Akvarell

Mit jelent az, hogy valaki fiatal költő? Mi lesz abból, ha valaki nőként vállalja első kötete megjelentetését? Szőke Anna az első kérdésre megélte a választ, a másodikra pedig tettel felelt. Könyvének címe: „Lelkembe rekedtem suttogod”. Csak egyetlen sort idézünk most tőle: „Lassan hazatalál egy hontalan angyal”. A beszélgetőtárs: Nagy György András.

Az alkalmazott művészet tökéletes példája a kelet-ázsiai „dáncsang”. Ez a festési mód a Három Királyság korszakára visszanyúló díszítést jelent, ugyanakkor praktikus funkciója, hogy megvédi a kezelt felületet, s mintegy elfedi annak hibáit. A budapesti Koreai Kulturális Központ tárlatának címe: „Kézzel teremtett idő” egyszerre utal a hagyományos mesterségre és annak jelenkori tovább élésére is. Zsoldos Szilvia felvételén- amely a megnyitón készült – először Máriás Boglárkát a kiállítóhely munkatársát hallják, majd az alkotásokat készítő művészt: Kim Szujont, akinek a szavait Fajkuszné Kovács Ramóna tolmácsolja.

„A feleségem sok betegeskedés után szült februárius 18-án délután négy órakor, midőn én bizonyos dolgok miatt Bagotán voltam. Ezen kis fiunkat megkereszteltük 20-án Móricznak” - jegyezte fel 1825-ben Jókai Mór édesapja Komáromban, a városnak abban a részében, amely ma Szlovákiához tartozik. Hogyan készül a település a 200-dik évfordulóra? Mi az, ami most is látható a helyi múzeumban és mik a tervek? Szerdahelyi Csongor Vanya Péter történészt kérdezte a helyszínen.

Elemi erővel szólalnak meg Falusi Márton versei, mintha nélkülük üres lenne a mindenség; egyedül a bennük vagy általuk megfogant valóság a sajátunk. Hosszabb lélegzetű kompozíciók, összetett és rövidebb darabok kötött ritmusképletei váltakozva tárják elénk a panorámát. Egyéni sors és társadalmi gond, lét- és államelmélet szüntelen kavargása költészetté formálódik a nyelv és az ember határhelyzeteiben. A József Attila-díjas költő hetedik verseskötete fordulatokban, képekben gazdag, lenyűgözően sokszínű; egyszerre tragikus és játékos, barokkos és barbár, hagyományőrző és polgárpukkasztó. Radikálisan szakít a szokványossal. Falusi Mártonnal Kövesdy Zsuzsa beszélget.

Egy könyv, amelyben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb problémáit: a globális felmelegedést, a környezetpusztítást, a háborúkat, a menekültválságot, a nyomort. Mégsem vádirat az emberiség ellen, hanem felhívás egyéni és kollektív bűnbánatra, valamint azonnali, a kereszténység erényeitől átitatott cselekvésre. A Szentatya sorai még a legszomorúbb, legkilátástalanabb helyzetekben is a "jó hír" fényhozó erejével bírnak, spirituális vezérfonalul szolgálhatnak hívőnek és nem-hívőnek egyaránt. A Ferenc pápa megmondja című kötetről a Corvina kiadó vezetőjével, Király Leventével beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A kockaházat építtetők és abban élők véleményét ütközteti az értelmiség kritikájával, a korszak politikájával a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum galériájában látható tárlat. A Kádár-korszak tipikus falusi lakóházát bemutató kiállítás nyár elején nyílt és november 10-ig látogatható. A helyszínen Gyarmathy Dóra járt, aki Sári Zsolt általános főigazgató-helyettessel, a kiállítás kurátorával beszélgetett.

A népi hagyományok mai ápolásának módjai elevenednek meg azon a fotókiállításon, mely a Hagyományok Házában nyílt „Pixel és folklór – Magyar népművészet és fotográfia a 21. században” címmel. A december 18-ig megtekinthető tárlaton 24 elismert kortárs magyar fotós munkái láthatók, melyek a napjainkban jelenlévő tradíciókat mutatják be, bizonyítva, hogy azok most is velünk élnek. A fotók között olyan művészek képei is szerepelnek, mint Korniss Péter, Kása Béla, Farbaky Tamás vagy Mohos Zsófia. A kiállítás ötlete Czingel Szilviában, a Hagyományok Házához tartozó Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetőjében fogalmazódott meg először. Vele beszélgetett Tóth Zsófia.

Különleges kutyatörténeti gyűjteménnyel gazdagodott a nyár folyamán a Magyar Nemzeti Múzeum. A tavaly előkerült óriási anyagot Makó János kutyatörténeti kutató adományozta az intézménynek, vele beszélgetett Szentimrei Kristóf az úttörő felfedezésről.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Lázár Ervin legnépszerűbb meséje A Hétfejű Tündér, melyet maga az író dramatizált színművé a Négyszögletű Kerek Erdő ismert meséiből. Az előadás során megismerhetjük a közösségi lét fontosságát, a másik elfogadását, hogy a játék milyen fontos lélekemelő tevékenység és hogy mindenhez a legfontosabb dolog a szeretet. Balogh Bodor Attilával, az előadás rendezőjével és egyben zeneszerzőjével, Endrődi Ágnessel, a Fellegjárók Társulat vezetőjével és a Fellegjárók Zenekar énekesével, Gyurity Istvánnal, Bruckner Szigfrid megformálójával, valamint kollégánkkal, a színészként is dolgozó Harcsik Róberttel Csuth Judit beszélgetett.

Ősbemutatóra készül november 15-én a Budapesti Operettszínház. A Hamupipőke című előadást Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző "operettmusicalnek" nevezi. Az új bemutató mellett eddigi és új szerepeiről is mesél az előadásban Nevenincs király egyik alakítója, Magócs Ottó színművész, operetténekes, az Operettszínház művésze.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Ivan Viripajev Oxigén című előadását mutatja be a budapesti Nemzeti Színház november 4-én 19:00-kor. Az előadás rendezőjével, Pálffy Tibor színművésszel Ráthonyi Sára készített interjút.

Szerkesztő-műsorvezető: Fülöp Tamás
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

1942. május 15-én a szlovák parlament tagjaként egyetlen volt, akinek becsülete azt diktálta, hogy nemet mondjon a zsidóság kitelepítéséről szóló 68. sz. alkotmánytörvényre, hiszen keresztény volt, aki zsidó családokat bújtatott, menekülteket fogadott be. Gróf Esterházy János 56 évesen politikai fogolyként hal meg a legkegyetlenebb csehszlovák börtönben Mirovban. Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt Gubik László, az Esterházy Akadémia elnöke.

Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke Györgypál Albertről, a nagyváradi egyházmegye mártírsorsú papjáról szóló könyvét egyszerű okból írta meg: a fiatal pap példája motiválta, és a közös szálak, melyek összekötik az életüket. A könyv címe azért lett Rongyosan Isten előtt, mert Györgypál Albert halála után az egyik vincés nővér azt mondta: „Szegény olyan rongyosan ment a másvilágra, mert mindenki vágott egy darabot a ruhájából, a reverendájából (ereklyének).” Serfőző Leventét a kötet szerzőjét Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Október 10-én ünnepélyesen megnyitotta a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítását, amelyet másnap már a nagyközönség is birtokba vehetett. A csaknem 3000 négyzetméteres kiállítótérben 8 tematikus egységben több mint 3600 műtárggyal találkozhatnak a látogatók.
A Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás a múzeum közönségforgalmi tereit is érintette, ugyanis számos újdonsággal és a látogatói élményt fokozó szolgáltatással várják az érdeklődőket. Szarvas Zsuzsával, a gyűjteményi kiállítás vezető kurátorával Fülöp Tamás készített interjút.

Határokon átívelő falképciklusok: A Szent László-legenda nyomában – ezzel a címmel kerül sor október 24-én arra a nemzetközi konferenciára, amely a műemlék templomok freskóira szeretné felhívni a figyelmet, ezáltal pedig szeretné összekötni az embereket vallási felekezetektől és etnikai hovatartozástól függetlenül.
A budapesti rendezvény az ún. Oltári Múlt kezdeményezés jegyében született meg, mely ezúttal azt tűzte ki célul, hogyan kelthetők életre a középkori freskók és freskójelentek a mai digitális technológia segítségével. A második alkalommal kiírt Oltári Múlt konferencia házigazdája Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke lesz, aki Szentimrei Kristóf vendége volt rádiónk stúdiójában.

Mi történne, ha egy véletlen folytán a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, átveszi a hatalmat, és megteremt egy olyan világot, melyet az internet révén az önmagunkról kiállított kép alapján tökéletesnek gondol számunkra? Ezt az elképzelt jövőt vázolja fel Bártfai Barnabás, írói álnevén Adam Brown legújabb regénye, amely nemcsak egy izgalmas kaland lehet az olvasók számára, hanem egy mélyebb elgondolkodtatás is a mesterséges intelligencia fejlődéséről és annak potenciális veszélyeiről, miközben csontig hatoló görbe tükröt állít mai viselkedésünkről. A szerzővel Szentimrei Kristóf beszélget.