Akvarell

Áprilistól az Operett Színházban látható a felújított Hófehérke táncjáték, amely a 20 évvel ezelőtti budapesti ősbemutató óta hatalmas hazai és nemzetközi sikert aratott. Hófehérke és a gonosz mostoha, valamint a hét szeretni való törpe története Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula virtuóz és humoros koreográfiájával, Velich Rita pazar jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg.

"Olvasom a verseit, és döbbenet fog el, mert az örökkévalóság fuvallatát érzem, hogy nem több az életünk, mint egy hópehely, és az idő szomorúsága végtelen." - írja Tóth Erzsébet, a költőtárs, Acsai Roland legújabb könyvéről. A „Gerlefény” című kötet a sok dalú és sokoldalú alkotó újabb korszakát összegzi. Az 1975-ben született Radnóti-, és Zelk Zoltán-díjas szerző Nagy György András vendége volt a Katolikus rádió stúdiójában.

Hogy mit rejt a gödöllői kastély déli szárnya? Nem mást, mint az első magyar színháztermek egyikét. Tháliának ez a kis birodalma a XVIII. század végétől a kiegyezésig működött itt. Hosszú kényszerszünet következett, s ma a helyreállított változat fogadja a nézőket. Ők egyébként másfajta kulisszatitkokba is bepillanthatnak az április 4-én induló színészportré-sorozat keretében. A beszélgetőestek szerkesztője Dózsa-Kádár Nóra, a kérdező pedig Dózsa Zoltán. Azonban ezúttal még az utóbbi ad válaszokat Kovács Éva Rebeccának.

A száz éve született Kemény Henriket, a Kossuth-díjas művészt, mindenki Vitéz Lászlóját is köszönti az a kiállítás, amelynek címe: „A világ bábjai, a bábok arcai”. Az ötletgazda Facsar-Veszeczky Andrea nemcsak mozgatja és készíti a figurákat, hanem gyűjti is azokat a világot járva. A tárlat az április 4-i megnyitót követően május 2-ig tekinthető meg Bicskén, a Petőfi Művelődési Központban. A Hokkedli Színház egyik alapítójával Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Képek: Vendégeink a Katolikus rádióban: Acsai Roland és Dózsa Zoltán

Egy ghánai képzőművész, Patrick Turkson kiállítása nyílik április 8-án a Képzőművészeti Egyetem aulájában, Újraszőtt mintázatok címmel. Az alkotások alapanyaga az Atlanti-óceánból gyűjtött műagyag hulladék, ebből készülnek azok a szövetek, melyek művészi alkotásokká válhatnak. Patrik Turkson kiállításán nyolc nagyméretű, installatív mű látható, ezek színes fragmentumokból álló fali objektek. A művész a ghánai kortárs képzőművészet jelentős alakja, a Takoradi Műszaki Egyetem Művészeti Karának vezető docense. Rendszeresen szerepel nemzetközi természetművészeti és land art tárlatokon, különösen a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájában. Alkotásait hatalmas figyelem kíséri szerte a világon, műveit bemutatták többek között az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Dél-Afrika, Szenegál, Kanada, Németország, Dánia és Franciaország kiállítótereiben is. Dr. Erős Istvánnal, a Képzőművészeti Egyetem rektorával Tóth Zsófia beszélgetett a tárlatról, és arról, hogyan kerültek kapcsolatba Patrik Turksonnal.

Nagyböjti húsvétváró hangversenyre hív mindenkit a Carmine Celebrat Kórus a Budapest-Kelenföldi Szent Gellért templomba április 6-án vasárnap 16 órára. Nádasdi János, a Magyar Rádió Énekkarának énekese beszél az együttesről és a programról Kövesdy Zsuzsának.

A bélyegtervezés a bélyegekre alkalmazott grafikai tervezés. Sok ezer terv készült azóta, hogy 1840-ben Viktória királynő profilos mellszobrát elfogadták a Penny Black bélyegre; egyes tervek nagyon sikeresnek, mások kevésbé sikeresnek bizonyultak. Természetesen a bélyegtervezést is megismerhetjük akkor, ha ellátogatunk a bélyegmúzeumba. Így tett Fazekas Gyöngyvér is és megkérdezte Szabó Jenőt, a múzeum igazgatóját a bélyegtervekről és ünnepi bélyegekről.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Április 4. és 6. között újra a margitszigeti Kristály Színtér várja az olvasókat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválra. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló rendezvény idén rendhagyó módon a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, miközben a könyvbemutatók mellett filmpremierre, valamint eddig soha nem látott kísérleti programokra is sor kerül majd. Mindezekről Valuska László, a Margó fesztiváligazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A rendezvény programkínálatáról bővebben a margofeszt.hu oldalon tájékozódhatnak.

Hamvas Béla Kossuth-díjas író, filozófus, esztéta és könyvtáros egy evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot 1897-ben. Számára az írás a mindennapok részéhez tartozott, műfajául pedig az esszét választotta.
Művei közül kiemelkedik „A bor filozófiája” című esszéje, mely nem csupán a borról, annak élvezetéről, gyönyöréről és kulturális jelentőségéről szól, hanem nemzetről, hitről, személyes és társadalmi értékekről, normákról, azaz tulajdonképpen az egész életről.
A közismert alkotásból ezúttal színházi előadás született, amit még január 31-én mutatott be a Magyar Színház, és melyben Hamvas egy másik korszakos remekművéből, a Karneválból is hallhatunk részleteket. Szatmári Attilát, a darab főszereplőjét Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.
A bor filozófiája című előadás legközelebb április 17-én, 19 óra 30 perckor lesz látható a Magyar Színház Sinkovits Imre termében.

A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a 20. század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól egészen a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat.
A kötet szerkesztői külön hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözze. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.

A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter

Tündérországot is megidézi Benedekffy Katalin a Magyar Művészeti akadémia Essentia Artis című programsorozatának egyik tematikus napján. A FolkulTúra-est nem más, mint kalandozás a népművészet világában, méghozzá gyerekekkel. Ugyanakkor a Magyar Arany Érdemkereszttel -és Príma-díjjal kitüntette énekművész a felnőtteket is utazásra invitálja egy az opera- és operettirodalom legszebb darabjaiból nyújtott válogatással. (Betegség miatt a "Lélek rejtelmei" előadás csak májusban lesz látható, az MMA összművészeti programsorozatának további eseményeiről pedig a világhálón lehet tájékozódni.) A kérdező: Nagy György András.

Mitől is válik ikonikussá egy előadó? Erre a kérdésre keresi a választ Nádasi Veronika. A Budapesti Operettszínházban a Carmen-musical címszerepében és az István, a király Saroltjaként is látható énekes-színésznő azt ígéri, hogy Hello, Barbra című önálló estje a Kálmán Imre Teátrumban felelettel szolgálhat. (Március 28-án ás 29-én). Ungvári Judit interjúja rögtön egy kis névmagyarázattal kezdődik: hogyan is kell kiejteni azt, hogy "Streisand".

Mécs Károlyra, a Nemzet Művészére emlékezünk március 30-án, vasárnap 15 óra 4 perctől a Páholy és pódium című műsorunkban. Albert Gábor Ezüst óriás című novellája elevenedik meg az ő hangjával, illetve újrahallgathatják Elek Szilvia hangjátékát: "Uram mily sötétek a te döntéseid", amelyben a Kossuth-nagydíjas színész Georg Friedrich Händelt alakítja.

Sok helyen bezártak a kisebb galériák a fővárosban, ezért nagy hír, hogy a Kortárs Női Reflexiók Fórumának kezdeményezésére most új galéria nyílt a belváros szívében, a Szervitafő térre nyíló Bárczi István utca elején...Kövesdy Zsuzsa tájékoztat az eseményről.

Több fényt! – Mehr licht! címmel nyílt meg februárban Kovács Gombos Gábor festőművész legújabb kiállítása a Magyarországi Németek Házában. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett alkotó hosszú évek óta működik együtt a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetségével, azaz a Fudakkal. Festményei a fény transzcendens irányát tárják elénk kivételes harmóniával. Kovács Gombos Gábor március 22-én személyes tárlatvezetésre várta az érdeklődőket a kiállítótérben. A művésszel Tóth Zsófia beszélget.

A Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig Isztambultól Adanáig, mely gyűjtőút során világossá vált, hogy a török és a magyar népzene között olyan hasonlóságok vannak, amelyek gyökereinkig nyúlnak vissza. A film rendezője Kázsmér Kálmán és társ-forgatókönyvírója Fazekas István lesz stúdiónk vendége. Őket kérdezi Fazekas Gyöngyvér az alkotásról.

A padon – apa születik című előadásban három férfit ismerhetünk meg, akik várták gyermekük érkezését, de mindannyiuk élete megváltozott, miután a picik idő előtt jöttek a világra. A képzeletszínházi előadás az ő élményeiket, vívódásaikat mutatja be, találkozásukat ezzel a váratlan, küzdelmes helyzettel. A Várkert Bazárban bemutatott színdarab most új befogadó helyszínt keres, erre írt ki pályázatot a Koraszülöttekért Országos Egyesülettel. Erről részletesen itt tájékozódhatnak:
https://koraszulott.com/palyazati-felhivas-legyel-reszese-egy-kulonleges-szinhazi-elmenynek/

A fiú, aki mindent el akart mesélni - Egy elveszett Jókai-önéletrajz" címmel Kiss A. Kriszta Jókai-kutató írt gyermekeknek könyvet az írófejedelem születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A szerzővel Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Az Új Ember Könyvesboltjában kapható Afréka 3 című kötetről múlt héten kezdett beszélgetésünk második részében Tóth Zsófia folytatja Fodor Réka orvossal a nigériai széleskörű missziós szolgálat bemutatását.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

zenei szerkesztő: Bögös Henrietta


II. János Pál pápa személyes hangvételű könyvében pappá szentelése 50. évfordulója kapcsán hivatása felismerésének, kialakulásának belső történetéről vall, melyből most egy részlet következik:
„A háború kitörése eltávolított tanulmányaimtól és az egyetemi környezettől. Ebben az időszakban veszítettem el édesapámat, az utolsó személyt, aki még megmaradt legközelebbi családtagjaim közül. Tárgyilagosan nézve ez is hozzájárult ahhoz a folyamathoz, amely elszakított előző tervemtől; olyan volt mintha kitéptek volna abból a talajból, amelyen addig a pillanatig felnövekedett emberi életem. Azonban ez a folyamat nem volt egyértelműen negatív. Tudatomban egyre világosabban felvillant egy fénysugár: az Úr azt akarja, hogy pap legyek. Egy napon ezt teljes világossággal megértettem: olyan volt, mint egy belső megvilágosodás, amely magába foglalta az új hivatás örömét és biztonságát. Ez a tudat nagy belső békességgel töltött el.”

II. János Pál pápa 84 esztendősen, 2005. április 2-án hunyt el, halálának 20. évfordulója alkalmából pedig az ő önéletrajzi írásából indul új, 34 részes sorozat Rádiós regénytár című irodalmi műsorunkban. Itt az Akvarellben a nyitóepizódból hallhatnak egy rövid részletet Szélyes Imre tolmácsolásában.
Az első részt teljes egészében március 25-én 14 óra 30 perckor hallgathatják meg rádiónkban.


A Magyar Képzőművészeti Egyetem egész éves programsorozattal tiszteleg a 125 éve született Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő munkássága előtt, aki több mint hat évtizedes művészi pályája során a legkülönfélébb műfajokban és technikákban alkotott, emellett pedig művészpedagógusként is komoly örökséget hagyott maga után.
A jubileumi emlékév már januárban kezdetét vette, és egészen szeptemberig tart, mely során több kiállításra is sor kerül nemcsak a Képzőn, hanem a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. Erős Istvánt, a Képzőművészeti Egyetem rektorát Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.


„Pillanat, mely kilóg az időből” – ezt a Weöres Sándor-idézetet választotta kiállítása címéül Farkas Zsófia szobrászművész, akinek áttetsző, olykor színes üvegszobrai szinte meglepetésként örökítenek meg egy-egy kihűlt pillanatot. A szobrokban egyszerre jelenik meg az absztrakció és a geometria, a játékosság és a transzcendens. A B32 Galériában látható kiállítást a kurátorral, Máthé Andrea esztétával Zsoldos Szilvia járta be.
Farkas Zsófia üvegszobrait április 4-ig tekinthetik meg minden hétköznap 10 és 18 óra között Budapest XI. kerületében, a Bartók Béla út 32. szám alatt.


Kép: üvegszobor Farkas Zsófia kiállításáról