Tatabánya Bányászati és Ipari Skanzen 2. rész
Répcelak helyi értékei, neves szülöttei
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Hány vízimalom volt egykor az alig 18 km hosszú Csele-patakon?
Milyen erő kell a taposómalom elindításához, hány kerékkel dolgozott a Szent Miklós vízimalom és mi lett a patak eredeti medrével?
S végül, miért látunk három kezet a mohácsi szerb ortodox templom istenszülő ikonján?

Utazási magazinunk mai adásában ellátogatunk a mohácsi busóudvarba, a kiállított elemek segítségével visszaidézzük a februári télűző karnevál hangulatát. Megtudjuk többek közt azt is, hogy hogyan látnak ki a busómaszkon keresztül a beöltözött résztvevők?
Ezt követően a Kanizsai Dorottya Múzeum látvány raktárának különleges darabjaival és a déli szláv népcsoportok hagyományaival ismerkedünk.

A Jászság legészakibb csücskében találjuk Jászárokszállást. Nevének eredete összeforr a Csörsz legendával; tájháza az egykori kétlaki életet bemutató porta, ma közösségi és kiállító tér. Legényszobájában a városban született színészeknek és alkotóművészeknek rendeztek be emlékpontot.
Érdemes felkeresni a külső fogadó épületét, sétálni a városközpont árnyat adó fái alatt, csobbanni egyet a termál és strandfürdőben, s betérni a művelődési ház fogadóterébe, megcsodálni a jászárokszállási pillanatok falfestmény sorozat képeit és a jászsági föld-ereklyét. Messzelátónk mai adásában nagyjából ezen az útvonalon haladva ismerkedünk a több mint 7000 lelket számláló településsel.

Messzelátónk mai adásában Tolna vármegyébe, Sióagárdra hívom önöket. Kívül belül megcsodáljuk a község neoromán stílusban épített római katolikus templomát.
A nádfedeles tájházban szó lesz a helyi ételekről, berendezési tárgyakról; utunkat a Hímzés Múzeumban, a díszes sióagárdi viseletdarabok között zárjuk majd.

Hogyan voltak berendezve a bányászkolóniák és milyen iskolai órákkal várják az osztályokat az élő múzeum foglalkozások keretében. Műsorunk első felében a Tatabányai Bányászati és Ipari skanzenbe látogatunk.
Sajt és szénsavgyártása egykor országos hírű volt. Ma kulturális programokkal és őrzött helyi értékekkel vonzza látogatóit Répcelak, az idén 25 éve város Répce parti település.

Utazási műsorunkban Tatabánya bányász múltját, ezzel összefüggésben, egy európai viszonylatban is több ritkasággal rendelkező bemutató helyet ismerhetünk meg.
Az egykori XV-ös akna területére, az ipari skanzenbe látogatunk. Végigkövetjük majd a térség ipartörténetének alakulását és a bányász útját a munkafelvételtől, a földalatti munkahelyig.

- Húsvétkor nyitották meg a veszprémi várnegyed eddig nem látogatható zöld felületeit, köztük az Érseki palotának a város keleti oldalára néző keskeny kertrészeit.
A hangulatos terek közül vannak szabadon és csak vezetéssel megtekinthető részek.
Messzelátónk első felében ezeket járjuk be.
- A vulkáni múlt szikár díszletei között kapaszkodunk fel a Somoskői várhoz. A határ menti ékszerdoboz hazai oldalán áll a szerény, mégis ikonikus Petőfi-kunyhó. Környezete egyszerre romantikus és vadregényes; így a túrázók és az irodalomkedvelők is szívesen útba ejtik.
Az országhatárt átlépve megcsodáljuk a bazaltorgonákat; a természet monumentális kőszobrait.
Fotók: Kollár Norbert Novohrad-Nógrád Geopark

Folytatjuk múlt hét pénteken elkezdett medvesi barangolásunkat. Az ereszvényi látogatóközpontból több, különböző nehézségi fokú és változatos látványt kínáló erdei túraútvonalon ismerkedhetnek a kirándulók a térség geológiai és természeti kincseivel.
A kőbányászati tanösvényen Kollár Norberttel a Novohrad-Nógrád geopark turisztikai vezető helyettesével kapaszkodunk fel az egykori bazaltbányák rekultivált helyszíneihez, csodálva a földtani formák mellett a növény és állatvilág tavaszi képviselőit.
Felmászunk a Boszorkány-kőre, a Salgó várból megcsodáljuk az nógrádi táj panorámáját, majd utunkat az Eresztvényi Látogatóközpont madárparkjában zárjuk.
(fotók: Kollár Norbert)

Utazási műsorunkban Eresztvénybe, Salgóbányára és a Medves vidék erdővel, bazaltképződményekkel borított tájaira látogatunk. Felkeressük a Dornyai Házat, a Zagyva folyó forrását és kalandozunk a geocsodák birodalmában.

Kőszeg, Cák, Velem. Messzelátónk mai adásában ezekről a településekről hallhatnak. Összekötő szál a tavaszi erdő, a természet kincsei, a táj és kulturális értékek találkozása.
Kőszegen a Chernel kert évszakonként változó arca, Cákon a híres pincesor, Velemben a Szent Vitus kápolna. Noszvajon pedig erdei meseutak mentén kirándulunk.

Tengerimalacoktól a nagyvadakig – Messzelátónk első felében a szolnoki Bagolyvár állatkertben barangolunk. Ezt követően az ajkai Életet az éveknek gyalogolni jó klub tagjaival beszélgetünk tevékenységükről és a közelmúltban zajlott túraprogramokról.

Tengerimalacoktól a nagyvadakig – Messzelátónk első felében a szolnoki Bagolyvár állatkertben barangolunk. Ezt követően az ajkai Életet az éveknek gyalogolni jó klub tagjaival beszélgetünk tevékenységükről és a közelmúltban zajlott túraprogramokról.

Szakrális, természeti, hely- és ipartörténeti értékek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben.

Szakrális, természeti, hely- és ipartörténeti értékek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben.