Kerengő

A Béres Gyógyszergyár honlapján egy közös fotójukon is ez a hír fogadja az érdeklődőket: Generációváltás, Béres Marcell a Béres új elnöke. Fölötte a mindenki számára ismert mottó: A nevünket adjuk az egészséghez. A Béres neve mára egybefonódott az egészséggel és az egészségmegőrzéssel. Gyógyszergyáruk Magyarország legnagyobb, magyar tulajdonú gyógyszergyára. 2023-ban a Béres nemcsak a Superbrands díjat, hanem immár 14. alkalommal a MagyarBrands díjat is elnyerte.
Mi minden kötődik Béres Marcell számára a Béres névhez, nagyapja, id. dr. Béres József találmányához, édesapja, dr. Béres József elnöki tevékenységéhez, a családi vállalkozáshoz, a hagyományokhoz?
Dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnökével és Béres Marcellel, a jelenlegi elnökkel, korábbi alelnökkel, a generációváltásról, a megvalósult álmokról, célokról és további terveikről beszélgetünk.
(fotó: www.beres.hu)

1956. október 25-ét "véres csütörtök" néven ismeri a történelemtudomány. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk. Ezen a napon az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt.

Valaha, nem is olyan régen még a Kelet Svájcának nevezték. Muszlimok és keresztények konszenzusosan együtt kormányoztak; demográfiai egyensúlyban, jó kapcsolatban és jólétben éltek. Ma az ország súlyos gazdasági, társadalmi és politikai nehézségekkel küzd, lakossága elszegényedett. Mostanában az Izrael és a Hamász közötti háború kapcsán hallunk róla sokat , hiszen Libanonról egyik legerősebb politikai és katonai tényezője a Hezbollah, amely ellen Izrael most szintén háborút vív. Hogyan tudott megerősödni a Hezbollah? Lesz-e újra Kelet Svájca Libanon, vagy belebonyolódik az Izrael elleni háborúba? És milyen helyzetben vannak ott a keresztények ma?

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára folytatva a fontosabb évfordulókat középpontba állító sorozatát, október 9-én "1984 – A képzelet vagy a kontroll éve?" címmel rendezte meg szakmai konferenciáját. A tanácskozáson előadásokat hallhattunk Orwell művének sokoldalú megközelítéséről, Magyarország helyzetéről a nemzetközi térben 1984-ben. Az előadók közül többen kiemelték az 1956-os forradalom és szabadságharc szükségszerűségét és jelentőségét.
Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Tudományos Főosztály Kutatási Osztályának osztályvezetőjével, a szakmai konferencia egyik szervezőjével, a tanácskozást követően beszélgettünk. Véleménye szerint "A párt tanult 1956 tapasztalataiból, és miközben a társadalom felé megfogalmazta az igazolhatatlan és a hatalmi céljait szolgáló ellenforradalmi összeesküvés tételét, a saját berkein belül szembenézett azzal a kérdéssel, hogy mi is történt Magyarországon 1956-ban? Erről tanúskodnak azok a "szigorúan titkos" állambiztonsági összefoglaló elemzések, amelyek már a realitásokat figyelembevéve, több száz oldalon vonják le a történtek tanulságait."
(fotó: www.abtl.hu)

Magyarország 1956 nyarán gazdaságilag a csőd szélén táncolt, egyre mélyülő politikai válságba került, a társadalmi feszültségek robbanással fenyegettek. Nánay Mihály történésszel, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk.

Vendégem Kiss Imre, elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Roska Tamás volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának az alapító dékánja. Az egyetemet 1635-ben, Nagyszombatban alapították, majd a rendszerváltozást követően, 1992-ben alapították újra. De az Információs Technológiai Kar későbbi. 1998. júniusában alapította a Püspöki Konferencia, melyet egyetemi fakultásnak az állami hatóságok 2001-ben ismertek el. Akkor még hiányzott a nevéből a bionika. Kicsit később változott a neve is, Információs Technológiai és Bionikai Karrá.
Roska Tamásnak, mint alapító dékánnak kulcsszerepe volt a kar megszervezésében. Emlékére konferenciát szerveztek 2024. októberében.
Vendégem Szolgay Péter professzor emeritus.

Az 1919-ben alapított és 2014 óta ismét a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként működő Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. Az elmúlt években megújult múzeumhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár is.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jelentőségéről, gyűjteményeiről, kiállításairól és őszi rendezvényeiről dr. Fajcsák Györgyi igazgatóval, főmúzeológussal, a Kínai gyűjtemény kurátorával beszélgetünk.
(fotók: https://hoppmuseum.hu és Veres Ádám)

1989 óta évente rendezik meg a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát. 1992-től már valódi világverseny. Erdősné Dr. Németh Ágnes egyetemi adjunktussal, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnökével beszélgetünk, aki pár hete magas pozicót tölt be nemzetközi szervezetben.

1989 óta évente rendezik meg a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát. 1992-től már valódi világverseny. Erdősné Dr. Németh Ágnes egyetemi adjunktussal, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnökével beszélgetünk, aki pár hete magas pozicót tölt be nemzetközi szervezetben.

Speidl Biankával, a Századvég Politikai Elemzések Központja vezető kutatójával beszélgettünk egy korábbi műsorunkban.