Műemlék a jövő számára – ICOMOS díjas helyreállítások címmel nyílt kiállítás a Székesfehérváron
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin

Egyre többen költöznek a belső kerületekből az agglomerációba, miközben a főváros szívében kihasználatlan rozsdaövezetek sorakoznak. Elhagyott gyártelepek, rozsdás vágányok, romos raktárak. Egykor a város ipari motorjai voltak, most Budapest legnagyobb fejlesztési lehetőségét rejtik. 421 olyan ingatlan, mely összesen 23 000 hektárnyi területével megoldás lehetne a főváros lakásproblémáira. A fejlesztésekkel új lakások, közösségi terek, iskolák, zöldterületek jöhetnének létre az elhanyagolt romok helyén. Milyen nehézségek hátráltatják a barnaövezetek hasznosítását? Milyen típusú lakások építését üdvös támogatni az állami és önkormányzati döntéshozóknak? Hogyan alakulhat a tulajdonosi és bérlakás arány egy átfogó, jól tervezett és hosszútávú területrendezés keretében? Ezekről beszélgetünk szakértőinkkel: dr. Kőrösi Koppány városfejlesztési szakemberrel és dr. Almássy Kornéllal, a BME docensével, akik a Budapest Műhely vezetőiként mutatják be független városfejlesztési konzultációjuk eredményeit.

1987-ben egy újsághírdetés jelent meg, arról, hogy nagycsaládosok egyesületet alapítanak és várják a tagokat. Így kezdődött a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, azaz a NOE története. A törvényalkotásba is beleszóló, összetartó érdekvédelmi csoport, a mindennapokban is szoros, élő kapcsolatban van. A közösség, amely aktív egyesületi élettel épül, olyan hálózatot alkot, amelyhez az ország bármely pontján lehet csatlakozni. A három gyermekesek tagként, kevesebb gyermekkel pártoló tagként válhatnak a NOE tagjává.

Vendégeink: dr. Kutassy Jenő, a NOE elnökhelyettese és Majtán Olga, a NOE Csepeli Csoportjának vezetője, Cser Károlyné a Csepeli Csoport alapító vezetője és Ádámcsó Angéla a Csoport volt vezetője.

XIV. Leó pápa 1955. szeptember 14-én született Chicagóban, egy francia, olasz és spanyol gyökerű családban. Fiatalon csatlakozott az Ágostonos szerzetesrendhez, ahol közösségi lelkiségre és az igazság keresésére épülő életet választott. Misszionáriusként éveket töltött Peruban. Már első szavaival világos irányt mutatott a testvériségre, a párbeszédre, a népek közötti hídépítést hangsúlyva. Hogyan látják ezt az Apostoli Szentszék diplomáciájában szolgáló papok? Dr. Lengyel Ervint, a máltai nunciatura titkárát kérdeztük.

A Házunk táján mai adásában ellátogatunk a szajoli faluházba; szó lesz a helyi értéktár elemekről, többek között a Hegedűs család meghatározó szerepéről, az egykori Zoltán Mozgóról, a Tűzoltó egylet emlékekről és a Tisza parti település ízes csemegéiről, a Szajoli Grillázstortákról és Rozi néni hájas tésztájáról.

Az együttműködés célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, jelentős energiamegtakarítást érhetnénk el Európa-szerte, ha az energiastratégiák figyelembe vennék az emberi tényezőt. A kutatás hazánkra vonatkozó részén az ELTE Természettudományi Karának munkatársai dolgoztak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 6.alkalommal támogatja paprika-, paradicsom-, uborka- és tökpalántákkal a Katolikus Karitászon keresztül a rászoruló családokat. Gondozási útmutatóval is hozzájárulnak, ahhoz, hogy sikeres legyen a termesztés. A Katolikus Karitász Zöldellő kertek programjáról, a palánták sorsáról és az elmúlt évek tapasztalatairól beszél Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campus- főigazgatója, Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatója valamint Dr. Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.

Egy pápai névválasztás mindig program. XIII. Leó pápa rendkívül szimpatikus egyházi vezetőnek számít, az egyház szociális tanításai, azoknak a kezdetei kötődnek nevéhez. Már önmagában a névválasztás is rendkívül sokat mond egy olyan elismert szakember számára, mint amilyen Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Folytatjuk beszélgetésünket az egyháztörténésszel, aki Prohászka kutatóként is sok szempontból feldolgozta XIII. Leó életét és tevékenységét.
A Házunk táján második részében Jármi Zoltán görögkatolikus szervező lelkész beszél a keleti egyházak jubileumi zarándoklatáról Rómában, ahol a résztvevők elsőként találkozhattak XIV. Leó pápával.

-Kit tartanak az első magyar utazónak?
-Milyen közlekedési eszközzel kerülte körbe a földet Sulkovszky Zoltán és Bartha Gyula?
-Hogyan szólaltatták meg az indiánok az orrfurulyát, miért nem vehetett részt Sass Flóra, férjének -Samuel Baker kutató- lovaggá ütési szertartásán és miket rejtett ama piros hátizsák, melyet a múzeumalapító Balázs Dénes vitt magával mind a 14 expedíciójára?
Hasonló kérdésekre kaphatunk érdekes válaszokat az érdi Magyar Földrajzi Múzeum, a geográfia hazai kutatóit bemutató elemei között.

A Magyar Természetvédők Szövetsége programjainak jelentős része szól arról, hogy a természetvédelem, hogyan valósítható meg otthon, az élet mely részein tehetünk a fenntarthatóságért és gyerekeknek, hogyan adható át a felelős gondolkodás. Ennek egy kevésbé köztudott ága az elektronikus eszközök előállításával, használatával és utóéletével kapcsolatos tények bemutatása. A bányászat, a gyártás, a használat és az újrahasznosítás is, mind környezeti terheléssel jár. E mellett a globális dél országainak lakosságát súlytó egészségkárosító és igazságtalan ipari tevékenységekre is fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, hiszen sokan nem gondolnak bele, hogy elektronikai eszközök vásárlásával, ehhez is hozzájárulunk. Minderről és a fogyasztás szükségességéről beszélgetünk szakértőinkkel.

Milyen helyszínek, tevékenységek, kulturális értékek voltak és találhatók ma is az endrődi városrészen, melyek erősítik az itt élő katolikus családok hitét?
Milyen finomságok készülnek a Szent Antal Sütőházban, hová járnak búcsúba, milyen népi vallásossághoz kötődő tárgyakat őriznek, és hol fogadják a városban megpihenni vágyó zarándokokat?
Gyomaendrőd Endrőd városrészének történetéről, elmélyülést segítő pontjairól, szakrális emlékeiről beszélgetünk dr Szonda István néprajzkutató történésszel, a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház intézményvezetőjével.

Milyen helyszínek, tevékenységek, kulturális értékek voltak és találhatók ma is az endrődi városrészen, melyek erősítik az itt élő katolikus családok hitét?
Milyen finomságok készülnek a Szent Antal Sütőházban, hová járnak búcsúba, milyen népi vallásossághoz kötődő tárgyakat őriznek, és hol fogadják a városban megpihenni vágyó zarándokokat?
Gyomaendrőd Endrőd városrészének történetéről, elmélyülést segítő pontjairól, szakrális emlékeiről beszélgetünk dr Szonda István néprajzkutató történésszel, a Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődési Ház intézményvezetőjével.