A Sede Vacante-től a Habemus Papam!-ig. Vendégünk Horváth Pál vallás-és teológia történész.
Szerkesztő: Kékesi Enikő

- Április 23. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök emléknapja. E liturgikus nap, újratemetésének dátuma.
Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök 1945. április 2-án, húsvéthétfő hajnalban halt vértanú halált. A győri püspökvárban bújtatott nők, asszonyok védelmében kiálló főpásztor egész életében elkötelezett volt az elesettek, az üldözöttek, a nehéz sorsban élők felé. Vértanúsága nem egy véletlen baleset volt. Tudatosan vállalta a megpróbáltatást, a szenvedést. Hősiesen viselte a rá váró fájdalmakat, mindent egyházmegyéjéért, papjaiért és híveiért ajánlotta fel. 1945-ben a karmelita templomba helyezték örök nyugalomra, majd 1986. május 23-án, teljes titokban került sor az újratemetésre és helyezték el Apor Vilmost a győri Nagyboldogasszony Székesegyház Héderváry-kápolnájában. A vértanú püspököt II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá.
Boldog Apor Vilmos emléknapjára emlékezve Veres András győri megyéspüspököt kérdezzük.


A győri székeskáptalan középkori számadáskönyve a magyar középkortudomány egyik legbecsesebb forrása, amelyből több mint egy évszázada történész generációk merítenek adatokat, de kiadása mindezidáig váratott magára. A forrás a győri székeskáptalan és általa a késő középkori egyházi középréteg mindennapjaiba enged bepillantást példátlan részletességgel.A kötet szerzője, Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ vezetője, munkája során nagyban támaszkodott Házi Jenő történész-levéltárosnak a számadáskönyvről készített kiadatlan kéziratára, így e kötet az ő életműve előtt is tiszteleg. Nemes Gáborral beszélgetünk A győri székeskáptalan középkori számadáskönyvéről, mely harminc évet ölel fel, 1495-1528 között.

Szent Péter 256. utóda, XIII. Leó pápa nevét elsősorban a Rerum novarum (Az Új dolgok) kezdetű szociális enciklika (1891) kapcsán szokták emlegetni, ugyanakkor teológiai műveltsége, egyházpolitikája, előremutató intézkedései miatt is a nagy egyházfők közé sorolhatjuk őt.
Horváth Pál teológia- és vallástörténész a vendégünk, akivel XIII. Leó pápa örökségéről beszélünk és arról, hogy a pápaválasztás után milyen protokoll szerint lép Péter utóda a trónra.

- A világosság tanúi mindenhonnan mindenkivel - missziós szimpózium a verbiták rendezésében.
- Fenntartható az a világ, amelyben élünk, úgy, ahogyan jelenleg élünk? Melyek az igazán fontos értékek, amelyet menteni őrizni kell? Gimnazisták fogalmazzák meg gondolataikat arról, hogy a fenntarthatóság útja a krisztusi út

Nem valamiféle biológiai véletlen műve, nem az anyag fejlődésének egy állomása, nem természetes adottság, hanem csoda. Erről szól a negyedik evangélium, és az élet-csoda szerzőjéről, az élet Igéjéről, aki megjelent az embernek, Jézus Krisztusról, mint Isten Fiáról. Az élet csodája János evangéliumának fő témája – olvasható Dér Katalin most megjelent új könyvének ismertetőjében.
Mi a forrása a Jézusban lévő életnek? Vendégünk a szerző, Dér Katalin teológus, bibliamagyarázó.

Az Apostolok Fejedelmének Utóda, a római pápa személye mindig is érdekelte az embereket. A pápaválasztás kiemelt esemény nemcsak a katolikusok körében, hanem az egész világon, hisz láthatóságot biztosít a Katolikus Egyháznak.
A római pápa egyszerre négy hivatalt képvisel: az Egyetemes Egyház legfőbb pásztora, a Püspökök Testületének Feje, Róma püspöke, valamint a Vatikánvárosi Állam uralkodója.
Ferenc pápa 88 éves korában, április 21-én visszatért az Atya házába. 12 évig kormányozta a Katolikus Egyházat, ő volt a 266. pápa. Halálával beállt a sede vacante, azaz a széküresedés, ami azt jelenti, hogy nincs betöltve a pápai hivatal, Róma püspökének széke.
A pápa halálát követően, milyen szabályok, rendelkezések lépnek életbe, milyen protokollt kell követni a pápa halála után, a konklávé időszakában egészen a Habemus Papam!-ig?
Hitéletünk krónikájának rendkívüli kiadásának vendége: Horváth Pál vallás- és teológia történész.

Zenei szerkesztő Peresztegi Attila

Április 7-9 között a Húsvét titkának megünneplésére felkészítő háromestés városi lelkigyakorlatot vezetett Felföldi László pécsi megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A pécsi főpásztor a szentmise keretében elhangzó nagyböjti elmélkedésében három életállapot, az idősek, a családok és a fiatalok keresztjére irányította a figyelmet, Pilinszky János Keresztről keresztre című írásának alapgondolatát segítségül hívva.

Virágvasárnapot megelőző pénteket fájdalmas pénteknek hívjuk. Győrben nagy hagyománya van, hogy a hét stációból álló keresztúti elmélkedést a megyés főpásztor vezeti.

Időszakos kiállítás nyílt nagyböjti időszakban a főváros szívében. A V.kerület Városház u.4.sz. alatt látható a Szűz Mária és Jézus Krisztus életének eseményeit megjelenítő ünnepi kiállítás. Az itt bemutatott alkotások egy több mint 15 ezer darabos vallási-művészeti és kegytárgygyűjtemény részét képezik, melyek a világ minden tájáról: jelentős részben ismert Mária-kegyhelyekről származnak. Gera Olga az Istenanya Alapítvány vezetője a vendégünk.

Április 2-án, 17 órakor „A kereszt erősíti a gyengét” mottóval, Boldog Apor Vilmos vértanúságáról beszélget Lukácsi Zoltán kanonok-plébánossal Nemes Gábor egyháztörténész a győri székesegyház melletti Caffé Collis-ban. Rövid előzetest hallanak arról, miről lesz szó az esten.
Az évforduló alkalmából ezen a napon 18 órakor Veres András megyéspüspök ünnepi szentmisét mutat be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, amelyben Boldog Apor Vilmos püspök mennyei közbenjárását kérik az Egyházmegyéért, valamint új papi és szerzetesi hivatásokért.
Április 2-13 között díjmentesen látogatható a Püspökvár Toronykilátóban a mártír püspök életét és vértanúságát bemutató emlékkiállítás. Bővebb információt a Szent László Látogatóközpontban kérhetnek.

Istennel élni jó! – vallja a két fiatal gimnazista, akik arról is beszélnek, hogy bár hordanak keresztény szimbólumokat karkötőn, nyakláncon, de vigyáznak arra, hogy ne tűnjenek hivalkodónak. Kendőzetlen őszinteséggel beszélnek arról, hogy „szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet….” (Mt7,17), és bizony olykor-olykor ők is nehéz küzdelmeken mennek keresztül, hogy meg tudjanak maradni a keskeny ösvényen.