Ebben az évben emlékezünk meg az 1854-ben, Morvaországban született zeneszerző, Leoš Janáček halálának 90. évfordulójáról. A Zenei Kincsestárban ma egy ritkán hallható Janáček-szerzeményt játszunk le a Bécsi Filharmonikusok felvételéről, Charles Mackerras dirigálásával. Az 1918-ban keletkezett Taras Bulba műfaji megnevezése ugyan zenekari rapszódia, de abba a vonulatba sorolható, amelynek legismertebb darabjai Mendelssohn Szentivánéji álom vagy Grieg Peer Gynt szvitje illetve Liszt történelmi alapú szimfonikus költeményei. Noha nem színházi kísérőzeneképp keletkezett, ez a Gogol elbeszélése nyomán készült, háromtételes szerzemény mélységesen drámai fogantatású, láttató erejű alkotás. A XV. századi kozák históriákat életre keltő, tragikus történet hősei egy apa és két fia. A címben foglalt kozák vezér egyik fiát, az árulóvá lett Andrijt maga atyja teríti le önvédelemből, egyetlen lövéssel. A másik ifjút, Osztapot az ostromló lengyelek kínozzák meg és végzik ki, míg végül maga a kozák vezér, Taras Bulba sem kerüli el tragikus végzetét: elfogják és elevenen elégetik. A klasszikus királydrámák világát idéző eseménysorból Janáček három epizódot választott ki megzenésítésre. Andrij halálát és Osztap halálát követően a címszereplő Taras Bulba próféciája és halála hangzik föl.
