Egy keresztállítás története. Most, itt, Magyarországon.
Szerkesztő: Sályi András

A Sporttal Istenhez című kötetben sportolók és sportszakemberek vallanak arról, hogy "a hitük és a sportszeretetük milyen hatással volt egymásra" - írja az előszóban Legeza László, az Ecclesia Szövetkezet kiadásában megjelent könyv szerkesztője. Majd Szent II. János Pál pápát idézi, aki fiatalabb éveiben kiválóan sportolt. "A sporttevékenység az ember gazdag fizikai lehetőségein túl rávilágít intellektuális és spirituális képességeire is. Nem pusztán fizikai erőt és izomerőfeszítést jelent, hiszen az embernek lelke is van és meg kell mutatnia teljes arcát... A sportnak napjainkban rendkívül fontos szerepe van a fiatalok fejlődése szempontjából, hiszen olyan fontos értékeket sajátíthatnak el általa, mint a hűség, kitartás, barátság, együttműködés és szolidaritás."
Foltán László olimpiai és világbajnok kenus, edző, testnevelő tanárral, a Sporttal Istenhez kötet egyik szerzőjével, A kereszt jutalma című írása kapcsán beszélgettünk.
(fotók: https://kajakkenusport.hu)

Amikor az áramtermelés időjárásfüggő lesz, az ellátásbiztonság és a rendszerstabilitás is azzá válik a jelenlegi műszaki-technológiai szinten- olvasható dr Toldi Ottó elemzésében. . A Klímakutató Intézet vezető kutatójával beszélgetünk.

Meglepetést hozott a romániai elnökválasztás második fordulója:
Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere legyőzte az első
forduló után biztos befutónak tartott, egyébként hírhedten magyarellenes
jobboldali George Simiont. A választási részvétel kiemelkedően magas,
64,72 százalékos volt – ilyen arányú mozgósításra több mint harminc
éve nem volt példa az országban. Az eredményhez az erdélyi magyarok
is hozzájárulhattak. Mi történt? Mire mondtak nemet a románok? Lesz-e
gazdasági fordulat és politikai stabilitás Romániában? És mennyire lesz
tartós az új vezetés magyar-barátsága, mi lesz az RMDSZ-szel, kap-e
majd kormányzati szerepet?
Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Vendégeink a stúdióban: Berta Tibor katolikus tábori püspök, dandártábornok, Magyarország katonai ordináriusa, és Mudra József ezredes, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka.

Megjelent a New York – Washington – London. Fejezetek a pártállami hírszerzés angol–amerikai osztályának történetéből 1950–1970 című könyv. A szerzővel, dr. Pál István történésszel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusával beszélgetünk. (Fotó: ELTE)

Egy harmadik osztályos tanuló fogalmazványa az iskoláról:

"Ha nekem hatalmam volna
Ha nekem hatalmam volna, akkor az iskolában a gyerekek tanítanának. A tanár felelne, s ő írna felmérőt is. A tanítást csak három hónapig tartana, és a nyár hét hónapig. Számítógéppel dolgoznánk, és lenne olyan nap, amikor csak tesi óra van. A padok puha ülések lennének karfával. Lift is lenne, hogy ne kelljen gyalogolni emeletről emeletre.
Ez lenne, ha nekem hatalmam volna."


Vendégeim:
Hublik Ildikó, főigazgató; Budenz József Általános Iskola és Gimnázium,
Berczelédi Zsolt, igazgató; Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium
Setényi János, intézetvezető; Mathias Corvinus Collegium, Tanuláskutató Intézet

Néhány kérdés:
- Milyen módon ellenőrizhető a tanári munka hatékonysága?
- Lehet-e alkalmas tanárokat találni az alkalmatlanok helyett?
- És az iskolavezetők? Alkalmasak?
- Milyen a szülők és a tanárok viszonya?
- Mit hozott a mobilmentes iskola?
- Miért kell elhúzni a tanévet (majdnem) júliusig? Milyen előnyei vagy hátrányai voltak az ötven évvel ezelőtti időbeosztásnak (szeptember 1- június 8.)?
- Mire jó az előrehozott érettségi?
- Mire jó a középszintű érettségi?
- Miért a nyelvvizsga, és miért nem az érettségi számít a legtöbb olyan helyen, ahol a nyelvtudás követelmény?
- Miért küldenek olyan sok alsó tagozatos gyereket szakszolgálathoz?

Talán nem is lesz elég a rendelkezésre álló közel egy óra...

Vendégeim:
Hublik Ildikó, főigazgató; Budenz József Általános Iskola és Gimnázium,
Berczelédi Zsolt, igazgató; Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium
Setényi János, intézetvezető; Mathias Corvinus Collegium, Tanuláskutató Intézet

fotó:
budenznet.edu.hu
korosi.hu

A Nemzetközi Gyermeknap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, az egymás közti megértésre, a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemre. A Nemzetközi Gyermeknapot hazánkban május utolsó vasárnapján ünnepeljük.
Dr. Németh Ferenc, a Százak Tanácsa 82 éves tagja, születése óta Farádon él. Harminc évet töltött általános iskolai tanári pályán, magyar-történelem és pedagógia szakos. 1970-1992 között igazgatóként tevékenykedett Szilsárkányban és Farádon, majd a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes főiskolai docense, nemzetközi borbíró lett. A Nemzetközi Gyermeknap közeledtével farádi gyermekkoráról, a szülői szeretetről, a szülőföld, a Hanság szépségéről, tanári munkájáról, családjáról, a nevelésről, valamint a minket körülvevő kis és nagy közösségek szeretetének fontosságáról beszélgettünk.
(fotók: Sallai Éva)

Az első világháborút követően a kommunista Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. 1921. április 14-én Horthy kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Nánay Mihállyal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürti István Egyetem tanárképző kar docensével, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk

Szakértőink: a Magyar Külügyi Intézet munkatársai: Ramachandra Byrappa, vezető kutató, és Lévai Dániel kutató.

Nemzeti Összetartozás Napja. A 105 évvel ezelőtti trianoni döntésről, majd aktuális politikai eseményekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.