Ha eljátszunk a zenei értelemben teljességgel alaptalan gondolattal, hogy vajon kimutatható-e bizonyos összefüggés a művek hangnemi megnevezése és karaktere között, nekünk, magyaroknak gazdagon állnak rendelkezésünkre képzettársítások az F hangzóhoz illetve a róla elnevezett hangnemekhez. Friss vagy frappáns – mondhatjuk az F-dúr szerzeményekre, és különös módon a párhuzam számos esetben érvényesül is. És hogy mi a helyzet az f-mollal? Nos, ha képzeletünk játéka a finom vagy épp a fátyolos jelzőket társítja a hangnemhez, talán nem is járunk messze az igazságtól. Schiff András ma Franz Schubert 625-ös jegyzékszámú, f-moll szonátáját játssza elsőként, élén az egész Schubert-életmű legfátyolosabb Allegrójával.
Az f-moll szonátát követően Schiff András befejezésül Schubert 1825-ben keletkezett, 850-es jegyzékszámú, D-dúr szonátájának kezdőtételét játssza.
