Az egyensúlyozó - el nem kötelezett - politika színe és fonákja. Indonézia esete a világhatalmakkal
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Gróh Gáspár, Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Szemle korábbi főszerkesztője legújabb, Nemzet és baloldal - Illyés Gyuláról című, a Nap Kiadó gondozásában megjelent könyvét az Ünnepi Könyvhéten június 12-én dedikálta érdeklődő olvasói számára.
Gróh Gáspárral a kötet esszétanulmányai kapcsán többek között arról is beszélgettünk, miért lett virtuális mesterei közül számára Illyés Gyula a legfontosabb.
(fotók: https://www. napkiado.hu, https://www.mmakiado.hu. a szerk.)

Megjelent a balatonfüredi és balatonalmádi járás építészeti topográfiája az elsők egy országos léptékű vállalkozás eredményeként megjelent kiadványok között. A műsor vendége a két szerkesztő: Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmuzeológusai.

1. Újfajta gondolkodás, egyfajta új imperializmus jelent meg az Egyesült Államokban, ami olyan Amerikát vizionál, amely technológiai, gazdasági és katonai fölényével vezeti a világrendet. Hátterében a világ egyik legértékesebb, ugyanakkor legvitatottabb technológiai cége a Palantir áll. Sokan az új Nagy Testvérként tartják számon, ugyanis a hatalmas, kaotikus adatmasszát kezelő vállalat szoftverei alkalmasak az állampolgárok milliárdjainak totális megfigyelésére. A cég kezdettől fogva szorosan összefonódik az amerikai állammal, fő partnere a Pentagon, a CIA, az FBI, a Palantirt 2003-ban a Szilicium völgyben megalapító Peter Thiellel szembeni aggályok azonban akkor erősödtek fel különösen, amikor Donald Trump elkötelezett támogatója lett. Tény, hogy kevesen tudják hova tenni a furcsa, messianisztikus eszméket hirdető, egyszerre progresszista és neokonzervatív milliárdost, aki -- miközben erősen hisz az egyéni szabadságban és a szabad piacban -- a modern demokráciát immár tehernek, a gyors fejlődés akadályának tartja.
Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával beszélgetünk.

2. Tetlegességig fajuló, országos tiltakozáshulám indult múlt kedden Észak-Írországban, miután egy szudáni menekült Belfastban megpróbált lefejezni egy férfit. A fővárosban megállt a tömegközlekedés, az utcákon maszkos fiatalok razziáztak, a bevándorlók lakta negyedekben pedig lakóházakat gyújtottak fel. Mi történt és milyen politikai, társadalmi tanulságai vannak az esetnek?
Szakértő: Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Dr. Nánay Mihállyal, az NKE Óbudai Árpád Gimnázium igazgatójával, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnökével folytatjuk korábbi, az Üzenőfüzetben június 2-án elhangzott beszélgetésünket. Témánk az élményközpontú oktatás, az iskolai kirándulások hatása a középiskolai oktatásra és nevelésre, valamint a diákközösségek és a szülőkkel való jó kapcsolat jelentősége a nevelőmunkában. Az NKE Óbudai Árpád Gimnázium honlapjának címoldalán olvasható Szent-Györgyi Albert idézet szerint: "Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája."
(fotó: http://www.arpadgimnazium.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkban Antiokheiai Szent Margitra emlékezünk. Az őt ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

A Magyar Állami Népi Együttes, a magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében, amely nemcsak az együttes történetét mutatja be, hanem korszakai kulturális lenyomatát is feltárja a látogatók előtt. A tárlat eddig soha nem látott relikviákkal, archív felvételekkel, ikonikus viseletekkel és személyes történetekkel idézi meg az elmúlt háromnegyed évszázadot. A jubileumi kiállítás november 15-ig ingyenesen látogatható a Hagyományok Házában, ahol két emeleten keresztül vezeti végig a látogatókat a Magyar Állami Népi Együttes 75 éves történetén.

A Hagyományok Házában május 14-én tartott sajtótájékoztatón Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője személyes hangvételű beszédben idézte fel több évtizedes kapcsolatát a társulattal, és az első találkozását Timár Sándorral, aki az együttes első vezetőjeként új szemléletet hozott a magyar néptáncművészetbe. Dr. Czingel Szilvia, a kiállítás kurátora, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője kiemelte, a tárlat jóval túlmutat egy hagyományos jubileumi bemutatón. A Magyar Állami Népi Együttes története egyben Magyarország történelmének lenyomata is, hiszen a társulat útja szorosan összefonódott a 20. század második felének társadalmi és kulturális változásaival.

Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjével, a Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes című jubileumi kiállítás kapcsán az együttes történetéről, összetartó közösségéről, a magyar kulturális örökség őrzésének és továbbadásának a jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: Hagyományok Háza)

Az emberi üvegházgáz kibocsátáson túl annak is biztos fontos szerepe van a klímaváltozásban, hogy az emberi civilizáció megjelenése óta kiirtottuk a Földi növényzet felét. Erről is szó volt Dr. Toldi Ottó pécsi előadásában . A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk.

Indonézia egyensúlyoz. Az ország tagja a gyakran a Nyugat ellenpólusaként lefestett BRICS-nek, ugyanakkor csatlakozott a Trump elnök által életre hívott Béketanácshoz is. Indonézia egyensúlyoz. Az iráni háborúval azonban felmerül a kérdés, hogy egy kiélezett geopolitikai helyzetben mennyire működik a minden irányba való megfelelés politikája? El nem kötelezettség: gyengeség vagy erő, sodródás, vagy bölcs előrelátás? Milyen kihívásokkal szembesül napjainkban ez a stratégia? És milyen milyen tanulságokkal szolgál az indonéz példa más, szintén egyensúlyozó külpolitikát folytató országok számára?
Vendégünk Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.