Walter Gieseking ma Beethoven utolsó előtti, 31., Asz-dúr szonátájával kezdi műsorunkat. A 110-es opusszámú alkotás olyan forradalmi szabadsággal lazítja föl a műfaji kereteket, hogy az nem csupán a beethoveni életmű, de a bécsi klasszika megkoronázását is jelenti. Akár úgy is fogalmazhatnák: ez a bonyolult fúgában kicsúcsosodó kompozíció híd Bach polifonikus építkezése és Schumann öntörvényű szellemisége között.
Beethoven 31., Asz-dúr szonátája után Walter Geseking Schubert 2. Moments musicaux-ját játssza, ugyancsak Asz-dúrban.
