Teremtett világ

A szovjet kényszermunkatábor-rendszer kialakítása, a foglyok életkörülményei, a "malenki robot"-ra kényszerített civilek elhurcolásának története, szóval a több millió fogvatartott és hosszú évekig kényszermunkára, éhezésre, betegségre és több százezerek esetében halálra szánt embertömegek története a történészek részéről máig hiányosan feldolgozott időszaka az európai és egyben magyar történelemnek. Magyar részről, a kimutatások hiányosságai miatt ugyan a számok vitatottak, nagyjából 600 ezer ember életét törte ketté a szovjet kényszermunka. Családjaikon keresztül azonban az említett szám többszöröse, vagyis a második világháborút túlélő magyar társadalom jelentős része volt érintett. Mégis a mai társadalmi köztudat alig tud valamit az 1944 őszétől fogva szovjet munkatáborokba hurcoltak életéről és a táborrendszert kiötlő és működtető ördögi terv mikéntjéről.
Stark Tamás történész több mint húsz éves kutatómunkájának összefoglalását jelentette meg most a Lucidus Kiadó Magyar foglyok a Szovjetunióban címmel. A kötet mindannyiunknak segítséget nyújthat hiányos ismereteink pótlásában. A könyvről a szerzőt kérdeztük.


Sokat halljuk, beteg a magyar társadalom. Szó szerinti értelemben véve a kijelentés tartalmát, megkérdeztük a betegség-megelőzéssel foglalkozó orvos-professzort, gyógyszerfogyasztásunk mértéke mennyiben tükrözi a magyar társadalom egészségi állapotát, valamint az egészségügy jelenlegi átalakítása mennyiben szolgálja az egészségünk javulását.