Húsvéti hagyományokról, összetartozásról Csibi Krisztina parlamenti képviselővel
Szerkesztő: Szikora József

A rómaiak annakidején kegyetlenül elpusztították a punokat. Karthágót fölgyújtották, házaikat, lerombolták és földjeiket sóval szórták föl, hogy még növény se teremjen ott soha többé. Az ok nem politikai volt, hanem elsősorban vallási. A helyes vallási érzékkel rendelkező és más vallások iránt oly türelmes rómaiak még az írmagját is ki akarták irtani az olyan vallásnak és népnek, amely saját gyermekeit áldozta föl istenei kiengesztelésére. A régészek találtak egy barlangot, amelyben 600 feláldozott csecsemő holtteste volt! De mi ez az évente több millió magzatgyilkossághoz képest, amikor a szülők gyermekeiket áldozzák föl a kényelem-isten oltárán?!

Kárpáti Sándor atya, a Váci Egyházmegye nyugalmazott papja írja a fentieket. Sándor atyával arról beszélgetünk, hogy lehet-e, kell-e Istent engesztelni.

Idén már negyvennyolcadik alkalommal zajlott le Sárváron a Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat és Tábor elnevezésű rendezvény. Hogyan kezdődött e közel ötvenéves irodalmi rendezvény, mi a szerepe ebben Srávárnak? Lett-e az egykor sárvári költőpalántákból koszorús költő, s feltételezhető-e hasonló a mai fiatal pályázókról? Többek között e témákról beszélgetünk Mezey Katalin Kossuth-díjas költővel, aki kezdet óta résztvevője,az utóbbi évtizedekben pedig a szervezőmunka mellett zsűrielnöke is Sárvári Irodami Tábornak.

Bukovinai székelyek, magyarországi németek, Felvidékről idetelepített magyarok hagyományainak közös őrzője a Völgység, Csibi Krisztina parlamenti képviselő szűkebb pátriája. Mintha ez is predestinálná, hogy a nemzeti összetartozás apostola legyen. Akár elrendeltetett, akár nem, Csibi Krisztina -- most már országgyűlési képviselőként -- vállalja ezt az örökséget. Vállalja és tesz is érte.

Hogyan ünneplik szűkebb hazájában a húsvétot? Hogyan ápolja a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János örökségét, akinek megüresedett parlamenti helyére őt választották meg 2025 januárjában?

Többek között e kérdésekről beszélgettünk Csibi Krisztinával, aki egy héttel húsvét előtt az Országházban fogadta a Katolikus Rádió munkatársát.

1927-ben mutatták be az első magyar szentmisét Párizsban, s azóta -- kilencvennyolc éve -- rendszeresen végeznek magyar nyelven liturgiát az ottani magyar közösség számára. 2016. óta nincs kinevezett párizsi magyar lelkész, viszont két francia pap is vállalja ezt a szolgálatot, S mindeketten beszélnek, egyikük ír is magyarul! Minderről Gonthierné Romhányi Annától, a Párizsi Magyar Katolikus Misszió Gazdasági Tanácsának alelnökétől hallunk. A Vele Budapesten készített beszélgetés összefoglalót ad a Misszió múltjáról és jelenéről. Szó esik emellett többek között arról, hogy miként tekintenek a franciák a magyarokra, s Párizsban is tapasztalható-e, hogy a nyugati világ elfordul a keresztény hitétől..

2024 novemberének végén tartották Esztergomban az évente szokásos Lelkipásztori-teológiai napokat. A Tesszaloniki levélből vett mottó -- szüntelenül imádkozzatok -- jegyében zajló konferencia házigazdája Fábry Kornél segédpüspök, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója volt. Műsorunkban meghallgatunk egy részletet Csépányi Gábornak, az Esztergomi Szeminárium spirituálisának előadásából, majd a vele készített interjú következik -- természetesen az imádságról.

Meglepő lehet az a molinó, amellyel a Budaőrs, illetve Budakeszi térségében autózók találkozhatnak az utóbbi időben. "Járjatok templomba" -- hirdeti szép, nagy betűkkel a felirat. Lengyel Csabát és Balczó Pétert a „Járjatok templomba” kampány elindítóit Szikora József kérdezte.

Értjük-e a mai társadalmi mozgásokat, tudjuk-e egyálalán, hogy mi történik? A közelmúltban jelent meg a Mértékadó magazinban Baranyai Béla tanulmánya Lehetőség megértésre címmel. A Magyar Kurír és az Új Ember vezető szerkesztőjével a fenti kérdésekről is beszélgetünk Carl Trueman A modern én felemelkedése és diadala című munkája kapcsán.

1945. március 23-án Litéren halt vértanúhalált Bódi Mária Magdolna. Mindszenty József, akkori veszprémi püspök éppen nyolcvan évvel ezelőtt elindította a boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát, de a kommunizmus megakasztotta a folyamatot. A rendszerváltoztatás után Márfi Gyula érsek indította újra, s most Udvardy György érsek vezetésével jutunk el Magdi boldoggá avatásához. Ferenc pápa 2024. május 23-án hirdette ki a boldoggá avatás dekrétumát, majd Erdő Péter bíborost bízta meg, hogy idén április 26-án Veszprémben ünnepi liturgia keretében kihirdesse Isten szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását.
A boldoggá avatásra tíz–tizenkétezer zarándokot várnak, ennek részleteiről a www.bodimariamagdolna.hu honlap ad tájékoztatást.
Udvardi György érsekkel Veszprémben beszélgettünk a Magdi boldoggá avatását bejelentő sajtótájékoztató után. (fotó: Veszprémi Érsekség)

2024 novemberének végén tartották Esztergomban az évente szokásos Lelkipásztori-teológiai napokat. A Tesszaloniki levélből vett mottó -- szüntelenül imádkozzatok -- jegyében zajló konferencia házigazdája Fábry Kornél segédpüspök, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója volt. Műsorunkban meghallgatunk egy részletet Csépányi Gábornak, az Esztergomi Szeminárium spirituálisának előadásából, majd a vele készített interjú következik -- természetesen az imádságról.