A Zenei Kincsestárban ma este a zeneirodalom egyik legnagyobb vállalkozásába nyerünk bepillantást. Pedig a hegedűre írott szólószonáta műfaja kezdetben leginkább a virtuóz játék megcsillogtatásának lehetőségét jelentette. Johann Sebastian Bachnak kellett kézbe vennie az olasz hegedűs szerzőktől örökölt műfajt, hogy kiderüljön: egyetlen hangszeren, mindössze négy húron is lehetséges olyan komplex architektúrák emelése, mint a billentyűs hangszereken. Bach a tökéletes játéktechnika és a barokk szvitek táncos tételformái mellé ugyanazt az átfogó, univerzális gondolkodásmódot társította, mint legnagyobb orgonaműveiben. Bizonyíték rá egyebek közt a hamarosan fölhangzó a-moll szonáta, amelynek második tétele éppúgy bravúros fúga, mint hogyha csembaló vagy orgona állna a játékos rendelkezésére. A szólóhegedűre komponált három-három Bach-partita illetve –szonáta minden idők minden hegedűművésze számára a legfőbb kihívás, a hegedűjáték Himalájája. Ma este örömmel mutatunk be Hallgatóinknak egy nemrégiben megjelent, lélegzetelállító fölvételt és annak magyar művészét, a Skót Királyi Nemzeti Zenekar második szólamvezetőjét. Fejes Tamás az 1003-as jegyzékszámú, a-moll Bach-szonátát játssza.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
1857. január 7-én hangzott el először Weimarban Liszt Ferenc: A-dúr zongoraversenye a szerző és weimari udvari zenekar előadásában.
