Schiff András ma este egy kéttételes, C-dúr szonátát mutat be Schubert-sorozatunkban. A C-dúr szonáta, akárcsak a Befejezetlen szimfónia, csupán félbemaradt töredéke egy nagyszabású szonáta-tervnek, amely épp töredék voltában mutat jellegzetes schuberti vonásokat. Grandiózus kezdőtétele voltaképp egy szolid daltémát variál, és vezet végig a panasz, a kétségbeesés és a lázadás fázisain. Éppígy az Andante, amely szlávos daltémájával a schuberti dalköltészetnek is ékessége lehetne. Ki tudja, vajon az önbizalom hiányával és a sikertelenséggel vívódó Schubert miért tette félre 1825-ben megkezdett szonátáját, amely egyes vonásaiban Beethoven kései, a formákat fellazító törekvéseire utal. Mellékneve, az „Ereklye” mindenesetre jelzi, hogy egy nagyra hivatott művész korán derékba tört pályájának dokumentuma.
