Kerengő

Dr. habil. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzorral, egyetemi magántanárral, a Százak Tanácsának tagjával, a szülőföld megismerésének és szeretetének jelentőségéről, természeti környezetünk bemutatásának módszertani lehetőségeiről, az iskolakertek nevelésben betöltött szerepéről beszélgetünk. Professzor asszony írásaiban hangsúlyozza, hogy a pedagógiai gyakorlatban nagy hagyományai vannak a kertkultúrának, az iskolakertnek. A kert évszázadok óta szimbóluma a nevelésnek, a felelősségteljes magatartásnak. Az iskolakertek kialakításának szükségessége, általánossá válása hazánkban Eötvös József nagyjelentőségű népoktatási törvénye nyomán vált valóra. Felmerül a kérdés: vajon élünk ma ezzel a nevelési lehetőséggel, használjuk az oktatásban?
(fotók: www.szazaktanacsa.hu)

Jogsegély: Az elmúlt adás alkalmával elkezdtük a Ptk. szerkezetével és a bevezető rendelkezéseivel való ismerkedést. A mai adásban ezt a témánkat folytatjuk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

1. Négy év börtönre ítélték Marine le Pent, és már az elsőfokú tárgyaláson öt évre eltiltották attól, hogy választáson induljon, pedig a 2 év múlva esedékes elnökválasztásnak, a jelenlegi felállás szerint, ő lenne a legesélyesebb indulója. Marine Le Pen az ítéletet és a pert politikai indíttatású támadásnak nevezte, amelynek célja, hogy eltávolítsák a politikai életből. Sikerül-e ellehetetleníteni ezzel Franciaország egyik legnépszerűbb pártját? Mi lesz a 11 millió Le Pen szavazóval, szimpatizánssal?
Szakértőnk Fejérdy Gergely a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. A múlt hétvégén négynapos magyarországi látogatáson járt Paul Richard Gallagher érsek, szentszéki államtitkár Mi a feladata a Vatikánban? Mi volt a látogatás célja? Kikkel találkozott és mit mondott?
Érszegi Márk Aurélt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadóját kérdezzük.

(fotó: Magyar Kurír)

Ötévente rendezik meg a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gasztronómiai eseményének számító világkiállításokat. Idén áprilisban Japánban, Osakában rendezik meg az expót, ahová hat hónapon át, mintegy 160 országból 25 millió látogatót várnak Vendégünk az egyik résztvevő, aki nemcsakhogy ott lesz, hanem még előadást is tart majd a magyar pavilonban.
Vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke.

A Digitális Témahét Magyarország legnagyobb digitális pedagógiai eseménye, amely ezekben a napokban ér véget. A Digitális Témahét célja, hogy a digitális eszközökkel támogatott projektpedagógia és innovatív pedagógiai módszerek terjesztésén keresztül fejlessze a tanulók digitális kompetenciáját, segítse a 21. századi képességek fejlesztését biztosító digitális pedagógiai módszerek terjesztését. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk.

Kivétel volt Bajcsy-Zsilinszky Endre.
Az ő szerepét sehogy sem lehetett letagadni.
De mi volt a helyzet valójában 1944 március 19-e, Magyarország német megszállása után?
Vendégem a kötet egyik szerkesztője, Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója.

Az 1981-ben alakult Somogyiak Baráti Köre célja, hogy a Somogyból elszármazottak számára segítse a szülőföldhöz való kötődést, szervezze a kapcsolattartást és a rendszeres somogyi látogatásokat. A Budapesten működő, mintegy 210 fős civil szervezet, főként budapesti és somogyi rendezvények révén erősíti a szülőföld iránti hűséget. Fontosnak tartják a kapcsolattartást idősebb és fiatalabb tagjaikkal egyaránt. Ennek érdekében közös kiállításokat rendeznek alkotásaikból, könyvbemutatókat tartanak, kirándulásokat szerveznek, és főzőversenyeken is részt vesznek. Sőt különdíjat alapítottak „Nagymamám is így főzte” elnevezéssel, hogy gyermekkoruk somogyi ételeinek receptjeit is megőrizzék, továbbadják. Németh Julianna, a baráti kör Somogy Polgáraiért-díjas elnöke hangsúlyozza, hogy programjaik nagy részét tagjaik kezdeményezik, és a szervezésbe is bekapcsolódnak. Mindannyian azt vallják: somogyi gyökereiket őrizniük kell, mert ez öröm és kötelesség számukra.

Energiewende konyec: avagy a túltolt német zöldítés bukása című elemzése kapcsán Dr. Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk .

Ezen a héten a felek a tűzszüneti megállapodásról tárgyaltak Rijádban, a területi kérdésekről szóló tárgyalások Moszkva kérésére csak ennek megkötése után kezdődhetnek el. Hol tartunk most, hogyan közvetít az Egyesült Államok, miért épp egy arab országban, miért maradt ki Európa, milyen béke várható, kinek lesz ez jó, és kinek nem – az sem közömbös, hol van ebben az egészben a mi békepárti Magyarországunk.

Jogsegély: Az elmúlt adás alkalmával elkezdtük a Ptk. szerkezetével és a bevezető rendelkezéseivel való ismerkedést. A mai adásban ezt a témánkat folytatjuk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Dr. habil. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzorral, egyetemi magántanárral, a Százak Tanácsának tagjával, a szülőföld megismerésének és szeretetének jelentőségéről, természeti környezetünk bemutatásának módszertani lehetőségeiről, az iskolakertek nevelésben betöltött szerepéről beszélgetünk. Professzor asszony írásaiban hangsúlyozza, hogy a pedagógiai gyakorlatban nagy hagyományai vannak a kertkultúrának, az iskolakertnek. A kert évszázadok óta szimbóluma a nevelésnek, a felelősségteljes magatartásnak. Az iskolakertek kialakításának szükségessége, általánossá válása hazánkban Eötvös József nagyjelentőségű népoktatási törvénye nyomán vált valóra. Felmerül a kérdés: vajon élünk ma ezzel a nevelési lehetőséggel, használjuk az oktatásban?
(fotók: www.szazaktanacsa.hu)

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van.
És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.
Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.
Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?
Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.
Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?
Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?
Ki ismeri a válaszokat?
És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?
Vendégeim:
Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.

fotó:
wikipedia.org

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van.
És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.
Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.
Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?
Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.
Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?
Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?
Ki ismeri a válaszokat?
És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?
Vendégeim:
Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.

fotó:
wikipedia.org

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van.
És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.
Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.
Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?
Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.
Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?
Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?
Ki ismeri a válaszokat?
És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?
Vendégeim:
Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.

fotó:
wikipedia.org