2006. 07. 26. 06:55
publicisztika
Sánta János, a MKPK irodaigazgatója olvassa fel írását
A gyenge ember úgy kezd új életet, hogy elsöpri a múltat, az erős ember pedig úgy, hogy beépíti a jelenbe. Ha elsöpörjük a múltat, akkor félő, hogy a múlt értékeit is elfelejtjük, ha beépítjük a jelenbe, akkor az a kockázatos, hogy a rosszat is tovább hagyjuk élni. Mindkettő veszélyes. De mégis jobb, ha a múltat beépítjük a jelenbe, mert a múlt nem mindenestül rossz, csak erő kell az értékek kigyűjtéséhez, és a hiányok felszámolásához.
Az emberi tapasztalat azt mutatja, hogy nem a forradalmak, hanem a szentek vitték előre a történelmet, fel tudták vállalni azt, amelyre Jézus mutatja a túlhaladhatatlan példát: nem megszüntetni jött a törvényt, hanem beteljesíteni. Ha egy diktátor vagy forradalmár valamennyire tiszteli Jézust, szívesen fogja kisajátítani, mondván, hogy már nála megjelentek a radikális nézetek. Jézus valóban a legradikálisabb egyénisége a történelemnek, csak nem úgy, ahogyan a diktátorok elképzelik.
Jézus nem elsöpri azt, ami van, mert attól még a gyökér ott marad a földben, hanem eggyé válik a földdel, meghal értünk, hogy belülről változtasson át mindent.