Akvarell

Gasztronómiai szakértő, író, szerkesztő, tanácsadó, sőt mi több „foodstylist”. Utóbbi minőségében például sok hazai és külföldi filmben segített, ha egy-egy jelenet étkezésről szólt. Csíki Sándor ezúttal saját képeit, festményeit tálalja. Nagy György András kérdezte őt. A tárlat a budapesti Aranytíz galériában július 21.ig látogatható.

Ha valakinek azt mondjuk Carmen, akkor is elkezdi dúdolni az opera dallamait, ha nem rajongója a műfajnak. Ám lassan rá kell hangolódni valami másra. Az közismert történetet újfajta feldolgozását a Budapesti Operettszínház kínálja a közönségnek. Hogy egy világhírű mjuzikelszerző mit tud kihozni a darabból és nem mellesleg a fellépőkből. Erről is szól Ungvári Judit beszélgetése, amit az egyik címszereplővel, Nádasi Veronikával készített.

Rudyard Kipling két novellája hallható két-két részben július 6. és 9. között a Katolikus rádióban, a Regénytárban. Az egyik egy fehér fókáról, a másik pedig egy indiai szürke mongúzról szól. A részleteket Nagy György András ismerteti.

Kép: Csíki Sándor a kiállításon

Koszorús Ferenc az elmúlt 80 év történelmének szimbolikus alakja. Élete és az a katonai akció, amelyben fegyveres erővel akadályozta meg a budapesti zsidók deportálását tanúságtétel egy értékrend mellett és egy diktatúra embertelenségével szemben. Az ő életútja annak a nemzedéknek a küzdelmeiről is szól, amelyiknek a sorsát két diktatúra árnyékolta be. Két olyan diktatúra, ahol szilárd erkölcsi alapállással embernek maradni megpróbáltatások sokaságát jelentette. A Koszorús Ferenc előtti tisztelgés a zsidóság üldöztetésének elítélését is jelenti, hiszen akciójára nem lett volna szükség, ha ezek az emberiség ellenes törvények nem születtek volna meg. A megemlékezésre július 5-én 10 órakor a várbeli Koszorús szobornál kerül sor. A 80. évfordulón Hantó Zsuzsa történésszel beszélget Kövesdy Zsuzsa.

Idén is a nyári fesztiválszezon egyik unikuma lesz a DENAGYVILÁG Fesztivál Szigetmonostorban, amely remek előadókkal, különleges udvarokkal és az egész család számára vonzó programokkal - második ízben várja a közönséget ehhez a Budapesthez közeli, varázslatos helyszínen a Szentendrei-sziget ölelésében. Varga Kornéllal, a Denagyvilág alapítójával Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Magyar rocktörténet képregényben. Már a második része jelent meg ennek a meglepő történetmesélésnek, mely a rendszerváltás körüli időszakot, az 1980-as és 90-es évek legendás együtteseit, előadóit és előadásait veszi górcső alá. A Magyar Zene Házában mutatták be a magyar rock „felnőttkoráról” szóló kötetet, amit Haragos Péter és Felvidéki Miklós öntött képekbe, és ahogy az első résznek, úgy a mostani másodiknak is Kántor Mihály a szerzője. Elsőként őt, majd a könyvben is szereplő Vincze Lilla eMeRTon-díjas énekesnőt, szövegírót hallják. Az eseményen Zsoldos Szilvia járt.
A többrészes kötet a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával, a Képes Krónikák Kiadó gondozásában jelent meg, és már kapható a könyvesboltokban.

A június 27-től 30-ig tartó Dombos Fest még 24 évvel ezelőtt jött létre a vajdasági Kishegyesen, közösségi összefogással egy szemétdomb helyén, azóta pedig a térség legkedveltebb összművészeti fesztiváljává nőtte ki magát. A különleges rendezvény minden évben elvarázsolódásra hívja az érdeklődőket a csodálatos löszfal tövében, amelyet fényfestők tesznek egészen egyedivé, új dimenziót adva a térnek. Horváth Lászlóval, a Dombos Fest alapító-művészeti vezetőjével Fazekas Gyöngyvér beszélgetett a fesztivál hátteréről és programjairól.

Azt nyilatkozta, hogy a komolyzene az anyanyelve, ám ezzel együtt az Év Könnyűzeneszerzője Díjat is elnyerte már. Hegedűs, énekes és nem mellesleg tanár, akinek a nevéhez a koncertek és a lemezek, valamint a színházi előadások mellett kötődik mesemusical és megvalósult álomként még film is. Számára a nyár feladatokkal teljes, ott lesz például Kapolcson, a Művészetek Völgyében is július 19. és 28. között. Szirtes Edina Mókussal Nagy György András beszélgetett.

Giacomo Puccini Manon Lescaut c. operáját mutatta be Európa egyetlen kisebbségi operaháza, a Kolozsvári Magyar Opera. Kürthy András, napjaink egyik legnevesebb rendezője, a műfaj kiemelkedő képviselője vitte színre a darabot. A budapesti Operaházban eltöltött évek után önállóan dolgozva operaelőadásokat rendezett Európában, Amerikában, Kínában. Régóta együttműködik romániai zenei intézményekkel, operákat állított színpadra Iasiban, Craiován és természetesen Kolozsváron. A Román Nemzeti Operában Bellini Puritánok c. darabját rendezte, a Kolozsvári Magyar Operában korábban Verdi Simon Boccanegráját és Macbeth-jét, utóbb pedig Donizetti Szerelmi Elixirjét állította színpadra. Több, mint 30 éve rendez Kolozsváron, munkája elismeréseként az operaház tiszteletbeli tagja lett, amit szép Gyula igazgató jelentett be, a Manon Lescaut bemutatója után.
Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja a Művészetek Völgye ismét rengeteg zenével, irodalommal, művészettel, vidám fesztiválozókkal tölti meg 10 napon át Kapolcs, Vigántpetend és Taliándörögd utcáit. Július 19. és 28. között közel háromezer program közül lehet majd válogatni. Napi csaknem 300 program közül válogathatnak az érdeklődők. Az idei évtől a fesztivál külön gondolt azokra is, akik csak egy-egy napra tudnak kiszakadni, számukra külön buszjáratokat indít Budapestről és vissza, hogy ők is elcsíphessenek egy kicsit a Völgy-hangulatból, mindenki átélhesse a számára ideális Völgy-napot. Jakab Natália fesztiváligazgatóval Tóth Zsófia arról is beszélgetett, milyen újdonságokkal találkozhatunk idén.

KOPORTOS. Balázs József regényéből E. Román Kata szerkesztő, Dévény Mária zenei szerkesztő és Horváth János hangmérnök készített értő feldolgozást. A szöveget Kaszás Gergő olvassa fel Rádiós Regénytárunkban, a csütörtöki, azaz a 2. részből adunk ízelítőt.

A magyar népmesét, a hagyományos mesemondást és a szövegfolklórt népszerűsíti a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség, amely fennállásának első évfordulóját ünnepli. A szövetség legfontosabb céljának azt tartja, hogy minél több ember hallgathasson élőszóban népmesét minőségi előadás formájában, ennek érdekében pedig a mesemondó tanfolyamok, műhelyek feltérképezését, népszerűsítését is feladatának tekinti. Pintér Zsolttal, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség elnökével Tóth Zsófia beszélget elsőként arról, miképp került kapcsolatba a népmesemondással.

A 95. Ünnepi Könyvhétre gazdag terméssel jelentkezett a Fekete Sas Könyvkiadó, melyből már a múlt csütörtöki Akvarellben is bemutattunk két kötetet. A kiadó három fogalommal jelzi tartalmait: szépirodalom, művészet és kultúrtörténet. Hogy mennyire széles a repertoár, illetve hogy a verseken, prózán és várostörténeten keresztül mi mindent kínál még a figyelmünkbe, annak Kékesi Enikő eredt nyomába, melyben Fazakas István, a Fekete Sas Kiadó vezetője volt segítségére, Zelei Anna és Farkas Márta egy-egy kötete révén.

Sztehlo Gábor evangélikus lelkészként 1972-ben megkapta a Világ Igaza címet, a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként pedig a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem kétezer üldözött gyereket és felnőttet mentett meg a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával. Erről az időszakról szól Kollár Zsolt legújabb könyve, melynek címe: Sztehlo bárkái. A szerzővel Fülöp Tamás készített interjút.