az Atlanti óceánon, Közép- és Dél-Amerikában szintén spanyol nyelvű, kreolok lakta területeket találunk, melyek erősen őrzik az egykori anyaország kulturális örökségét. Szorosabb értelemben kreoloknak nevezik azokat európaiakat, akik Amerika, Afrika és Kelet-India egykori spanyol, francia és portugál gyarmataiban születtek, ellentétben a bevándorolt európaiakkal, akiket Amerika egykori spanyol gyarmatain, Mexikóban és Braziliában más, különféle elnevezésekkel illetnek. A kreol és az őslakos népesség egészen a legutóbbi időkig szinte egyáltalán nem keveredett egymással. Műsorunk folytatásában a Gloria tétel következik Ariel Ramirez: Kreol miséjéből. Előadja José Carreras és az Észak amerikai Kórus és Zenekar. Dél-Amerikában, Brazíliában nem a spanyol, hanem a portugál a hivatalos nyelv, ezért műsorunk zárásaként egy portugál nyelvű, különleges felvételt mutatunk be önöknek, melyben megtalálhatjuk a brazil táncritmusok alapelemeit és a latin jazz-re jellemző harmóniai fordulatokat is. A rövidesen felhangzó Ave Mariát a Sagrada Familia Ének és Zenekar szólaltatja meg.
3:05
portré- és riportműsorok
színészportrék. Petneházy Attilával és Losonczi Katalinnal a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeivel beszélget a szerkesztő Szabó Csilla.
4:00
zenei műsorok
népzenei együttesek műsora. Szerkesztő: Budai Ilona
4:30
vallási műsorok
Felolvassa Varga László. Írott változata megtalálható honlapunk liturgikus naptárában.
4:50
aktuális és hírműsorok
5:00
vallási műsorok
Jean Vanier könyvéből Kékesi Enikő olvas fel részleteket. Szerkesztő: Poór Tünde
5:10
vallási műsorok
5:30
aktuális és hírműsorok
5:57
vallási műsorok
6:00
egyéb műsorok
6:01
vallási műsorok
Pignatelli Szent József Mária. Szerkesztő: Katona István püspök
6:30
aktuális és hírműsorok
6:48
ismeretterjesztő műsorok
a mai nap jeles eseményei
7:00
vallási műsorok
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból.
7:30
aktuális és hírműsorok
lapszemle, közlekedés, sport
7:50
publicisztika
Hétmérföldes. Kósa Csaba olvassa fel írását
Egy pár csizma, világosbarna, magas szárú. Borjúbőr. A Nyugat című folyóirat születésnapi esztendejében - a századikban - bekukkan-tok a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Termek vannak most telis-tele tárgyi és írott emlékekkel, fényképekkel, levelekkel, ritka kéziratokkal. De van itt, a múzeumban egy csizma is, amelyet a Nyugat egyik géniuszának lábára szabtak. Csak az ő számára szabhatták, talpalhatták, mértékvétel, mustrarajzolás után - ahogy ennek a csizmadiáknál rendje volt. Gyermekkorában, Szatmárban is volt már csizmája Móricz Zsigmondnak. Élete regényében írja, hogy dagadó kebellel ment végig a falun az új lábbelijében. A hadi csizmájáról azonban - bár alighanem írt ő erről is - mindeddig nem tudtam. A régi csizmadiák - igaz, újak már nincsenek - értették a mesterségüket. Számítgatom: kilencven éves elmúlt már ez a pár csizma - ám még mindig a lábára húz-hatná a gazdája. Ha élne. De már, sajnos, több mint fél évszázada "üresen hagyta a csizmáját." Sokféleképp kifejezhetjük, hogy valaki meghalt. A csizma üresen hagyása formulát éppen Zsiga bácsitól tanulhattuk. Hanem amikor ezt a hadi csizmát 1914-ben megrendelte, legfeljebb csak a gyermekek bácsizták Móricz Zsigmondot. Mert írt ő akkor meséket, gyermekverseket is, szép számmal. De ifjú ember volt még, kiapadhatatlan szorgalmú írástudó, fáradhatatlan országjáró. Önszántából jelentkezett haditudósítónak - azt kérte, hogy a keleti frontra küldjék. Mert ott a legnehezebb a magyar katona sorsa. Ott van a leghidegebb, ott a legkomiszabbak az utak, ott a legkegyetlenebbek a szuronyrohamok… A haditudósító alaposan felkészült az útra. Csizmát rendelt, s ha már megrendelte, nem egy vagy kétévi szolgálatra. Legalább ötvenre. De nem is készítene gyöngébbet, kopósabbat egy akkori csizmadiamester, mert akkor nem csizmadia lenne. Hanem falusi suszter. Szép, puha, mégis erős, barna színű, bőrből varródott a csizma, fűzővel, fel a térd aljáig. A talpa - hát azon a puskagolyó sem üthetett volna lyukat… Ebben a csizmában járta a haditudósító Galícia csatatereit, az orosz hadszínteret, hogy hírt hozzon a Szabó Jánosok, az Angyal Andrások szenvedéséről és hősiességéről. A virtusról, a bajtársiasságról és a mezőket befestő vérről. A lövészárkok életéről és a halálról. "Inter arma." Ebben a barna fűzős csizmában járja az országot is, hogy felderítse: miként élnek idehaza az asszonyok, a gyerekek, az öregek a háború idején. Gyalogolni jó - írja Móricz Zsigmond. Egyszer például, még diák korában Karcagról elgyalogolt Kisújszállásra. Máskor Kassáról hazagyalogolt Sárospatakra. Véresre törte a cipő a lábát. Még inkább megtanulta, hogy: gyalogolni kell! Gyalogolni, hogy igaz, jó írások, riportok szülessenek. A valóság csak közelről, testközelből ismerhető meg. Aki gyalog érkezik egy faluba, annak kinyílnak a szívek. A hintón, gépkocsin érkező előtt bezárulnak. Nem kell hintó, nem kell gépkocsi - csizma kell. Jó csizma. A háborúba különösképp. Mi mindenről, mindenkiről beszélhetne ez a háborút járt, kilencvenesztendős csizma? Hány kilométer van ebben a lábbeliben? Hány falu pora, sara tapadt rá egykor? Hányszor vitte be gazdáját a Hortobágy mélyére, a csikósok, a pásztorok, a bíbicek, a tőkéskacsák, a kanalas gémek közé? Ez a csizma vitte a tiszazugi méregkeverők falvaiba, a nyírségi bokortanyákra, a hajnali ceglédi piacra, a debreceni lóvásárba, a Sárrétre, az Ormánságba, és mert a Kárpát-medencei magyarságra oszthatatlan egységként tekintett: a Felvidékre, a Kárpátaljára, Erdélybe is. Az ország még alig ocsúdik a trianoni sokkból, Zsiga bácsi már a leszakadt magyaroknál jár. Élményeiről, találkozásairól Julianus barát útinaplója címmel nagy riportban számol be. Elvégre Juliánus volt a magyar történelem legnagyobb gyaloglója. És nem volt megállás. Vitte faluról-falura a magas szárú csizma. Elvitte 1941-ben, Erdély visszatértekor a székelyföldi gazdakörökbe és a csíki havasokba, juhnyírásra. Erősen fáj a lába, mit sem törődik vele, felkaptat a hegyekbe. Elgyalogol, elsántikál Bözödújfalura, a szombatos székelyekhez. Végezetül, 1942-ben még egyszer beleszippant a Hortobágy tavaszi levegőjébe. A fűzős bőrcsizmájában fényképezik le utoljára a pusztán. Megilletődve állok előtte. Egy pár csizma… Már bevonult a mesékbe. Hétmérföldes.
8:00
aktuális és hírműsorok
Felelős szerkesztő: Szikora József
8:10
szolgáltató és életviteli műsorok
egyházi programajánló
8:20
aktuális és hírműsorok
8:30
aktuális és hírműsorok
közlekedés, sport
8:45
egyéb közéleti műsorok
külpolitikai összefoglaló Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet
8:52
aktuális és hírműsorok
Szerkesztő: Rátkai Balázs
9:00
néprajzi és anyanyelvi műsorok
anyanyelvi műsor. Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
A műsor tartalmából: Magyartalan volt-e vagy sem a Nyugat szóhasználata a kezdeti időkben? A 100 éves folyóiratra emlékezve erről beszélgetünk mai műsorunk kezdetén Heltainé Nagy Erzsébettel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársával. Uzsidoboz, király, hátizsák… Tudják Önök, hogy mit takarnak ezek a szavak az elsődleges jelentésükön túl? A szlengről is szólunk adásunkban. Parapatics Andreát, a Szlengszótár szerkesztőjét kérdezzük.
9:30
aktuális és hírműsorok
9:34
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta. Szerkesztő: Nagy Rita
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum "Bibliai találkozások\" című kiállítása meghosszabbított nyitva tartással december 7-ig várja az érdeklődőket. Smohay András művészettörténészt a kiállítás kurátorát Hámori Kinga kereste fel. "Az élet kenyere". Ez a címe néhai Illyés Kinga színművésznő által írt és színpadra állított Szent Erzsébet életéről szóló előadásnak, melyet tavaly Árpád-házi szentünk születésének 800 éves évfordulóján Kolti Helga dolgozott át és mutatott be a nagyérdeműnek. Őt kérdeztük. Állandó rovatunkban a 125 éve született Babits Mihályról szóló tanulmánykötetről hallhatnak jegyzetet. Felovassa Tóth Zsófia.
10:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Az internetes napló (blogozás) előnyei, hátrányai a családi életben. Szerkesztő: Bánsághy Nóra
10:30
aktuális és hírműsorok
10:34
egyéb műsorok
tallózó a Lyukasóra című folyóirat írásaiból. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
11:00
irodalmi és versműsorok
irodalmi fejtörő rádiónk társalgójából. A műsor telefonszáma: 255 3333, játékvezető: Bánffy György
11:15
portré- és riportműsorok
A magyar népművészet és közművelődés kategória jelöltjei: Kemény Henrik bábművész, Muzsikás Együttes, Óbudai Népzeneiskola
11:25
aktuális és hírműsorok
11:30
aktuális és hírműsorok
11:34
portré- és riportműsorok
Gyulai Mártonnal, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkárával beszélget a szerkesztő, Mezei Károly.
12:00
egyéb műsorok
12:01
vallási műsorok
12:03
vallási műsorok
12:10
vallási műsorok
12:30
aktuális és hírműsorok
12:34
zenei műsorok
játék és muzsika délben. Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
13:00
irodalmi és versműsorok
Sütő András: Nagyenyedi fügevirág. Felolvassa: Szélyes Imre. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Szerkesztő: E. Román Kata (2/1.)
13:30
aktuális és hírműsorok
13:34
portré- és riportműsorok
Vendégeink: Molnár Edit fotóriporter és Marék Veronika gyerekkönyvek szerzője. Szerkesztő: Ungváry Ildikó
14:30
aktuális és hírműsorok
14:34
vallási műsorok
Malcolm Muggeridge Boldog Kalkuttai Terézről írott könyvéből Juhász Judit olvas fel
14:45
ismeretterjesztő műsorok
14:50
szolgáltató és életviteli műsorok

Venite
(ism.)

egyházi programajánló
15:00
zenei műsorok
kívánságműsor, Ungváry Ildikó és Varga Ramona műsora. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen
16:30
aktuális és hírműsorok
16:34
zenei műsorok
(folyt.)
17:30
aktuális és hírműsorok
17:34
gyermek- és ifjúsági műsorok
ifjúsági magazin. Szerkesztő: Illéssy Mátyás és Vörös Szabolcs
18:00
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin. Az internetes napló (blogozás) előnyei, hátrányai a családi életben. Szerkesztő: Bánsághy Nóra
18:30
aktuális és hírműsorok
18:34
gyermek- és ifjúsági műsorok
Fésűs Éva: Toportyán Tódor a mezei könyvnapon. Felovassa: Györgyi Anna. Rendező és szerkesztő: Varga Andrea. (8/2.)
19:00
egyéb műsorok
19:01
vallási műsorok
19:30
aktuális és hírműsorok
19:34
aktuális és hírműsorok
20:00
portré- és riportműsorok
életünk tartóoszlopai. Szerkesztő: Magyar Bertalan
20:30
aktuális és hírműsorok
20:34
zenei műsorok
zenés beszélgetés. Szerkesztő: Balogh Tibor
21:00
irodalmi és versműsorok
21:30
aktuális és hírműsorok
Kárpát-medencei sajtófigyelővel
21:52
publicisztika

Jegyzet
(ism.)

Kósa Csaba olvassa fel írását
22:00
22:20
vallási műsorok
Jean Vanier könyvéből Kékesi Enikő olvas fel részleteket. Szerkesztő: Poór Tünde
22:30
aktuális és hírműsorok
22:34
egyéb kulturális műsorok

Akvarell
(ism.)

kulturális paletta
23:00
portré- és riportműsorok
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből. Szentföldön található magyar emlékek nyomában. II/I. Vendég: Gyürki László Szentföld-kutató, biblikus. Szerkesztő Soós Viktor.
23:30
zenei műsorok
Szerkesztő: Marton Árpád