Kerengő

50 éve, május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros, herceg-prímás Esztergomi érsek. Milyen alak rajzolódik ki ma 50 év után? Miben volt hajlíthatatlan? Amellett, hogy ma csodáljuk példás kiállását, miért volt ez nehéz a korabeli kommunista államnak, amerikai követségnek, de még az egyháznak is? Tanítják-e ma Mindszentyt a középiskolákban? Élete, példája mit üzenhet a mai nemzedéknek?
Szakértőnk Dr. Kovács Örs , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.

300 éve, hogy Lancsics Bonifác bencés szerzetes, teológus Dömölkre érkezve hirdetett és vélhetőleg akkor hangzott el először nyilvánosság előtt Nagyboldogasszony Napjára Mária- zarándoklatot g előtt a „Boldogasszony Anyánk” ének. Ez alkalomból augusztus 16-án nagyszabású ünnepségre kerül sor,. A szervezők hívják valamennyi magyarországi és külhoni magyar Mária búcsújáró és zarándokhely képviselőjét az ünnepségre és az azt követő esti szabadtéri szentmisére. A fő szervezővel , Németh Tiborral a Kresznerics Ferenc Könyvtár vezetőjével, a Kresznerics alapítvány vezetőjével, Németh Zoltán plébánossal, Fehér László polgármesterrel és Pesti Arnold önkormányzati képviselővel, a Soltis Lajos színház vezetőjével beszélgetünk.

A kutya meg az ember.
Meg a macska meg az ember.
Meg az összes házi kedvenc meg az ember.
Milyen ma a kutya meg az ember viszonya? Tágabban értelmezve: milyen az emberek és az úgynevezett házi kedvencek viszonya?
Mennyire felkészültek a gazdák? Mennyire vannak tekintettel az emberek közötti együttélés írott- vagy íratlan szabályaira? Mennyire vannak tekintettel az állataikra?
És mit tegyen az az ember, aki a bejárati ajtaja előtt, a lábtörlőjén minden reggel egy macskát talál. Nem a saját macskáját. Rosszabb esetben csak a macska - idézőjelben - lába nyomát.
És kit szeretnek jobban a gazdák: a kutyájukat, vagy a másik embert? És ha az a másik ember történetesen a saját gyermekük?

Lehet, hogy a téma kicsit megosztó?

Vendégeim:
Dr. Vetter Szilvia, a Semmelweis Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője
Dr. Topál József, kutatócsoport vezető, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport

A kutya meg az ember.
Meg a macska meg az ember.
Meg az összes házi kedvenc meg az ember.
Milyen ma a kutya meg az ember viszonya? Tágabban értelmezve: milyen az emberek és az úgynevezett házi kedvencek viszonya?
Mennyire felkészültek a gazdák? Mennyire vannak tekintettel az emberek közötti együttélés írott- vagy íratlan szabályaira? Mennyire vannak tekintettel az állataikra?
És mit tegyen az az ember, aki a bejárati ajtaja előtt, a lábtörlőjén minden reggel egy macskát talál. Nem a saját macskáját. Rosszabb esetben csak a macska - idézőjelben - lába nyomát.
És kit szeretnek jobban a gazdák: a kutyájukat, vagy a másik embert? És ha az a másik ember történetesen a saját gyermekük?

Lehet, hogy a téma kicsit megosztó?

Vendégeim:
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője
Dr. Topál József, kutatócsoport vezető, HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Pszichobiológiai Kutatócsoport



fotó: regikonyvek.hu

Történelmi terheink címmel folytatódik idén tavasszal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ingyenes szabadegyeteme, amelyen a kommunista diktatúrához köthető egyéni és közösségi megrázkódtatásokra, különös tekintettel a politikai rendőrség működéséből fakadó sebek feldolgozására fókuszálnak. Április 16-án Tegzesné Bibó Borbála, Bibó István lánya volt az előadássorozat vendége, akivel édesapja emlékéről és a megbocsátás erejéről dr. Szekér Nóra történész, az ÁBTL Kutatási Osztályának vezetője beszélgetett.
Bibó Borbála az 1956-os forradalmat kisgyermekként élte meg; hét éves volt, amikor édesapját letartóztatták és tizennégy, amikor újra találkozhattak. A hátrányos megkülönböztetés édesapja szabadulása, sőt halála után is osztályrésze volt: útlevélmegvonással és a továbbtanulás lehetőségének korlátozásával.A beszélgetésből megtudhattuk, mit jelentett a Kádár-korszakban Bibó István gyermekeként élni, és a megpróbáltatások között kik adtak számukra erőt, lelki támaszt, segítséget. Ez a rendhegyó történelemóra, a mély és őszinte beszélgetés közelebb vitt minket a korszak és a transzgenerációs traumák megismeréséhez, a történelem fájdalmas emlékeinek személyes és családi feldolgozásához. A szabadegyetemi előadást követően műsorunknak interjút adott Tegzesné Bibó Borbála és Szekér Nóra történész.
(fotó: www.abtl.hu és Sallai Éva)

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda a közvetlen uniós források szakértője, az EU pályázatokon megszerezhető pénzek hazai képviselője. Dr. Petri Bernadett-tel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatójával, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossal beszélgetünk. (fotó: Magyar Fejlesztésösztönző Iroda )

Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel beszélgetünk Ferenc pápa személyéről, örökségéről, valamint a halálát követő időszak történéseiről: a temetésről, az Egyház teendőiről, és a hamarosan megkezdődő konklávéról.

„A szenvedést, mely jelen volt életem utolsó időszakában, a világ békéjéért és a népek közötti testvériségért ajánlottam fel az Úrnak” - írta a Szentatya Húsvét hétfőn nyilvánosságra hozott, két évvel ezelőtt írt végakaratában.

A Hagyományok Háza április 3-án és 4-én mutatta be az első Népművészeti Jelentést és a szektor digitális innovációit a Szakmai Napok 2025 című rendezvény keretében. A Hagyományok Háza gondozásában megjelent Népművészeti Jelentés a magyar népművészet helyzetéről ad képet komplex kutatási adatok alapján. Az egy éve bemutatott Folk_ME platform sikerei nyomán elindult a Hagyományok Háza legújabb digitális oktatási innovációja is, a kézműves mesterségeket felölelő Craft_ME, amelyet a tanácskozás második napján ismerhetett meg a szakmai közönség. A nemzetközi eseményre a hazai és a határon túli magyar résztvevők mellett 15 országból érkeztek szakemberek.
Mai műsorunkban Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával, a Szakmai Napok céljáról, eredményeiről, a Népművészeti Jelentés tartalmáról, a Hagyományok Háza jelenéről és a jövőre vonatkozó feladatairól, a néphagyomány oktatásának innovatív megközelítéséről beszélgetünk.
„A népművészet nem csupán örökség, hanem jövőformáló erő is – a Népművészeti Jelentés segít megérteni e kulturális mozgalom működését és fejlődését, és az a célja, hogy adatain és javaslatain keresztül hidat építsen múlt és jövő között.” – fogalmazta meg gondolatait a Népművészeti Jelentés kapcsán Both Miklós a Szakmai Napok nyitó előadásán.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

Az USA új kormányának intézkedései során megállapítható, hogy klíma-realista energiapolitikát fog megvalósítani. Erről beszélgetünk Petz Ernővel, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával.

Vendégeim: Erőss Réka, Erőss Loránd és Zakariás Tamás.

50 éve, május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros, herceg-prímás Esztergomi érsek. Milyen alak rajzolódik ki ma 50 év után? Miben volt hajlíthatatlan? Amellett, hogy ma csodáljuk példás kiállását, miért volt ez nehéz a korabeli kommunista államnak, amerikai követségnek, de még az egyháznak is? Tanítják-e ma Mindszentyt a középiskolákban? Élete, példája mit üzenhet a mai nemzedéknek?
Szakértőnk Dr. Kovács Örs , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.

Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet és volt konzul, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet és volt konzul, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A Jogsegélyben a Polgári törvénykönyv első könyvéről lesz szó. Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

A Táncsics Mihály Gimnázium (1948 előtt: Somssich Pál Gimnázium), a jövőre 220 éves intézmény, Kaposvár első és leghíresebb középiskolája. A Somssich-Táncsics Napok keretében, április 8-án első alkalommal adták át a Somssich-díjat, melyet dr. Szijártó István az irodalomtudományok kandidátusa, az iskola egykori diákja, későbbi tanára, Kaposvár díszpolgára vehetett át. Tanár úr a Somssich-díj átvételét követően interjút adott műsorunknak. Úgy véli: " Az elismerések mindig olyanok, hogy egy idő múltán, ha az emberha elég sokáig él, utolérik. Engem először igazán komolyan a szülővárosom díszpolgársága ért utol, és nagyon meghatódtam, mert hiszen évtizedekkel korábban elkerültem már, és ezt a hajdani tanítványaimtól és barátaimtól, gimnáziumi meg főiskolai tanári munkám jutalmaként rögzítettem. Gyergyai Albert szavaival: "A gyökerek nem csak kötnek, a gyökerek támasztanak is." Tehát az ember nem véletlenül születik valahova, és az sem véletlen, hogy mit tart az életében fontosnak. Ez vonatkozik ezekre az elismerésekre, amelyeket hálás szívvel fogadtam, tudva ugyanakkor, hogy százak és ezrek vannak, akik mindezt hasonlóképpen megérdemelnék. Úgy érzem, Szent Ágoston szavaival szólva: Pondus meum, amor mei, tehát: Annyit érek, amennyit a szeretetem."
(fotó: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)