Akvarell

Esztergomi Keresztény Múzeum, Szombathelyi Modern Képtár, Kalocsai Érseki Kincstár – csak néhány azon hazai közgyűjtemények közül, melyek Bazsonyi Arany munkáit őrzik. Bazsonyi festészetében a magyar múlt történelmi eseményei, és a Biblia történetei a modern képalkotással kapcsolódnak össze. Különös látásmódú képi megfogalmazásai egyszerre szürreálisak, ugyanakkor a figuralitás sem áll tőle távol. Az 1928-ban Gyulajon született művész életét számos szenvedésteli esemény kísérte: miután családját kulákká nyilvánították, el kellett hagynia a főiskolát, miközben édesapját és öccsét is bebörtönözték. Ez a fájdalom visszatérően megjelenik alkotásaiban. Bazsonyi Arany munkáiból számos kiállítás nyílt hazánkban és külföldön is, műveinek nagyobb részét még életében Tolna megyének ajándékozta. Képzőművészeti munkássága mellett figyelemre méltó költői tevékenysége is, versei egy most nyíló időszaki kiállításban szintén helyet kaptak. A Törökbálinti Falumúzeumban látható tárlaton Hubert Ildikó irodalomtörténésszel és a kurátor Tüskés Anna művészettörténésszel beszélget Tóth Zsófia.

A középkor világát kevés dolog idézi fel olyan kézzelfoghatóan, mint az egykor élt emberek által hátrahagyott épített és tárgyi örökség. Az Eltűnt épületek hírmondói című állandó kiállítás, illetve az ehhez kapcsolódó időszaki tárlat ezek segítségével idézi fel Budapest középkori épített örökségét és szakrális tárgyi kultúráját. A bemutatott leleteken keresztül olyan templomok, kolostorok és más egyházi épületek története rajzolódik ki, amelyeknek ma már gyakran csak régészeti nyomai maradtak fenn. Takács Ágoston régész, muzeológus, a Középkori Kőtár gyűjteményvezetője és Terei György régész, muzeológus, a Középkori Főosztály vezetője mesél a középkori Buda, Pest és Óbuda nyomairól Fazekas Gyöngyvérnek.